Az ESG szerepe egyre inkább felértékelődik az üzleti folyamatokban: a vevők közel fele már figyelembe veszi a beszállítói kiválasztásánál azok környezeti, társadalmi és irányítási szempontrendszerét. A megkérdezett hazai középvállalatok ESG-vel kapcsolatos aktivitását jelentősen növelné, ha lenne egységes minősítési szabvány és a minősítés megszerzéséhez szükséges pénzügyi támogatás.
A Makronóm Intézet első Makroszkóp rendezvényét Dr. György László kormánybiztos nyitotta meg előadásával, majd Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója prezentálta az intézet kutatási eredményeit. Az ezt követő panelbeszélgetésben Bókay Márton nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkár, Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója és Lukács Ákos, az EY Magyarország klímaváltozási és fenntarthatósági szolgáltatások üzletágának partnere osztotta meg tapasztalatait egymással és a szakmai közönséggel.
György László az ESG-hez makroszinten kapcsolódó fenntartható növekedésről és versenyképességről szólva a legfontosabb kritériumokat emelte ki.
„A Makronóm Intézet által kifejlesztett Harmonikus Növekedési Indexre (HNI) öt-nyolc év múlva a magyar szellemi teljesítmény nemzetközileg elismert termékeként fogunk tekinteni. Mihelyst ez a mutató a köztudatban elterjed, ezt fogják használni világszerte a jóllét fenntartható növelésének mérésére. A jelenlegi mutatók, legyen szó a versenyképességi indexekről vagy az Emberi Fejlődési Indexéről, a nagyvállalatok, a környezeti vagy a társadalmi fenntarthatóság szempontjából mérnek. A HNI ezzel szemben az összes fontos fenntarthatósági szempontot figyelembe veszi: a gazdasági, a pénzügyi, a környezeti fenntarthatóságot, a munka- és tudásalapúságot, valamint a társadalmi fenntarthatóságot, ezek mellé pedig bevezeti a demográfiai fenntarthatóság fogalmát”
– méltatta a Makronóm Intézet által megalkotott mutatót a kormánybiztos.
„Annak ellenére, hogy a hat pillér közül egyikben sem vagyunk elsők, a fejlődő országokat összesítő rangsorban Magyarország mégis a dobogó legfelső fokán helyezkedik el” – mutatott rá prezentációjában György László.
Dobos Balázs a középvállalatokra fókuszáló ESG-kutatás célját és eredményeit összegezve kiemelte, hogy a megkérdezett vállalkozások vezetőinek egyharmadának nincs valós képe az ESG fogalmáról.
A végzett vizsgálatból kiderült, hogy a részt vevő vállalatok háromnegyede már legalább hallott az ESG fogalmáról, mégis csak harmaduknak voltak arról mélyebb ismeretei” – fogalmazott az intézet szakmai igazgatója.
Optimizmusra ad okot, hogy a megkérdezettek csupán 17 százaléka nem foglalkozott és a következő egy évben nem is kíván foglalkozni a mutatóval. Ezzel szemben a megkérdezett vállalkozások ügyfeleinek (B2B) már most több mint az egyharmada igényli az ESG-adatközlést.
Az adatigénylés során elsődlegesen a környezeti pillérre helyeződik a hangsúly, azon belül is a hulladékgazdálkodással és az energiafogyasztással kapcsolatos információk érdeklik a legtöbbeket” – nyilatkozta Dobos Balázs.
A felmérésből kiderül, hogy egyelőre a vállalatok közötti adatigénylésre jellemzően eseti és nem rendszeres jelleggel kerül sor. A szakmai igazgató kiemelte, hogy az ESG szempontrendszernek egyre fontosabb a szerepe az új üzletkötések tekintetében, hiszen mára a vevők közel fele figyelembe veszi ezeket a jelentéseket az új beszállítóik kiválasztásánál – erre tehát az egyes cégeknek érdemes már most figyelmet fordítania a jövőbeni üzletszerzés céljából.
A panelbeszélgetés fő témája az ESG-szempontrendszer és a hazai vállalkozások közötti kapcsolat volt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknál már használt és kiemelt szerepet játszó szempontrendszert a kis- és középvállalkozások közel sem tartják ennyire fontosnak.
- Bókay Márton kiemelte – ahogyan az a panelbeszélgetés során számos alkalommal szóba került mint hiányosság –, hogy jelenleg is zajlik egy olyan keretrendszer megalkotása, ami az ESG-szempontokat sztenderdizálja. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a kormányzat már foglalkozik az ESG-jelentéstételt és -megfeleltetést támogató infrastruktúra felépítésével, amely a kkv-k segítését helyezi a középpontba.
- Krisán László hozzátette, hogy „a kkv-szektor nagy része az úgynevezett nanovállalkozás kategóriába tartozik, vagyis radar alattiak, és nem tudnak az ESG-ről, miközben az annak való megfelelés igénye már itt van a nyakunkon”. Az állandóan változó uniós ESG-szabályozásnak és azok szempontjainak a kkv-kra való erőltetése jelenleg túl nagy terhet jelent a magyar vállalkozások számára. Véleménye szerint iránymutatásra, összefogásra, de mindenekelőtt egy a szakmai, a kormányzati és a tanácsadói szereplőket is tömörítő platformra van szükség annak érdekében, hogy a kkv-k megfelelő segítséget kaphassanak a felkészülésben.
- Lukács Ákos szerint az uniós fenntarthatósági jelentési standard (CSRD-ESRS) egy olyan szempontrendszer, ami a következő három évben 55 ezer európai és 1200 feletti magyar céget állít kihívások elé, és a világon a legtöbbet használt sztenderd lesz. A vállalkozásoknál első körben – ha áttekintik, hogy mikor kezdjenek a felkészüléssel foglalkozni, az a kérdés, hogy jelenleg van-e olyan üzleti kapcsolatuk, ami az ESG-tanúsításon múlik, és hogy ez a kör hogyan változik a jövőben. „Az ösztönzi leginkább a megfelelésre törekvést, ha egy középvállalkozás egy olyan nagyvállalat beszállítójává kíván egy válni, amely megköveteli az ESG európai jelentésének a benyújtását” – emelte ki.
A kis- és középvállalkozásokra valóban pluszterhet ró a jövőben az ESG-stratégia kialakítása, megvalósítása, a kritériumoknak való megfelelés, valamint az ezt tanúsító jelentések kiállítása. Jelenleg még nincs jogszabályi kötelezettségük, de a nagyvállalatoknak egyre inkább elvárása, hogy a beszállítóiknak legyen ESG-tanúsítványa. A magyar kormány tehát kiemelt szerepet játszik egy olyan platform megteremtésében, amely szakmai támogatást, tanácsadást és pénzügyi segítséget nyújt a gazdaság gerincét képező vállalati szektor számára.
A felmérésről bővebben itt olvashat.
Kapcsolódó cikkünk:
