A Reuters egy olyan dokumentumra hivatkozik, amely kifejezetten uniós vezetők számára készült, és amely az alapja lesz az Európa gazdasági biztonságáról szóló megbeszéléseknek az uniós vezetők október 5-i granadai találkozóján. 

Kína növekvő globális befolyásától és gazdasági súlyától tartva a vezetők megvitatják az Európai Bizottság javaslatait, amelyek csökkentenék annak a kockázatát, hogy Európa túlságosan függjön Kínától, és segítenék, hogy Afrika, illetve Latin-Amerika felé diverzifikálódjanak. 

A Reuters szerint a megújuló energiaforrások, például a nap- vagy szélenergia időszakos jellege miatt Európának energiatárolási módokra lesz szüksége ahhoz, hogy 2050-re elérje célját, a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. 

Ez az egekbe emeli a lítiumion-akkumulátorok, üzemanyagcellák és elektrolizátorok iránti keresletünket, amely az elkövetkező években várhatóan a 10-30-szorosára növekszik

 – áll az EU spanyol elnöksége által készített lapban. 

Míg az uniónak erős pozíciói vannak az elektrolizátorok gyártásának közbenső és összeszerelési fázisában, több mint 50 százalékos globális piaci részesedéssel, az üzemanyagcellák, valamint az elektromos járművek számára kulcsfontosságú lítiumion-akkumulátorok tekintetében nagymértékben támaszkodik Kínára. 

Határozott intézkedések végrehajtása nélkül az európai energia-ökoszisztéma 2030-ra más természetű, de hasonló súlyosságú függést kaphat Kínától, mint az ukrajnai invázió előtt Oroszországtól

– áll a közleményben. 

Az Európai Bizottság szerint 2021-ben, az ukrajnai orosz invázió előtti évben az EU teljes gázfogyasztásának több mint a 40, az olajimportjának a 27 és a szénbehozatalának a 46 százaléka származott Oroszországból. 

Az oroszországi energiavásárlások többségének megszüntetése energiaár–sokkot okozott az EU-ban, és megugrott a fogyasztói infláció, így az Európai Központi Bank erőteljes kamatemelésre kényszerült, ami visszafogta a gazdasági növekedést.  

A spanyol elnökségi lap szerint nem a lítiumion-akkumulátorok és az üzemanyagcellák jelentik az egyetlen sebezhető területet az EU-ban. 

„Hasonló forgatókönyv a digitális és a tech térben is kibontakozhat” – áll a dokumentumban.  

Az előrejelzések szerint ebben az évtizedben meredeken emelkedik a kereslet az olyan digitális eszközök iránt, mint a szenzorok, a drónok, az adatszerverek, a tárolóeszközök és az adatátviteli hálózatok.

„Az EU viszonylag erős pozíciót foglal el ez utóbbi területen, de a többinél jelentős gyengeségeket mutat” – áll a közleményben. 

Ez a függőség 2030-ra súlyosan hátráltathatja az európai ipar és a szolgáltatási szektor által megkívánt termelékenységnövekedést és akadályozhatja az éghajlatváltozás kezeléséhez nélkülözhetetlen mezőgazdasági rendszerek modernizálását. 

BorítókéP: MTI/EPA/Daniel Irungu