Egyes országok az orosz gáztól való függőséget nagy nehézségek árán levetkőzték, ám az energiaváltás következő pontján megint felrémlik Moszkva megnyerő ábrázata. Oroszország ugyanis a világ uránbányászatában és -feldolgozásában is megkerülhetetlen.
A Nukleáris Világszövetség (WNA) közzétett egy jelentést, amely 2030-ig az atomreaktorokban használt urán iránti globális kereslet jelentős növekedését prognosztizálja – jelentette a brit Reutersre hivatkozva a bne IntelliNews. A berlini központú hírportál
2030-ra a reaktorokban használt urán keresletének 28 százalékos növekedését jelzi előre, 2040-re pedig közel megduplázódását prognosztizálja.
Az új függőség sem különbözik a régitől
A globális felmelegedés és a megújuló energiaforrásokra való átállás kombinációja, valamint az ukrajnai háború is hozzájárult az atomenergia iránti megújult érdeklődéshez, mivel számos nemzet az orosz energiaellátás alternatíváit keresi. Az urán azonban gyorsan az „új földgázzá” válik – állapította meg a bne IntelliNews –, mivel az orosz állami tulajdonú Roszatom uralja a nukleáris üzemanyag-üzletágat, és a globális felhasználás mintegy felét biztosítja.
Míg jó néhány ország, köztük Kazahsztán, Üzbegisztán és Niger nyers uránt bányászik, Oroszország nemcsak felszínre hozza ezt az értékes ércet, hanem világelső a feldolgozásában is. Ez új energiafüggőséget biztosít Oroszországtól, amelynek révén megerősítheti vezető helyét a világpiacon, hogy helyettesítse a halványuló földgázüzletágát.
Oroszország nukleáris exportja fellendülőben van, és mivel a legmodernebb atomerőművek (NPP-k) építéséhez is kínál finanszírozást, a feltörekvő piaci országok sietve jelentkeznek orosz atomerőmű-építési projektekre.
Az amerikaiak is orosz uránt használnak
Az atomerőművekkel kapcsolatos üzleteket általában 60 éves szolgáltatási és üzemanyag-ellátási szerződésekkel kötik meg, így a Kreml is profitál az atomerőművek eladásából, ezek ugyanis új energiafüggőséget teremtenek.
A fejlett világ is elismeri, hogy nukleáris üzemanyag tekintetében továbbra is Oroszországtól függ. Az Egyesült Államok a múlt héten közölte, hogy az idei év első hat hónapjában az orosz urán importja megduplázódott. Washingtont a saját értékelése szerint legalább öt év választja el attól, hogy teljesen megszüntesse az orosz uránbehozatalt.
Franciaországot is megfosztották egyik fő uránforrásától, amelyet az egyik legnagyobb termelő, Niger szállított. A június 26-i nigériai puccsot követően a kapcsolatok megromlottak, és az Orano francia cég ideiglenesen felfüggesztette a nigeri bányászatot.
A WNA jelentése hangsúlyozta, hogy a növekvő kereslet kielégítése érdekében
a tervezett és leendő uránbányák fejlesztésére, valamint a kínálat növelésére van szükség. A globális urántermelés 2016 és 2020 között 25 százalékkal csökkent, de az előző évben enyhe fellendülés volt tapasztalható,
49 355 tonnát hoztak ekkor felszínre – írta a Reuters.
A kereslet megállíthatatlanul nő
A 2011-es fukusimai atomkatasztrófát követően több ország bezárta az atomreaktorait. A globális nukleáris kapacitás azonban 2023 júniusában 437 erőművi blokkból származó 391 gigawatt villamos energia (GWe) volt. További 64 GWe erőműkapacitás volt építés alatt. A jelentés előrejelzése szerint
2030-ra a nukleáris teljesítmény 14 százalékkal nő, 2040-re eléri a 686 GWe-t, elsősorban a kínai és indiai új reaktorok, valamint a meglévő erőművek élettartamának meghosszabbítása miatt.
Néhány ország – köztük Kanada, Franciaország, Japán, Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok – lehetővé teszi, hogy a meglévő erőművek akár 60-80 évig is üzemelhessenek. Az előrejelzések szerint az atomenergiához szükséges urán iránti kereslet 2030-ra eléri a 83 840 tonnát, 2040-re pedig a 130 ezret.
Kapcsolódó:
