A szerb kormány figyelmen kívül hagyta a szakszervezetek követeléseit, és úgy döntött: a jövő évtől, vagyis 2024 januárjától a minimálbért mindössze 17,8 százalékkal növeli. Ennek alapján az órabér az eddigi 230 dinárról  (853 forintról) 271 dinárra  (1005 forintra) emelkedik, vagyis a jövő évtől a minimálbér 47 154 dinár (mintegy 175 ezer forint lesz) lesz. A kabinet a döntését azzal támasztotta alá, hogy ez rekordemelésnek számít, illetve, hogy a minimálbér korábban soha nem haladta meg a 400 eurót.

Miklós Hajnalka írása. 

Siniša Mali (Szinisa Mali) pénzügyminiszter a szakszervezetek és a munkaadók érdekszervezetével folytatott tárgyalások utolsó ülésén elmondta, hogy az országban

a júniusi adatok alapján 2,31 millió foglalkoztatott van. Ez a szám hosszú idő után először érte el a munkaképes lakosság 50,4 százalékát.

Kihangsúlyozta, hogy azokkal az intézkedésekkel, amiket januártól kezdenek el,

azt szeretnék elérni, hogy növekedjen az átlagbér is, ami jelenleg mintegy 840 eurót, azaz 322 ezer forintot tesz ki.

Tartani szeretnék magukat ahhoz a tervhez, amit még a koronavírus-járvány előtt fogalmaztak meg, hogy 2025-ig az átlagfizetések összege érje el az 1000 eurót, ami jelenleg több mint 380 ezer forintot jelent. Mint a miniszter mondta, ez akkor valósulhat meg, ha az átlagbérek összege a jövőre 955 euró lesz. Tehát nemcsak a minimálbéreket emelték, hanem a fizetések adóval nem terhelt részét is. Ebben az évben a bruttó fizetés 21 712 dináros (185 eurós) adómentes összegét 25 ezer dinárra (213 euróra) növelik. Mali kihangsúlyozta, hogy az új évben a reményei szerint újabb munkahelyek nyílhatnak, és a munkaadók is meg tudják tartani a foglalkoztatottjaikat.

A szakszervezetek elégedetlenek a kormány döntésével, igaz, nem vonják kétségbe, hogy a kabinet az eddigi legmagasabb emelést tervezi. Ez utóbbit azonban elfogadhatatlannak tartják, ugyanis a kormány 2018-ban megígérte, hogy a minimálbér összegét kiegyenlíti a minimális fogyasztói kosár összegével, ám ezt ezúttal sem sikerült elérni. Ljubisav Orbović (Lyubiszáv Orbovity), a Szerbiai Önálló Szakszervetek Szövetségének (Saveza samostalnih sindikata Srbije) az elnöke hivatalos adatokra hivatkozva elmondta, hogy 246 ezren kapnak havonta minimálbért, vagy annál is alacsonyabb fizetést a magánvállalatoknál, de a közszférában dolgozók között is vannak ilyenek.

A bel- és külkereskedelmi minisztérium hivatalos adatai alapján az év első hónapjában nőtt az átlagbér, vagyis amíg januárban 82 769 dinárt (706 eurót) tett ki, júniusban elérte a 85 539 dinárt (729,4 eurót). Ám a fogyasztói kosár összege is emelkedett, 95 292 dinárról (812,6 euróról) 100 003 dinárra (852,7 euróra), csakúgy, mint a minimális fogyasztói kosáré, ami januárban 49 420 dinár (421,4 euró) volt, júniusban pedig 52 155 dinár (444,7 euró) lett.

Ebből kiindulva, amikor júliusban elindultak a tárgyalások, a szakszervezetek arra kérték a kormányt, hogy még ebben az évben 10 ezer dinárral (85 euróval) növelje meg a minimálbéreket, majd erre adjon további emelést januártól. Az idei növelésről azonban nem volt hajlandó egyeztetni a kormány.

Nikola Selaković (Nikola Szelákovity) munkaügyi miniszter, elemezve az elmúlt évek statisztikai adatait, arra hívta fel a figyelmet,

hogy 2017-ben a minimálbér a fogyasztói kosár 62 százalékát fedezte, 2024 januárjától pedig már a 89 százalékát fogja,

utalva arra, hogy lépésekben ugyan, de a kabinet tesz azért, hogy a minimálbér növelésével eleget tegyen a korábbi megállapodásnak. 

Čedanka Andrić (Csedánka Andrity), a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezetek (Ujedinjenih granskih sindikata Nezavisnost) elnöke a miniszternek válaszolva kiemelte, a szakszervezetek nem vonják kétségbe, hogy az emeléssel a minimálbér nagyobb mértékben fedezi majd a fogyasztói kosár összegét, a két szám azonban évek óta képtelen kiegyenlíteni egymást. Addig pedig a munkástársadalmon belül szegénységről lehet beszélni. Kihangsúlyozta, az államnak tennie kellene azért, hogy a minimálbért csakis a nehéz anyagi helyzetben levő munkaadók alkalmazhassák, ma ugyanis azok a foglalkoztatók is minimálbéren dolgoztatják a munkásaikat, akik jól gazdálkodnak.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal (Republički zavod za statistiku) adatai alapján

az idén júniusban a kereset mediánértéke 65 358 dinár (557,3 euró) volt, vagyis a foglalkoztatottak fele ennél az összegnél kevesebbet kapott.

A nehéz anyagi helyzet, a fogyasztás fokozatos csökkentése miatt a kormány számos intézkedést valósított meg az elmúlt hetekben. Egyrészt a kereskedelemi láncokkal együttműködve csökkentette egyes élelmiszerek árát, másrészt az ország szeptember végén azoknak az anyáknak és egyedülálló apáknak, akik 16 évnél fiatalabb gyermeket nevelnek, 10 ezer dinár (85 euró) egyszeri támogatást fizet ki. Összesen 1,19 millió gyerek jogosult erre az összegre.

Szeptember elsejétől 5,5 százalékkal növelték az egészségügyben dolgozó nővérek, technikusok és ápolók fizetését, október 1-jétől pedig a nyugdíjak is 5,5 százalékkal emelkednek. A legújabb bejelentések szerint az év végén a nyugdíjasoknak 20 ezer dináros (170 eurós) egyszeri támogatást kívánnak adni.

Kapcsolódó: