A világ egy új nukleáris fegyverkezési verseny felé sodródik. Szakértők szerint ezt az egymásra licitálást nehezebb lesz megállítani, mint három évtizede a hidegháborút. Vajon képes lesz-e az emberiség elűzni az atomháború rémképét?
Néhány óránként az amerikai külügyminisztérium és az orosz védelmi minisztérium irodáiban a tisztviselők felváltva ellenőrzik a vonalat, hogy működik-e még a „forró drót”. Ez a híres vörös telefon, amelyen a világégés elkerülése érdekében – ha valami történik a saját atomarzenállal – azonnal értesíteni kell a szemben álló felet. A jelek, amelyeket ma még megkapnak, a nukleáris fegyverzet-ellenőrzés haldokló szívverésére hasonlítanak.
Márciusig élénk volt a kapcsolat
Márciusig élénk volt a világ két legnagyobb atomhatalmának nukleáris kockázatcsökkentő központjai (NRRC) közötti közvetlen kapcsolat, ezen tájékoztatták egymást a rakéták és a bombázók mozgásáról. 2011-ben lépett életbe a New START (Új Kezdet) amerikai és orosz megegyezés, ebben a felek rögzítették a nagy hatótávolságú nukleáris fegyverekre vonatkozó felső határokat, és a megállapodás tájékoztatási kötelezettségeket is előírt.
2022-ben mintegy 2000 ilyen értesítés érkezett. Ma viszont egy sem.
A robbanófejek számáról szóló féléves frissítések is megszűntek, 2020 márciusa óta nem volt helyszíni ellenőrzés.
Az Egyesült Államok és Oroszország egyelőre továbbra is betartja a szerződés szerinti robbanófejszámra vonatkozó korlátokat. Egy korábbi megállapodás értelmében a közelgő ballisztikus rakétaindításokról is értesítést cserélnek, az elmúlt hónapokban csak néhány ilyen üzenet érkezett.
Eközben a világ egy új nukleáris fegyverkezési verseny felé sodródik. Ezt valószínűleg nehezebb lesz megállítani, mint a hidegháborút – összegezte elemzésében a The Economist brit gazdasági hetilap. Nem utolsósorban a háromoldalú elrettentés összetettsége miatt, amibe ma már a felemelkedő Kína is beletartozik.
Egyre nagyobb a veszélye annak, hogy „egy láncreakció elpusztítja az egész világot”
– ezek voltak Robert Oppenheimernek, az atombomba atyjának szavai Christopher Nolan filmjének végén. Az, hogy az emberiség elkerülte a megsemmisülést, nagymértékben köszönhető az Amerika és a Szovjetunió – ma Oroszország – közötti számos megállapodásnak, amelyek korlátozták az atomfegyverek használatát. Emellett bizalmat építettek, még akkor is, ha mindketten megtartották a másik elpusztításához szükséges eszközöket. Ezek a megállapodások az 1986-os 70 400 robbanófejről mára 12 500-ra csökkentették a globális nukleáris pusztítókészletet.
A négy fő ok
Ennek a korszaknak a végnapjait láthatjuk mostanában. Ennek négy fő oka van: Amerika felmondta a korlátozó megállapodásokat, Oroszország megtámadta Ukrajnát, Kína nukleáris fegyverkezése és az új technológiák megjelenése.
2002-ben George W. Bush elnök kilépett a rakétavédelmet korlátozó ABM-szerződésből, Észak-Korea és Irán jelentette veszélyekre hivatkozva. Ennek következtében Oroszország nem írta alá a ballisztikus stratégiai rakétákra vonatkozó START-II megállapodást. 2019-ben pedig egy másik republikánus elnök, Donald Trump felmondta a közepes hatótávolságú atomerőkről szóló INF-szerződést. Itt Oroszország megtévesztő műveletei és Kína felemelkedése szerepelt az indokok között.
A New START-ról Barack Obama tárgyalt, majd Joe Biden 2021-ben öt évre megújította. Ez mindkét fél stratégiai nukleáris fegyvereit, azaz nagy pusztító erejű és nagy hatótávolságú atomeszközeit korlátozta, mégpedig 1550 telepített robbanófejre és 700 interkontinentális ballisztikus rakétára (ICBM), emellett a bombázókról és tengeralattjáróról indítható ballisztikus fegyverekre is vonatkozik.
A New START egyezség azonban nem ellenőrzi a nem stratégiai, vagy más néven taktikai fegyvereket, általában a harctéri használatra szánt kisebb eszközöket. Oroszország a feltételezések szerint 1800 darab ilyen eszközzel rendelkezik, Amerikának pedig csak 200 ilyen típusú fegyvere van. A megállapodás nem terjed ki az olyan dolgokra sem, mint a nukleáris meghajtású cirkálórakéták és torpedók.
Összetett kérdések
Oroszország viszont azt kifogásolta, hogy az egyenként több mint 200 robbanófejjel rendelkező amerikai szövetségesek, Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris arzenálja nem szerepel az egyezményben. Az Új Kezdet 2026 februárjában jár le, és kevés kilátás van arra, hogy ezt megújítják.
Kevesebb mint három év múlva a világ nukleáris készleteinek utolsó jelentős korlátozása is megszűnhet.
Ezért Oroszország ukrajnai inváziója és az atomfegyverek bevetésével kapcsolatos ismételt fenyegetései a felelősek – vélte cikkében az The Economist. Februárban Oroszország bejelentette, hogy felfüggeszti az Új Kezdet továbbviteléről szóló tárgyalásokat, és leállítja a fegyverzet-ellenőrzési értesítéseket is.
Amerika márciusban és júniusban hasonlóan válaszolt.
Azóta mindkét fél egyre bizonytalanabbá vált a másik álláspontját illetően, ez pedig csak növeli a nukleáris összecsapás kockázatát.
Kína az új szereplő a versenyben
Peking is beszállt a versenybe, ami a nukleáris erejének mielőbbi kiépítéséről szól. Szerződések által nem korlátozottan már régóta követi a „minimális elrettentés” politikáját néhány száz robbanófejjel. A Pentagon becslései szerint azonban 2035-re 1500 körülire nő Kína készlete. Ez közel van a New START határához.
Az új technológiák súlyosbítják a helyzetet. A hiperszonikus rakétákat nehezebb felderíteni és lelőni, mint a ballisztikusakat. Az érzékelők és a pontosság javulása fokozza a meglepetésszerű támadástól való félelmeket. A mesterséges intelligencia elterjedése pedig felveti a kérdést, hogy mennyire lehet félig-meddig önállóan, villámsebesen akár hadi értékeléseket készítő számítógépek segítségével megvívni egy nukleáris háborút.
Amerika meg akarja nyugtatni a szövetségeseket, hogy a kiterjesztett elrettentés – az ígéret, hogy Washington akkor is megvédi őket a nukleáris támadástól, ha elzárkóznak a nukleáris fegyverektől – továbbra is hiteles marad.
Az Egyesült Államok új földi, légi és tengeri atomrendszereket fejleszt. Nem titkolt célja, hogy felpörgesse a nukleáris ipari kapacitást, hogy a jövőben több fegyvert tudjon gyártani. Egyes szakértők attól tartanak, hogy a nagyhatalmak újraindíthatják a nukleáris fegyverek tesztelését is, amely ötletről a Trump-években is szó esett.
A nukleáris egyensúly fordulópontjáról beszélve Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója júniusban kijelentette, hogy Amerika kész előfeltételek nélkül tárgyalni a fegyverzet-ellenőrzésről Oroszországgal és Kínával. Egyikük sem sietett elfogadni az ajánlatot. Moszkva túlságosan függ a nukleáris fegyverektől ahhoz, hogy új megállapodást vegyen fontolóra. Kína a maga részéről úgy tűnik, nem érdekelt a korlátozásokban, valószínűleg addig, amíg nem éri el a paritást Amerikával.
Valójában az egyenlőség volt az alapja az Amerika és Oroszország közötti fegyverzet-ellenőrzésnek. Ám nehezebb megegyezni, ha három hatalomról van szó. Amerika különösen attól tart, hogy Oroszország és Kína szövetségre léphet ellene, mivel kinyilvánított „barátságuk határtalan”.
Nukleáris rémálmok
Tekintettel a nukleáris fegyverek korlátozását célzó új szerződések gyenge kilátásaira, Amerika kevésbé hangzatos megállapodásokat vizsgál Kínával annak érdekében, hogy a válságok ne fajuljanak háborúvá.
Az amerikai nukleáris kockázatcsökkentő központ továbbra is teljes létszámmal, mintegy 40 emberrel vigyázza a vonalakat, remélve, hogy Washington és Moszkva között egyszer majd jobb idők jönnek. „A vonal fenntartása a jó kapcsolatok idején is fontos volt, de most sokkal fontosabb, amikor a feszültség kitapintható” – fejtette ki egy amerikai tisztviselő. Egy oroszul beszélő mindig kéznél van. Egy bölcsebb világban jó lenne egy kínai nyelvű is.
Nolan filmjében Oppenheimernek azt mondták, hogy a tudós adta meg az embereknek „a hatalmat, hogy elpusztítsák önmagukat”. A kérdés most az: vajon az emberiségnek van-e még ereje arra, hogy megmentse magát az új nukleáris rémálmoktól?
Címlapfotó:123rf.com
