A nagy cégek szerte a világban kezdik bevezetni a hibrid üzemmódot, amely vegyíti a távmunka lehetőségét a hivatali jelenléttel. A távmunkát immár nem lehet besöpörni a szőnyeg alá, de a vállalatok jóindulatán múlik, hogy mennyi napot tesznek kötelezővé személyes irodai munkavégzéssel.
Az Egyesült Államokban a legtöbb munkáltató ma már azt kéri a munkavállalóitól, hogy legalább heti két-három napot jöjjenek be az irodába. Teszik ezt anélkül, hogy valóban kényszerítő intézkedéseket hoznának az engedetlenkedőkkel szemben. Ha esetleg fellépnek ellene, a munkavállaló fogja magát, és másik állást keres, ahol a hivatali és otthoni munkavégzés aránya számára elfogadható.
Élre tör a hibrid
Az mára egyértelműen körvonalazódott, hogy a teljes távmunka csak bizonyos ágazatokban maradhat fenn, viszont az sem járja, hogy az otthoni munkavégzést egy tollvonással megszüntessék.
Így született meg a hibrid munkavégzés, amely az otthoni és az irodai munkát vegyíti.
A világjárványt követően számos főnök úgy látta, hogy számára a távmunka tévút volt. Kimondatlanul is azt akarta, hogy az alkalmazottak minél hamarabb visszatérjenek a munkahelyükre. E vezetők számára a munka világa az, ahol öltönyt és nyakkendőt vagy diszkrét kosztümöt kell viselni, és kivétel nélkül reggel 8-kor pontosan meg kell jelenni az irodában.
Az elmúlt hónapokban sok vezető az alkalmazottait meghallgatva felülvizsgálta eddigi meggyőződését. A fiatalabbaknak más az életmódjuk, mások az elvárásaik. Szerte az Egyesült Államokban az alkalmazottak igényeinek az otthoni munkavégzés jobban megfelel.
Van olyan cég, ahol a munkatársak egyharmada visszatért az irodába, egyharmaduk teljes munkaidőben távmunkát végez, egyharmaduk pedig felváltva dolgozik az egyikben és a másikban. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban a hibrid módot végül a fehérgalléros dolgozók elfogadták – legalábbis egyelőre.
Heti egy-két napban megmarad az otthoni munkavégzés
Ezzel párhuzamosan az is tapasztalható, hogy több munkáltató a vállalati kultúrára és a gördülékenyebb döntéshozatalra hivatkozva visszahívja alkalmazottait. Ám nagyon kevesen követelik meg, hogy hetente öt napot a helyszínen legyenek. Ehelyett a legtöbben azt teszik, amit a Meta vagy a Farmers Group, egy los angelesi biztosítótársaság nemrégiben bejelentett, hogy legtöbb alkalmazottjának szeptembertől legalább heti három napon kell személyesen dolgoznia.
Nem meglepő, hogy a munkavállalók általában többet szeretnének távmunkát végezni, mint amennyit a munkáltatójuk megenged számukra. Emiatt a munkába való visszatérés politikája különösen a technológiai iparágakban, nevezetesen az Amazon, az Apple és a Twitter [ma X] vállalatnál vált vitás kérdéssé. Egyesek felmondtak, hogy olyan vállalatokhoz csatlakozzanak, amelyek nyitottabban állnak a kérdéshez.
A távolról végzett munka mennyisége Észak-Amerikában idén meglepően stabil maradt, 28 százalék körül van. Ez az arány a Covid–19 előtt az 5 százalékot sem érte el.
Sok vezetőség még nem mondta ki a döntő szót
A teljes munkaidőben dolgozók 27 százaléka mondta azt, hogy főnöke az elmúlt évben enyhített a távmunkával kapcsolatos követelményein. Ugyanezen felmérés szerint
a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 11 százaléka kizárólag távmunkában dolgozik, míg 31 százalékuk kombinálja a távmunkát az irodában való munkavégzéssel,
általában a szabad napok megválasztásának lehetőségével. A többiek kizárólag helyben dolgoznak vagy olyan munkakörben, amely nem egyeztethető össze a távmunkával.
„Sok vezetőség még mindig keresi a módját annak, hogyan ösztönözze alkalmazottait arra, hogy visszatérjenek az irodába –fejtette ki a Los Angeles Timesnak adott interjújában Fiona Ong, a baltimore-i Shawe Rosenthal munkajogásza. – Még mindig sok az ellenállás a munkavállalók részéről, akik gyakran új életstílust sajátítottak el, és nem akarják feladni azt.”
Hogy ez meddig fog tartani, azt még nem tudni. A gazdaság lassulásával és a munkanélküliség növekedésével a munkáltatók erősebb helyzetben találhatják magukat. De a technológiai ágazat kivételével a távoli irodai állások kínálata jól tartja magát. Recesszió esetén egyes vállalatok akár a távmunka mellett is dönthetnek, ha ezzel az egyre dráguló székhelyeken is spórolhatnak.
Számos felmérés azt mutatja, hogy a távmunkát végzők ugyanolyan termelékenynek, ha nem még produktívabbnak tartják magukat otthon, mint az irodában. Ám a dolgozóknak ezzel a tapasztalatával sok vezetőség nem ért egyet. David Burkus, a vállalatok távmunka-tanácsadója szerint most nagyon népszerű a hibrid üzemmód. Úgy vélte azonban, hogy a termelékenységi problémák és a régi szokások miatt egyre többen térnek vissza az irodába. „Ez nagyon lassan, de biztosan meg fog történni. Sok olyan vezető van, aki csak beszél a hibrid munkáról, de hetente öt napot megjelenik az irodában” – fűzte hozzá.
Tartós valóság lesz a hibrid
A The New York Times cikke is arról számolt be, hogy a hibrid munkavégzés tartós valóság lesz, a ledolgozott napok közel negyedét otthon töltik az alkalmazottak. Az elmúlt hónapokban a Disney heti négy, az Amazon három nap jelenlétet írt elő. A Docusign – amely elektronikus aláírási megoldásokat forgalmaz – a vállalat összes munkahelyének auditálása után úgy becsülte, hogy a munkák mintegy 70 százaléka hibrid módon, úgy 30 százaléka pedig teljesen távmunkában végezhető, és kevesebb mint egy százaléka igényel állandó jelenlétet az irodában.
A Google esetén viszont csípősebb szelek fújnak. A teljesítményértékeléseknél figyelik a hosszú, megmagyarázhatatlan távolléteket az irodából. A cél egyértelmű: a dolgozókat arra kényszeríteni, hogy ötből három napot az irodában töltsenek.
A technológiai fejlődés segítségével az otthoni munkavégzés az 1960-as évek óta folyamatosan nőtt az Egyesült Államokban, és valószínűleg ez a folyamat még évtizedekig megmarad. A The Economist szerint azonban a munkaadók és a munkavállalók közötti konszenzus a távmunkával kapcsolatban megtört. A brit gazdasági hetilap egy 34 országban végzett tanulmányra támaszkodva azt írta, hogy
a munkavállalók világszerte átlagosan két nappal többet szeretnének otthon tölteni, egy teljes nappal többet, mint amennyit a munkáltatótól jelenleg kapnak.
A távmunka iránti vágy nagyon is érthető – jegyezte meg a The Economist. A munkavállalók átlagosan napi 72 percet nyernek azzal, hogy lemondanak a tömegközlekedésről vagy a zsúfolt autóutakról, ami évente akár két hetet is jelenthet.
A termelékenység, amely az indiai adatbeviteli dolgozók esetében állítólag átlagosan 18 százalékkal alacsonyabb, mint az irodában dolgozó kollégák esetében. A hetilap szerint nem véletlen, hogy a távmunkához való hozzáállás szigorodása olyan időszakban történik, amikor egyes iparágak, például a csúcstechnológia, létszámcsökkentő üzemmódba kapcsolnak, míg mások alkalmazkodnak az új időkhöz az irodahelyiségek csökkentésével. A kérdés most az – szögezte le a The Economist –, hogy „a főnökök vagy a munkavállalók közül melyikük enged ezeknek az igényeknek”.
Hasonló a helyzet Európában is
A távmunka forradalma elmaradt – szögezte le a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap. Az újság szerint nem tűnik úgy, hogy a távmunka a pandémiát követő korszakban a munkavégzés domináns módjává válna. Egy felmérés kimutatta, hogy a különböző ágazatokban dolgozó 12 ezer német munkavállalóból álló minta alapján a trend a hibrid munka irányába mutat. „A világjárvány végével a munka hibridebbé vált. Még mindig otthonról dolgozunk, de már visszatértünk az irodába is” – összegezte Christoph Straub, a Barmer igazgatótanácsának elnöke.
A spanyol vállalatok jobban vonakodtak a távmunka bevezetésétől, mint más európai cégek. Két évvel ezelőtt a távmunka Spanyolországban még csak egy szűk kisebbség számára volt fenntartva: az országban dolgozó munkavállalók mindössze 9,1 százaléka tudta kihasználni az előnyeit – írta az El País napilap az Eurostat adatai alapján. Ez a szám jóval elmaradt az akkori európai átlagtól (13,4 százalék), és messze mögötte kullogott az ugyanebben az időben mért értékeknek olyan országokhoz képest, mint Svédország (27 százalék) vagy Belgium (26 százalék).
Azóta a távmunka gyökeret eresztett Spanyolországban, legalábbis a nagyvállalatoknál – mutatott rá a La Razón spanyol jobboldali napilap: „Bár a szolgáltatási ágazat, a tercier szektor súlya a gazdaságunkban nem teszi lehetővé, hogy a távmunka széles körben elterjedjen, az Infojobs felmérése szerint a távmunkát bevezető vállalatok 60 százaléka elkötelezett a távmunka hosszú távú fenntartása mellett.”
Ezek a munkavégzési szabályok tapasztalhatók egész Európában. Tehát nem szűnt meg véglegesen a távmunka, de az tény, hogy az aranykornak búcsút inthetünk. Az új nemzetközi felmérések arról számolnak be, hogy egyes cégek tovább verik a szöget az otthoni munkavégzés koporsójába. A munkavállalók megtarthattak bizonyos részt az otthoni feladatokból, ám a munkaidő nagyobb hányadát az irodában kell tölteni. Nincs mit tenni, hát akkor éljen a hibrid munka!
Kapcsolódó:
Címlapfotó: shutterstock
