A kereskedelmi mérleget érintő kiemelt tényezők  

A KSH frissen közzétett adatai szerint 2023. júliusban az export euróban számított értéke 4,3 százalékkal nagyobb, míg az importé 13 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 2 milliárd euróval javult. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 16, az importoldalon 11 százalékkal csökkent.  

A külkereskedelmi termékforgalom értéke 2023. februárja óta továbbra is pozitív. Az árukereskedelmi egyenleg alakulását alapvetően három tényező befolyásolja: 

• az export-import szűrt értéke, 
• a belső keresleti tételek (háztartások fogyasztása, beruházások) importigénye, 
• a cserearány, vagyis az export- és importárak egymáshoz mért relatív változása. 

2023 első negyedévében a négy negyedéves külkereskedelmi hiány – az energiaegyenleg, az energián kívüli áruegyenleg mellett – csökkent. A külkereskedelmi egyenleg javulása mögött elsősorban a hazai gazdasági szektorok alkalmazkodása állt, emellett az év elején mérséklődő energiaárak miatt javuló cserearány is visszavetette az import növekedési ütemét. A javulás elsősorban az energia nélküli áruegyenlegből származik, de ezt leszámítva az energiaegyenleg is javult. 

A külkereskedelmi egyenleg alakulásában fontos szerepet játszott a szolgáltatásegyenleg többlete. Ez 2023 első negyedévében elérte a GDP 4,9 százalékát, ami a járvány kitörése óta nem tapasztalt magas szint (3. ábra). 

Az energiaárak előrejelzésével kapcsolatos nehézségek és esetleges volatilitások miatt továbbra is bizonytalanságok övezik a külkereskedelmi teljesítményt, azonban az új ipari kapacitások kiépülésével a következő években ismét javulhat a külkereskedelem egyenlege. 

 A HEPA ágazati kiadványait az alábbi linken találja meg.  

A Makronóm Intézet és a Magyar Bankholding elemzései szerint az alábbiak járultak hozzá a legjobban a külső egyensúly 2023-as alakulásához: 

• cserearány javulása, 
• a beruházások és a fogyasztás idei átmeneti visszaesése, 
• ellátási problémák és chiphiány enyhülése, 
• gyárak szezonális, nyári leállása, 
• nemzetközi turizmus növekvő volumene. 

A külkereskedelmi mérleg vártnál sokkal gyorsabb javulása a folyó fizetési mérleg hiányát is jobban mérsékelheti. A javuló külső egyensúly támaszt adhat a forintnak, ellensúlyozva a várható kamatcsökkentések hatását. 

A júliusi külkereskedelmi mérleg egyenlege szignifikánsan, ugyanakkor egy normál értékre csökkent, és 697 millió eurót tett ki. 2023 első 7 hónapjának kumulált külkereskedelmi egyenleg többlete meghaladta az 5 milliárd eurót. 

A szolgáltatási külkereskedelmi egyenleg 2023 második negyedévében is pozitív volt (+2,7 milliárd euró). Az aktívum 451 millió euróval több a 2022 második negyedévinél. Az előző negyedévhez képest az export értéke 8,4, az importé 5,2 százalékkal emelkedett, a többlet pedig 354 millió euróval magasabb volt. 

• A szolgáltatáscsoportok közül a szállítási szolgáltatások 918, a turizmus 907 millió euróval járult hozzá az aktívumhoz. 
• Szolgáltatásexportunk 62, -importunk 71 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le, ebben a viszonylatban 1,3 milliárd eurós többlet keletkezett. 
• A legfontosabb partnerünk továbbra is Németország, amely 20 százalékkal részesedett az összforgalomból. A második helyen az Amerikai Egyesült Államok, míg a harmadikon Ausztria áll, hozzájuk a szolgáltatáskereskedelem 9,0, illetve 7,5 százaléka kapcsolódik. 
• A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 41 százalék (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 21 százalék) volt, továbbá jelentős a szállítási szolgáltatások 28 és a turizmus 21 százalékos részesedése. 

Az exportteljesítmény a háborús és szankciós helyzet ellenére minden hónapban növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az importérték változása viszont már az egymást követő négy hónapban negatív volt. 

• Az év eleje óta a kiemelt régiók teljes termékexporton belüli részesedése továbbra is meghaladja a 90 százalékot. A nem kiemelt régiókon kívüli 156 ország részaránya a januári 6,5 százalékról 8,3-ra emelkedett májusra, és ez az arány nem változott június hónapban (4. ábra). Az elmúlt év trendjét figyelembe véve továbbra is növekszik Európa súlya. Ez a bővülés elsősorban Nyugat-Európának köszönhető, míg Kelet-Közép-Európa és Németország részesedése stagnál. A kiemelt térségeken kívüli országok aránya lassan csökken. 
• A kiemelt régiók tekintetében 2023. júniusban minden irányban exportérték-növekedés mutatkozott az előző hónaphoz képest (1. táblázat). 
• Magyarország 2023. január és július közötti, EU-n belüli exportja 10, az unión kívüli kivitele 6 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az EU tagállamai közötti kereskedelem 6,1 százalékkal csökkent júliusban az előző év azonos időszakához képest. Az uniónak a világ többi részével történő kereskedelme csökkent: az export 3,2, az import 21,5 százalékkal esett az előző év júliusához képest. A mérlegjavulás irányába mutató kedvező folyamatok következtében az EU külkereskedelmi egyenlege többletet eredményezett júniusban (4,9 milliárd euró).

Az import növekedése visszaesett, aminek a legfőbb okai: 

• Az energiafogyasztás csökkent. A gáz-, az olaj- és az energiaimport volumene visszaesett. 
• A forint/euró és a forint/dollár árfolyam az MNB kamatemelését követően stabilizálódott. A forint az euróhoz és a dollárhoz képest is erősödött 2022 végétől. 
• Csökkent a kereslet, ami befolyásolta a magyar ipari termelés és az export importigényének alakulását. Szintén fékeződött a lakossági fogyasztás/kereslet. 

Az infláció a lefelé ívelő szakaszába ért, 2023. februárban 25,4, márciusban 25,2, áprilisban 24,0, májusban 21,5, júniusban 20,1, júliusban 17,6, míg augusztusban 16,4 százalék volt a változás mértéke az előző év azonos időszakához képest. Az infláción belül az energiaárak (+34,7 százalék), az egyéb cikkek, az üzemanyagok ára (+19,8 százalék) és az élelmiszerárak (+19,5 százalék) esetén volt a legnagyobb növekedés. Az elemzések és előrejelzések szerint szinte biztosan egy számjegyűvé mérséklődik az infláció 2023 végére. A legnagyobb kockázati tényező a forint elmúlt időszakban bekövetkezett gyengülése jelenti. Ha a hazai fizetőeszköz árfolyama nem gyengül tovább, akkor az MNB várhatóan az eddigi ütemben folytatja a lazítást. 

Továbbra is fennállnak, de gyengülő jelleggel a globális ellátásilánc-problémák számos iparágban (pl. gyógyszeripar, növénytermesztés, műtrágya, papír-, fémipar, elektronika, chipgyártás stb.). A geopolitikai feszültségek (USA vs. Oroszország, USA vs. Kína), és az ezekből következő kereskedelmi korlátozások és szankciók mind a nyersanyagok, mind a félkész és késztermékek piacán feszültségeket gerjeszt. 

A konténeres szállításban visszaesés következhet. A világ egyik legnagyobb hajózási, szállítmányozási vállalata, a Moller-Maersk szerint a globális konténeres kereskedelem az idén 4 százalékkal csökkenhet. További elhúzódó logisztikai probléma az európai szárazföldi szállításban a kamionsofőrök hiánya. Az orosz–ukrán háború a Kína–EU irányú, korábban dinamikusan bővülő vonatszállítást is megnehezíti a BRI (Új selyemút) északi, Oroszországot, Ukrajnát, Fehéroroszországot érintő vonalainak unió felé való lezáródásával. Ennek megfelelően a BRI középső, kombinált útvonala (Kína–Kazahsztán–Kaszpi-tenger–Azerbajdzsán–Grúzia–Törökország/Fekete-tenger) felértékelődött. 

Az élelmiszertermékek (elsősorban a gabonafélék) világpiaci árában növekedése lehetséges. A fekete-tengeri gabonamegállapodás megszűnése, az El Nino-jelenség Ázsiában és Ausztráliában, India rizsexportjának korlátozása termékhiányt, ebből következően áremelkedést eredményezhet. 

A Kereskedelmi Világszervezet Kereskedelmi Barométere a szolgáltatások (2022. decemberi publikáció) esetén mérséklődésre számított 2023 elején. A várható csökkenés fő oka a szolgáltatások kereskedelmében a legnagyobb gazdaságok lassuló gazdasági növekedése. A 2022. szeptember–októberi időszakban az IKT, és a légi személyszállítás volt a húzó ágazat. 

A Kereskedelmi Világszervezet Kereskedelmi Barométere (2023. augusztusi publikáció) szerint a termékek esetén 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest 1,0, az előző negyedévhez képest pedig 0,3 százalékkal csökkent a globális kereskedelem volumene. Ehhez több tényező hozzájárult, köztük a magasabb élelmiszer- és energiaárak az orosz–ukrán háború hatására, illetve a fejlett gazdaságok szigorúbb monetáris politikái. Az importkereslet várhatóan alacsony marad az EU és Kína gazdasági problémáinak következtében. A WTO áprilisban még 1,7 százalékos növekedést prognosztizált, ami továbbra is elérhető, ha az év második felében jelentős növekedés következik, azonban a jelenlegi trendek rosszabbak képet mutatnak a szervezet prognózisánál. A WTO felmérése szerint egyedül a járműipari termékek járultak hozzá pozitívan a nemzetközi kereskedelem eredményeihez. Az autóexport Japán és Kína gazdaságának az erősödését is segítette. 

Kapcsolódó cikkünk:

Címlapfotó:123rf.com