A világ vezetői érkeznek New Yorkba az ENSZ közgyűlésének éves találkozójára. Amilyen gyorsan jelennek meg a globális problémák, amit a világszervezetnek kezelnie kellene, annyira nincs megoldás. Ez az ENSZ szempontjából azért aggasztó, mert a tétlenség arra sarkallhat sok országot, hogy ezekre a problémákra a világszervezet nélkül keressen megoldást. 

Az ENSZ, amely egykor a geopolitikai viták megoldásának központi fóruma volt, egyre inkább az új világpolitika perifériájára szorul, és képtelen lépést tartani a sokkhatások, válságok és puccsok sorával, amelyek a jelek szerint egyre inkább szétzilálják a világot.  

Ezt bizonyítja, hogy nem tudott beavatkozni olyan helyeken, ahol a korábbi években az első helyen állt volna – például a nyári nigériai puccs vagy Haiti legutóbbi káoszba süllyedése. 

Ezt a helyzetet még az Egyesült Államok is – amely az ENSZ alapításakor az amerikai vezető szerep megszilárdítására törekedve segített a szervezet struktúrájának kialakításában – mára elismerte. Antony Blinken külügyminiszter egy beszédében világossá is tette ezt, szinte apokaliptikusan jellemezve a felfordulást. 

„Amit most tapasztalunk, az több, mint a hidegháború utáni rend próbája – ez annak a vége” – mondta Blinken. Hozzátette, hogy:  

a nemzetközi együttműködés kialakítása sokkal összetettebbé vált. Nemcsak a növekvő geopolitikai feszültségek miatt, hanem a globális problémák mamutléptéke miatt is.

Persze a tisztviselők már olyan régóta jelentéktelennek tartják az ENSZ-t és jósolják a végét, hogy ez már gyakorlatilag közhely. Ám a rossz közérzet idén különösen élesnek tűnik. Miközben dúl az orosz–ukrán háború, a Biztonsági Tanács megbénult, mivel Oroszország állandó tagként vesz részt a testületben. 

Ha az ENSZ-t uraló országok továbbra is ellenállnak a reformnak, akkor a globális délnek nem lesz más választása, mint az ENSZ-rendszeren kívüli lehetőségeket keresni – beleértve a Kína által ajánlottakat is –, adott esetben ilyen lehet a nemrég kibővített BRICS is. 

A BRICS mint az ENSZ alternatívája? Forrás: MTI 

Oroszország most fegyverüzletet mérlegel Észak-Koreával, nyíltan megszegve az ENSZ-szankciókat, amelyeket egykor megszavazott. Az ENSZ közvetítette az ukrán gabona exportjáról szóló megállapodást a konfliktus ellenére, amely aztán összeomlott, amikor Vlagyimir Putyin elnök elállt tőle, ami António Guterres ENSZ-főtitkár szerint „csapást mér a rászorulókra mindenütt”. 

„Az ENSZ olyan, amilyen volt – a világrend megosztottsága már jó ideje megakadályozza a hatékony működését” – mondta Manoj Joshi, az újdelhi székhelyű Observer Research Foundation munkatársa. 

Ha már az ENSZ nem reformálja meg önmagát, majd a globális dél megszervezi saját szervezeteit. 

Más országok, amelyek már régóta igyekeztek felrázni az ENSZ-t, most túllépnek rajta. India és Brazília, amelyek régóta szorgalmazzák a reformokat, figyelmük nagyobb részét a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-csoport felé fordítják. India az úgynevezett Quad-ra is összpontosít, amely az Egyesült Államokból, Indiából, Japánból és Ausztráliából áll. 

Kína, az USA kiszorítására törekedve, a fennálló világrend megbontására irányuló globális erőfeszítések élére állt, és augusztusban a BRICS bővítését szorgalmazta Szaúd-Arábia, Irán, Egyiptom, Argentína, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek meghívásával, ami a csoport első bővítése több mint egy évtized után. 

Segítenünk kell a globális kormányzás reformját – mondta Hszi Csin-ping kínai elnök a BRICS-vezetőknek a Nyugatot alig burkoltan bíráló beszédében. 

Sokatmondó az is, hogy idén Joe Biden elnök lesz az egyetlen vezető a Biztonsági Tanács öt állandó tagja közül, aki személyesen jelenik meg a közgyűlés vitáján. Kína, Oroszország, Franciaország és az Egyesült Királyság államfői el sem jönnek. 

Egyes nemzetek egyenesen az Egyesült Államokat okolják. Miután az USA az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyását kérte Irak 2003-as inváziójához, a testület elutasítása ellenére mégis folytatta a támadást. Donald Trump korábbi elnök alapjaiban rázta meg a szervezetet azzal a döntésével, hogy kilép az Egészségügyi Világszervezetből (WHO), amit Biden később visszavont. 

Amerikai tisztviselők többször elismerték, hogy az ENSZ-nek tükröznie kell a világot, de a jelenlegi realitásában, nem pedig olyannak, amilyen a világszervezet második világháború utáni alapításakor volt. 

Így ünneplik a sikeres puccsot Gabonban. Forrás: MTI 

Nehezíti az egészet, hogy van egy nyílt és egy belső ellenségeskedés is. A probléma nagy része a pandémiára vezethető vissza, amikor a szegény országok úgy érezték, hogy a gazdagabbak magukra hagyták őket, amikor vakcinákat halmoztak fel. Hasonló törésvonal van kialakulóban a klímaválság kapcsán is: az alacsony jövedelmű országok neheztelnek amiatt, hogy a világ szennyezésének nagy részéért felelős gazdag országok arra kérik őket, hogy korlátozzák saját kibocsátásukat. 

Sok alacsony jövedelmű ország most új partnereket keres, vagy azon gondolkodik, hogy az egyetlen járható út , ha egyedül próbálja megoldani a problémáit. 

Még azok a kormányok is kirekesztve találják magukat, amelyek igénylik az ENSZ támogatását. Tajvan, melyet Kína saját területének tekint, már régóta szeretne csatlakozni az ENSZ-hez vagy legalábbis annak védelméhez – ezt az elképzelést a pekingi vezetés nem hajlandó támogatni. 

Nagyon kiábrándító, hogy a Biztonsági Tanács nem képes hatékonyan reagálni a biztonság súlyos megsértésére világszerte

– mondta Tajvan tényleges amerikai nagykövete, Hsziao Bi-khim egy interjúban. „Mindannyian tisztában vagyunk a globális béke fenntartásához fűződő közös érdekeinkkel és napirendünkkel. Ezért hozták létre az ENSZ-t.” 

Borítókép: MTI/EPA/Yeshiel Panchia