Óvatos optimizmusra adnak okot a KSH szeptember 15-én közzétett, ez év júliusának teljesítményét mutató építőipari adatai. Havi alapon az épületek és az egyéb építmények építése is erőteljesen nőtt: 5,8, illetve 14 százalékkal. Ugyanakkor a hosszabb távú kilátások egyelőre bizonytalanok, az építőipari árak továbbra is magasak, ahogyan a kamatszint is, ezért a beruházók óvatosak.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Az építőipar júliusi adata pozitív meglepetést okozott: a termelés volumene a várt visszaesés helyett éves alapon 3,4 százalékkal nőtt, amelyet az egy hónappal korábbihoz képest erőteljes és szokatlan mértékű, 8,5 százalékos növekedés eredményezett.
Az adatokból nem látszik, hogy a kiugró havi alapú bővülést mennyire okozták egyedi tételek vagy valamilyen trendszerű javulás kezdete, de az, hogy havi alapon az épületek és az egyéb építmények építése is erőteljesen nőtt (5,8, illetve 14 százalékkal), azt mutatja, hogy legalábbis több egyedi eseményre lehetett szükség.
Ugyanakkor az éves termelésváltozás esetén a két építményfőcsoport közül éppen az épületek építése alakult kedvezőbben (11,6 százalékkal emelkedett), miközben az egyéb építményeké (ide tartoznak például az utak, vasutak) 5 százalékkal csökkent. Míg az utóbbi esetében az állam mint megrendelő, jóval nagyobb arányban van jelen, addig az épületeknél érdemi szerep jut a magánberuházásoknak is.
Mi lehet a háttérben?
A fentiek azt jelenthetik, hogy az állami beruházások volumene továbbra is alacsony, amelyet az állami és önkormányzati forráshiány mellett az uniós források visszatartása magyaráz. Az épületek építésének növekedésében szerepet játszhatnak a nagyvállalati beruházások. Ugyanakkor a magas kamatkörnyezet és az uniós források visszatartása itt is problémát okoz, különösen a kkv-k esetében: a nagyvállalatok uniós támogatásra alapvetően nem jogosultak, valamint a magas kamatkörnyezet is kevésbé sújtja őket, hiszen a nagyvállalatoknál jellemzőbb lehet a devizában történő eladósodás, mivel bevételeik is jelentősebb arányban keletkeznek devizában.
A mai adat csak óvatos optimizmusra ad okot. Az ágazat rendelésállománya továbbra is csökkenő pályán halad, az új szerződések volumene 7,0 százalékkal, míg a teljes szerződésállomány 24,4 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.
Itt is megfigyelhető azonban a termelésnél ismertetett kettősség: az épületekre vonatkozó új szerződések és szerződésállomány volumene emelkedett, míg az egyéb építményekre vonatkozóké mérséklődött. Az előbbiben a nagyvállalati, míg az utóbbiban az állami beruházásoknak lehet szerepe. Az építőipar helyzete csak fokozatosan javulhat: a kamatkörnyezet csökkenése a forint sérülékenysége miatt csupán fokozatosan mehet végbe, és az is idő, amíg ez megjelenik a piaci hitelkamatokban.
Az uniós források folyósításának üteme kérdéses. Az állami és önkormányzati forráshiány várhatóan a megnövekedett kamatkiadások miatt szintén csak lassan enyhülhet. Az építőipar árai továbbra is rendkívül magasak, ez pedig szintén visszafogja a termelést – márpedig, ha ennek ellenére is csak kismértékű a visszaesés vagy mint ebben a hónapban látszódott, még növekedés is történik, akkor a kivitelezők nem kényszerülnek rá áraik csökkentésére.
A KSH friss építőipari adatai részletesen
– 2023 júliusában az előző év azonos hónapjához képest a két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult, az épületeké 11,6 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 5 százalékkal csökkent.
– Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 14,1 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésében 2,1 százalékkal kisebb volt a termelés. A speciális szaképítés termelése 0,3 százalékkal bővült.
– A megkötött új szerződések volumene 7 százalékkal csökkent. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 11,7 százalékkal emelkedett, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 24,5 százalékkal visszaesett a 2022. júliusi bázishoz képest.
– Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállományának volumene 24,4 százalékkal elmaradt a 2022. július végitől, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 1,2 százalékkal magasabb, az egyéb építményekre vonatkozóké 39,9 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

Forrás: KSH 2023.09.15.