Az utóbbi hetekben újra terítékre kerültek a hazai napelemek szabályozási és elszámolási kérdései. Azt láthattuk, hogy sokak számára kedvezőtlen irányba haladna a szabályozás az EU-s keretrendszer miatt, majd a kormányzat változtatott a korábbi álláspontján, és csak a jövőre nézve lesznek érvényesek a szabályok. Az Oeconomus elemzésében körüljárja, hogy miért és hogyan módosult a szabályozói háttér, és rávilágít, hogy a jövőben sokkal nagyobb tudatosságra és tervezésre lesz szükség a napelemes rendszerek telepítésekor.
Két-három hete, augusztus végén egy videóban jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter, hogy lényeges változások várnak a napelemes háztartásokra: akik korábban telepítettek napelemet és éves elszámolást kértek, azoknak át kell térniük a havi szaldóelszámolásra. Egész pontosan 2024. január 1-jétől a felépítéstől számítva 10 éven át nem éves, hanem havi szaldóelszámolás lesz. A bruttó elszámolás és az átvételi árakon keresztüli szabályozás alapvetően nem rossz, és Németországban már több mint húsz éve működik, így rengeteg tapasztalat áll azon országok rendelkezésére, amelyek a bevezetését fontolgatják.
A hír azért kavart nagy port, mert már több mint 215 ezer háztartásban álltak át napelemes rendszerre, és igyekeztek éves szintet lefedő háztartási méretű kiserőműveket (HMKE) telepíteni, amelyeknek a megtérülési ideje az éves elszámolásban rövidebb volt, a haviban azonban jelentősen kitolódna/kitolódott volna.
A januártól tervezett havi szaldóelszámolási rendszer azt jelenti, hogy havi bontásban vizsgálják a rendszerből vételezett és oda betáplált energia mennyiségét, majd a nettósítás után számolnak el az elosztóhálózat üzemeltetőjével. Abban az esetben pedig, ha a háztartások elérik a 10 éves időkorlátot, automatikusan átkerülnek egy bruttó rendszerbe, amelynek a részletei egyelőre nem ismertek. Azoknál pedig, akiknél 2024. január 1-je után jön létre a beruházás, már eleve a bruttó rendszer lesz a mérvadó, amely a januártól élesedő kötelező uniós szabályoknak való megfelelés. Legalábbis ezek voltak az elképzelések, egészen pontosan szeptember 8-áig, amikor
a kormány bejelentette, hogy csak felmenő rendszerben valósul meg a bruttó elszámolás.
Az Európai Unió előírása miatt a HMKE, így a háztartási napelemes rendszerek esetén a Magyarországon alkalmazott éves szaldóelszámolási rendszer legkésőbb 2023. december 31-ig lehet érvényben. A szaldóelszámolással kapcsolatos irányelvek szerint azok a tagállamok, amelyek olyan meglévő rendszereket alkalmaznak, amelyek nem külön számolják el a hálózatba táplált és a hálózatból kivett villamos energiát, 2023. december 31-ét követően nem biztosíthatnak új jogokat e rendszerek keretében. A meglévő rendszerek hatálya alá tartozó felhasználók számára mindenféleképpen biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy bármikor egy olyan új rendszert válasszanak, amely a hálózati díjak kiszámításának alapjaként külön számolja el a hálózatba betáplált, illetve a hálózatból fogyasztott villamos energiát.
Az egyébként már életben lévő, éves szaldórendszer lényege az, hogy a tulajdonosok évente egyszer számolnak el a szolgáltatóval, azután, hogy a szolgáltató mérleget vont a vonatkoztatási időszakban előállított, hálózatban betermelt és onnan vételezett energia mennyisége alapján. Alapvetően a fogyasztók/felhasználók számára azért előnyös ez a rendszer, mert jellegéből adódóan nem akkor kerül sor az energiafelhasználásra, mint annak megtermelésére, így termelődhetne többletenergia, azaz a szolgáltató egyfajta „éves energiatárolóként” funkcionál, hiszen a nyáron megtermelt jelentős többletenergiát télen is „vissza lehet kérni” a rendszerből. Hiszen a napelemes rendszer nem termel egyenletesen: nyáron többet termel és kevesebbet használnak a fogyasztók, télen pedig fordítva. Az éves kiegyenlítésnél a mennyiségek a mérvadók, ugyanis azonos áron történhet az előállított és a kivett áram elszámolása. Lényeges mozzanat még, hogy a megtérülés így évekre előre, viszonylag pontosan kiszámítható.
Az új tervek szerint, aki csak ezek után vág bele a napelem engedélyeztetésébe, annak viszont havonta lesz az elszámolása, tehát havi bontásban kerül egymással szembe a termelés és a fogyasztás. Ezt nevezzük havi szaldónak. A teljesebb képhez fontos figyelembe venni, hogy felhasználási szempontból három energiatípust különböztethetünk meg az olyan napelemes rendszerek esetén, ahol hálózatra való visszatáplálás van:
- hálózatból felvett energia,
- megtermelt, de később elfogyasztott (rendszerbe visszatáplált) energia
- előállított és rögtön el is fogyasztott energia.
Az első két esetben szükséges tehát a szolgáltatóval való elszámolás, ugyanis fontos tudni, hogy a felvett vagy a visszatáplált energia mutat többletet.
A régi rendszerben, az éves szaldó elszámolás esetén a tulajdonosok évente egyszer kifizették azt az összeget, amennyivel több energiát használtak fel a rendszerből, ahhoz képest, mint amennyit az erőművükön keresztül beletöltöttek. Ha kevesebbet használtak, akkor kompenzációt kaptak. Az elszámolás hatósági, azaz a rezsicsökkentett áron történik. Ez a megközelítés azért is volt jó a tulajdonosoknak, mert a felvett áramért hatóságilag rögzített tarifában kellett fizetniük. Az évente egyszeri diktálás pedig nemcsak kényelmes volt, hanem lehetővé tette (és a meglévő engedéllyel rendelkezőknek még 10 éven át lehetővé is teszi), hogy a nyáron termelt többletenergiát a hűvösebb időszakokban „visszakérjék” a rendszerből.
Az EU azonban pontosabb rendszert vár el, továbbá azt, hogy a háztartások a piacihoz közeli áron kapjanak áramot. A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke, Kiss Ernő szerint egyébként a jelenleg érvényes 2007-es, villamos energiáról szóló törvény szerint háromféle lehetőségből lehet(ett) választani: havi, féléves vagy éves elszámolás, és az imént ismertetett torzító hatás, valamint a komfortossága miatt mindenki az éves megközelítést választotta – írja elemzésében az Oeconomus.
A változtatást az is indokolja, hogy az egyébként is kihívásokkal szembenéző hálózati infrastruktúra a tárolás miatt igencsak leterhelt, a kormány pedig várhatóan szeptemberig moratóriumot hirdetett a csatlakozásra, amelyet a tervek szerint lassan és fokozatosan oldanak fel. A legfrissebb, szeptemberi hírek szerint a kabinet 2024-től is fenntartja az éves szaldóelszámolást a már működő háztartási méretű napelemes rendszerekre a telepítésüktől számított tíz éven át. A kormány a kedvezőbb éves elszámolást alkalmazza azokra is, akik 2023. szeptember 7-e éjfélig jelezték a fejlesztési igényüket, nekik 2026. január 1-jéig van lehetőségük befejezni a beruházásokat. Akik ez után jelentik be az igényüket, azok a bruttó elszámolásba kerülnek. Később, 2023. szeptember 13-án a Magyar Közlönyben további részletszabályok jelentek meg, amelyek szerint
…a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezésének időpontját – bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási kiserőmű egésze tekintetében, a háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének bővítése időpontját – követő 10. év végéig a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában éves szaldóelszámolást alkalmaz.”
További finomítás történt azzal is, amikor megjelent, hogy
„…azon háztartási méretű kiserőmű esetén, amelynek üzembe helyezésének időpontjától – bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási kiserőmű egésze tekintetében, a háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének bővítése időpontjától – számított 10 év üzemidő 2023. december 31. napjáig letelik, a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő az elszámolási időszak utolsó napját követő naptól 2023. december 31. napjáig tartó időszakra szaldóelszámolást alkalmaz a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában”.
Egy másik kérdéses is tisztázódott: „…azon háztartási méretű kiserőmű esetén, amelynek üzemeltetőjével mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő 2023. szeptember 7. napján nem éves szaldóelszámolást alkalmaz, a felek közötti elszámolásra a felek megállapodása irányadó”. A korábban megjelölt „jogosult 2023. december 31. napjáig” szövegrész helyett a „2024. december 31. napjáig” jelent meg, vagyis a napelemesek egyértelmű könnyítést kaptak. A rendelet 2023. szeptember 13-án, szerdán 23 órakor életbe is lépett.
Jelen áttekintésben is szerepelt már a visszatáplálás és annak moratóriumának kérdése. Szeptember 13-án Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter arról számolt be, hogy 2024 januárjától szinte az ország egész területén feloldják a visszatáplálási korlátozást. Az óvatosságuk érhető, hiszen a fotovoltaikus teljesítménybővülésben Magyarországon a 2022-es rekordév volt, ugyanis 1100 megawattos volt a bővülés. Ehhez pedig azt is hozzá kell tenni, hogy az idei év első hét hónapjában 12 hónapnyi új kapacitás épült ki, tehát várható, hogy az idén még több napelemet építenek ki.
Indul az alföldi energiatárolók műszaki tervezése
A dél-alföldi régióban kezdődik el hamarosan olyan nagy teljesítményű energiatárolók tervezése, amelyek működésbe állítása újabb mérföldkövet jelent a megújulóalapú áramtermelés részarányának növelésében Magyarországon. Az MVM Démász Áramhálózati Kft. villamosenergia-tárolók megtervezésére kiírt közbeszerzési pályázatát a budaörsi székhelyű Forest-Vill Kft. nyerte. A 2024 tavaszára elkészülő műszaki tervek alapján felépülő energiatároló létesítményeknek kulcsszerepük lesz az újabb naperőművek rendszerbe integrálásához szükséges műszaki feltételek megteremtésében, lehetővé téve a fosszilis energiaforrások használatának csökkentését. A 131 millió forint értékű projekt a Kiskunfélegyházát Kiskunmajsával, valamint a Szabadszállást Izsákkal összekötő 22 kV-os vonalakra telepített energiatárolók megtervezésére szól, és az előkészítése egy
hat áramszolgáltatót és a MAVIR-t érintő, az előzetes számítások szerint 33 milliárd forint összértékben tervezett beruházásnak.
A nyertes vállalat a középfeszültségű villamos vonalak utolsó harmadára tervezett, összesen 5 MW / 10 MWh kapacitású tárolóberendezések engedélyezési és kivitelezési folyamatainak, valamint műszaki leírásainak a megtervezését vállalta. A projekt során az energiatárolók központi vezérléséhez szükséges informatikai platformot is kiépítik, amely többek között egykapus adatgyűjtésre, adatszolgáltatásra, monitoringra, továbbá adatmenedzsmentre is használható lesz.
„Napjaink egyik legnagyobb kihívása az energetika területén az energiatárolás, annak megoldása, hogy egyre több időjárásfüggő megújuló energiaforrást hasznosító zölderőművet lehessen a hálózatba integrálni. Nem kérdés, hogy ehhez a hazai villamosenergia-hálózat fejlesztése elengedhetetlen. A Forest-Vill mára aktívan kiveszi a részét a hazai hálózatok optimalizálásából a tervezéstől a kivitelezésig. Az MVM Démász által kiírt pályázat elnyerésével egy újabb lépést tudunk tenni nemcsak a Kecskemét környéki települések, hanem az egész ország villamos energetikai modernizálása felé” – nyilatkozta Németh Csaba, a Forest-Vill Kft. ügyvezetője.
Címlapfotó:
