Egyáltalán nincs szükség arra az 500 ezer vendégmunkásra, akiket a kormányzat Magyarországra szeretne hozni – ezzel a felütéssel kezdődik a GKI Gazdaságkutató Intézet elemzése, amit az azenpenzem.hu portál közölt. Ezzel szemben Orbán Viktor idén márciusban, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján szó szerint a következőket mondta: „Az a helyzet, hogy az iparpolitikai számok szerintem stimmelnek, Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz 500 ezer új munkaerőre. Ez rengeteg kérdést vet fel, nagyon határozottnak kell lenni. A gazdasági észszerűség csak az egyik szempont. Ha önök láttak már vendégmunkásokkal megterhelt nyugati országokat, láthatják, milyen dilemmákkal kell szembenézni.”  

Tehát 500 ezer új munkavállalóra szükség van, arról viszont szó sincs, hogy ez a félmillió ember kizárólag vendégmunkás lenne, ezért a GKI téves feltevésből indult ki – mutatott rá az Index. 

Elsősorban hazai forrásból merítenek  

Orbán Viktor a beszédében kiemelte, hogy a belső tartalékok mozgósítására helyezik a hangsúlyt. Magyarországnak olyan országnak kell lennie, amely képes arra, hogy minden munkát, amit ebben a hazában el kell végezni, a magyarok elvégezzék. Ha kényelmetlen, nehéz, akkor többet kell érte fizetni.  

Ha ezt mind kimerítettük, akkor beszélhetünk a vendégmunkásokról. Határozott ideig maradhatnak, szükség esetén megszakítható jogviszonyban, mert egyébként elveszítjük a biztonságunkat – jelentette ki a kormányfő.  

A külföldi munkaerő egyúttal biztonságot is teremt a magyar munkavállalóknak, mivel egy nehezebb időszakban elsősorban őket küldik el a cégek, hiszen ahogy a kormányfő is hangsúlyozta, megszakítható a jogviszonyuk.  

Orbán Viktor a vendégmunkásokról leszögezte, hogy „az arányok nagyon fontosak”. 

Mennyire valós ez a terv? 

A kormányfő kamarai beszéde után az Index szakértőkkel vizsgálta meg, hogy mennyire valósítható meg az 500 ezer új munkavállalóról szóló terv. Horváth András, a Magyar Bankholding közgazdásza áprilisban még 80–200 ezer főre tette a belső forrásból bevonható munkaerőt.  

Jelenleg nagyjából 300 ezer fős munkaerő-tartalékkal számolhatunk a KSH definíciója szerint – idézte a portál Regős Gábort, a Makronóm Intézet szakmai vezetőjét, aki azt hangsúlyozta, hogy  

az 500 ezer új munkaerő nem 500 ezer külföldit jelent. A maradék 100-200 ezer jöhet külföldről – elsődlegesen a magyarlakta területekről, majd ezt követően távolabbról  

– természetesen az utóbbi is ellenőrzött, szakképzett munkaerő formájában, üres, hazai forrásból nem betölthető álláshelyekre – fejtette ki a szakértő. 

„Ez egyfajta rugalmasságot is ad a munkaerőpiacnak: ha nincs akkora kereslet, akkor a vállalatok is előbb a vendégmunkásokat építenék le, mivel ők drágábbak. Nemcsak az adminisztratív terhek merülnek fel, hanem szállás- és étkezési lehetőséget is kell biztosítaniuk a vállalatoknak” – magyarázta a szakértő, kiemelve, hogy végeredményben a hazai munkavállalók helyzete, munkahelye stabilabb lehet. 

Korábban is tévedett már a GKI 

Vannak kijelentések, amelyek az idő múlásával nem öregednek jól – emlékeztetett az Index cikkírója. Ilyen volt például, amikor 23 évvel ezelőtt a Daily Mail arról írt, hogy „az internet valószínűleg csak egy múló hóbort”. Ehhez hasonló volt Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnökének megállapítása is 13 évvel ezelőtti Közgazdász-vándorgyűlésen, amikor kijelentette, hogy  

az egymillió munkahely álom, ez egy komolytalan szám”.  

A kormányzás kezdetén, 2010-ben ugyanis célként fogalmazta meg Orbán Viktor, hogy az országban 10 év alatt 1 millió új munkahely jöjjön létre, erre reflektált Vértes.  

Az egymilliós cél időközben megvalósult, hiszen míg 2010-ben 3,7 millióan dolgoztak Magyarországon, addig tavaly decemberben ez a szám már meghaladta a 4,7 milliót.  

A kritikákkal szemben nem közfoglalkoztatottból lett több, a 2015-ös csúcsértéknek számító 249 ezerről a számuk ugyanis mostanra hozzávetőleg 70 ezerre olvadt, jó részüket a versenyszféra szívta fel. 

2021 januárjában pedig Varga Mihály pénzügyminiszter nevezte „szebb napokat látott intézménynek” a GKI-t, miután a gazdaságkutató szervezet elemzését olvasta a magyar fizetések alakulásáról, amelyben az elemzőcég emberei a 2010–2019 közötti 50 százalékos hazai béremelkedést 32 százalékosra „csökkentették”.  

A GKI egykor mértékadó intézmény volt Magyarországon, a véleményére odafigyeltünk. Szomorú látni, hogy a politikai szempontok egyre inkább felülkerekednek a szakma szabályain – idézte Varga Mihálynak a Facebookon közzétett bejegyzését az Index. Az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként is feltűnt Vértes András, akinek az intézete, a GKI rendre súlyosan alulbecsülte a magyar gazdasági növekedést (míg 2010 előtt általában túlbecsülte), 2012-ben pedig megfogalmazta, hogy az IMF nélkül nem tud talpra állni az ország, miközben a rákövetkező években a valutaalap hitelei nélkül stabilizálódott a gazdaság. 

Nem csak morzsákat kaptak  

A GKI elemzésében megfogalmazza, hogy a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) a multikkal szemben csak „morzsákat” kaptak. Ezzel szemben 2020 februárja és 2023 februárja között pont a kkv-k kaptak több támogatást.  

A kkv-k kaptak 2066,9 milliárd forint támogatást, a nagyvállalatok pedig 780,9 milliárdot, tehát jóval több jutott a hazai cégeknek  

– állapította meg lapunk megkeresésére a Makronóm Intézet szakmai vezetője.  

Regős Gábor kifejtette, hogy a kkv-k támogatása mellett a nagyvállalatok hazánkba csábítása is fontos gazdasági kérdés: az elmúlt időszakban például Németországban adtak kiugró mértékű támogatásokat nagyvállalati beruházásokhoz. „Hazánk is bekapcsolódik ebbe a versenybe – hosszú távon sem mindegy, hogy milyen hozzáadott értékű beruházásokat sikerül elhoznunk” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a technológia élvonalában járó multikból a magyar gazdaság is profitálhat. 

A vállalkozások megsegítését a háborút és az energiaválságot követően sem állította le a kormány, sőt, olyan mértékben hitelezett, hogy az államilag támogatott hitelprogramok, a kamatstop, valamint az energiaköltség támogatása 2023-ban összesen 1,6 százalékponttal járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez a Makronóm Intézet számításai alapján. 

Több kormányzati intézkedés és program is született a recesszió elkerülésére:  

• Széchenyi Kártya Program, 
• Baross Gábor Újraiparosítási Program, 
• kamatstop, 
• Gyármentő Garancia- és Hitelprogram, 
• KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program. 

Ezen intézkedések tehát több mint 3000 milliárd forint forrást juttatnak a gazdaságba,  

amelynek több mint 80 százaléka a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknál landol, ráadásul érdemben javítják a növekedési kilátásokat – írta cikkében az Index. 

Címlapfotó: MTI