Kijev szerint a magyar kormány politikai síkra terelte a kereskedelmet, és teljesen figyelmen kívül hagyja Brüsszelt. Ez pedig mind Ukrajna, mind az Európai Bizottság felé nagyon súlyos jelzés.

Szeptember 15-én járt le az ukrán gabonaimport ügyében meghozott tilalom. Miután Brüsszel közölte, hogy nem hosszabbítja meg azt, három uniós tagállam, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia nemzeti hatáskörben úgy döntött, hogy egyoldalúan teszi meg azt. A magyar kormány még ennél is tovább ment: az addigi négy tiltólistás termény körét hússzal bővítette.

Ukrajna már előzetesen jelezte: amennyiben az Európai Bizottság nem törli el a tilalmat, akkor az EB-t fogja a Kereskedelmi Világszervezet elé citálni, ha azonban a tagországok mondanak ellent egyoldalúan Ursula von der Leyenéknek, abban az esetben azokat fogja beperelni.

A szavakat tett követte: Ukrajna kereskedelmi képviselője a Politicónak adott interjúban bejelentette, hogy Kijev jogi testület elé idézteti a három országot.

Brüsszel irányító szerepe is megkérdőjeleződik

Tarasz Kacska szerint azért terelik jogi útra az ügyet, mert a tagállamok döntésével az unió már nem tartja be az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodást.

A 2016-ban életbe lépett megállapodás nem alkalmazható a mostani szituációra. Az akkor lefektetett szabályok éppen az ukrán mezőgazdasági termékekkel bántak rendkívül óvatosan, figyelembe véve, hogy azok dömpingje óriási káoszt okozhat a belső piacon. A háború kitörése után az Európai Bizottság gyakorlatilag szabad utat biztosított az addig félig-meddig korlátozott ukrán exportnak, amely néhány hónap alatt valóban olyan piactorzító hatást fejtett ki – főleg a szomszédos államok, így Magyarország területén – amelyből azok az egyetlen kiutat az importtilalom meghozatalában látták.

„Magyarország és Lengyelország intézkedései az Európai Bizottsággal szembeni teljes bizalmatlanságot tükrözik” – mondta Kacska, feltéve a kérdést, hogy

ha a von der Leyen vezette EB nem tud érvényt szerezni a saját döntésének, akkor a nemzetközi kereskedelmi partnerek a továbbiakban bízhatnak-e abban, hogy Brüsszel valóban az Európai Uniót képviseli?

„Évek óta az Európai Bizottság volt az EU kereskedelmi tárgyalója és kereskedelempolitikai intézménye. Mi most is ezt vesszük figyelembe” – folytatta a panaszt Ukrajna képviselője, azt hangsúlyozva, hogy Budapest és Varsó döntése rendszerszintű problémát okoz az Európai Unióban, miután az egység hiányát bizonyítja.

Kijev azért is fordul a Kereskedelmi Világszervezethez, hogy „az egész világ lássa, hogyan viselkednek az EU tagállamai a kereskedelmi partnereikkel, szembemenve saját uniójuk határozataival”.

Magyarország túl messzire ment, Lengyelország viszont aggasztóbb

Kacska az interjúban külön kitért Magyarország huszonnégyes tiltólistájára. Mint mondta, ezek a rendelkezések nevetségesek, hiszen világosan látszik: Budapest politikai jellegű döntést hozott a kereskedelmi blokkolással. Ez azonban – figyelmeztetett – egyértelmű és nagyon súlyos jelzés mind Ukrajna, mind Brüsszel felé.

A képviselő ennek ellenére a lengyel problémát sokkal nagyobbnak tartja a magyarénál. Szerinte Varsó döntése Ukrajna exportjának óriási szeletét érinti, ezért Kijev megtorló intézkedéseket helyez kilátásba, többek között importtilalommal fenyeget a lengyel zöldség- és gyümölcskereskedelemben.

Kapcsolódó:

Fotó: Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán