„A biodiverzitás védelmében annyira úttörők vagyunk, hogy mindenféle nagyzolás nélkül állíthatom, a világ jön, és tőlünk tanulja ennek a logikáját” – világított rá Kandrács Csaba jegybanki alelnök a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen. György László kormánybiztos lerántotta a leplet a magyar fejlesztésű Harmonikus Növekedési Indexről, amellyel az országok jóllétét mérik, és még ebben az évtizedben a világon leginkább használt mutatóvá válhat.
„Amikor előtérbe kerülnek a rövid távú problémák, akkor hajlamosak vagyunk háttérbe szorítani a nagy ívű, hosszú távú gondokat”
A Közgazdász-vándorgyűlés visszatérő témája volt a versenyképesség, amelynek Kandrács Csaba szerint fontos eleme a fenntarthatóság. A jegybanki alelnök kiemelte, hogy az ember fejlődésében alapvető fontosságú volt a megfelelő hőmérséklet, enélkül valószínűleg emberi élet sem lenne a földön. Viszont az elmúlt száz évben meredeken emelkedik a hőmérő higanyszála, ami aggodalomra ad okot.
– világított rá a jegybanki alelnök. Kandrács Csaba szerint a fenntarthatósági szempontoknak a pénzügyekben is meg kell jelennie, és
elsősorban az emberek gondolkodását kell átalakítani.
A hőmérséklet növekedéséhez adaptálódhatnak a társadalmak, azonban ezt senki sem tudja biztosra mondani, és a jegybanki alelnök szerint ez olyasvalami, amit nem akarunk tesztelni, hiszen ebből nincs visszaút. Ezért kezdett a Magyar Nemzeti Bank nagy erőkkel foglalkozni a fenntarthatósággal, mivel a környezet változása a gazdaságot, így a pénzügyi rendszert is sújtja, amely felett a központi bank őrködik.
A kibocsátás 80 százalékáért a G20-országok felelnek, nélkülük az átállás nehéz lesz.
– világított rá, hozzátéve, hogy erre már többen rádöbbentek, és történtek fenntarthatósági kezdeményezések, technológiai újítások és a jogi keretrendszerek megváltoztatása. Ilyen például a párizsi klímaegyezmény is. A világ tehát egy zöldebb irányba mozdult el, az átállás viszont óriási összegeket emészt fel, és nagy kérdés, hogy ezt az államok vagy a piac fizesse ki.
A jegybank alelnöke rámutatott az energiafüggőségünkre, amit a bőrünkön is éreztünk, amikor elszálltak az energiaárak és megugrott az infláció.
Tehát árstabilitási kérdés is az energiafüggetlenségünk kivívása, amely a zöldenergiára való átállással valósulhat meg, ám ehhez új beruházásokra van szükség.
A zöldberuházásoknak is lehet rövid távon inflációs hatása, de ezek később kiegyenlítődhetnek – világított rá Kandrács Csaba, aki szerint ma már egyre inkább elfogadott nézet, hogy a jegybankoknak is foglalkozni kell a környezet változásával, ezért az MNB is elindította zöldprogramját. A jegybanki alelnök a zöldkezdeményezésekből kiemelte a tőkekövetelményt, amit világújításnak nevezett.
A felügyelői világ a bankszektorra a tőkével tud hatni, a tőkekövetelményeken keresztül próbálja terelgetni a bankrendszert – magyarázta, megjegyezve, hogy Európában a korbács módszerét alkalmazzák: büntetik azt, aki nem zöld, mivel annak extra tőkét kell tartania. A magyar jegybank ezzel szemben jutalmaz. Itt kitért a zöldhitelekre, amelyekről elmondta, hogy a kezdeményezésbe tartozó vállalati kölcsönök tavaly 200-220 milliárd forintot tettek ki, amely összeg megduplázódott 2023 második negyedévére, emellett a lakáscélú hitelek is a tavalyi 80-90 milliárdról 112 milliárdra ugrottak – írta meg az Index.
Kandrács Csaba bejelentette, hogy a hitelcélok bővítése mellett döntöttek az elmúlt hónapban, ezek az energiatárolás, a zöldebb távhő és az áramhálózat.
„Az egész világ tőlünk tanul”
Az MNB alelnöke szerint meg kell vizsgálni, hogy mely elképzeléseknek lehet a legkedvezőbb hatása a gazdaságra. Példának az energiatárolást hozta fel, hiszen azzal a napelem-kapacitásainkat tudnánk nagymértékben növelni, ami a folyó fizetési mérleg egyenlegét kedvezőbbé tehetné. Mindemellett bemutatta a jegybank közös projektjét az OECD-vel és az Európai Bizottsággal, amelynek során azt vizsgálják, hogy a pénzügyi rendszer hogyan tudná támogatni a biodiverzitást, az egyes állatfajok túlélési esélyeit. Szerinte a klímaváltozás mellett ez lesz a következő nagy zöldtéma.
A biodiverzitás védelmében annyira úttörők vagyunk, hogy minden nagyzolás nélkül állíthatom: a világ tőlünk tanulja ennek a logikáját
– világított rá. Ismertette, hogy akinek fontos szempont a környezetszennyezés csökkentése, annak az MNB honlapján lehetősége van zöldbefektetési termékek közül válogatni. Elárulta, hogy a jegybanknál úgy közelítik meg a klímaváltozással folytatott harcot, mintha két lépés hátrányban lennének, ebben a szellemiségben keresik az új, környezetbarát megoldásokat, amiről a zöldjelentésükben rendszeresen számot adnak.
Új kulcsszó jelent meg, az ESG
Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója ismertette, hogy egyre fontosabb lesz a piacon három betű, amely nélkül a cégeknek egyre nehezebb érvényesülni, ez pedig az ESG.
Az ESG-ről röviden
Az ESG mozaikszó olyan szempontrendszert jelöl, amelynek célja, hogy az egyes vállalkozások tevékenysége, vagy azoknak egy bizonyos szegmense fenntarthatósági szempontok alapján is vizsgálható legyen, így a velük üzleti kapcsolatba kerülő külső szereplőknek (vevők, befektetők, finanszírozók) teljesebb képük legyen a szervezetről, illetve annak tevékenységéről. Az angol nyelvű mozaikszóban az E betű a környezeti kritériumokat, az S a társadalmi vonatkozásokat jelöli, míg a G a szervezet működésébe, irányításába, szabályozottságába enged betekintést.
A befektetők pedig egyre inkább ezeket az ESG-szempontokat keresik, tehát ezek üzleti előnyt hordoznak – világított rá. A BÉT vezérigazgatója szerint főleg két szempontot tartanak szem előtt a befektetők:
- A fenntarthatóságtól feltételezi a magasabb hozamot, és ezért fektet egy cégbe.
- Hozamtól függetlenül fontosnak tartja a fenntarthatóságot, elvi kérdésként tekint rá.
Kiemelte, hogy az Európai Unió is komolyan foglalkozik azzal, hogy fenntarthatóvá váljanak a gazdaságok. „Kibocsátási limitek vannak, kvótarendszerek, hogy a károsanyag-kibocsátást csökkentsék és a klímacélok teljesüljenek” – világított rá Végh Richárd. Éppen ezért egyre drágább magas karbonlábnyomú termékeket előállítani, tehát a zöld szempontok beépítése a vállalatok jövedelmezőségét is segítheti. Az emberek pedig tudják majd, hogy mennyire „zöld” vagy „fekete” az egyes termék.
Lerántották a leplet az új indexről
Kétévnyi megfeszített munkával a Makronóm Intézet kifejlesztette az eddig talán legkomplexebb, a jólétet mérő indexet.
Öt-nyolc éven belül, amikor a Harmonikus Növekedési Index (HNI) világszinten elterjed, mindenki ezzel fogja mérni a jólét fenntartható növekedésének teljesítményét nemzetállami szinten
– jelezte György László kormánybiztos, aki szerint a Harmonikus Növekedési Index több szempontból is meghaladja a jelenleg széles körben használt mutatókat, mivel azok vagy a nagyvállalatok, vagy a környezeti, vagy a társadalmi fenntarthatóság szempontjából mérnek. A HNI ezzel szemben az összes fontos fenntarthatósági szempontot figyelembe veszi, így 6 pilléren nyugszik:
- gazdasági,
- pénzügyi,
- környezeti,
- társadalmi fenntarthatóság,
- munka- és tudásalapúság,
- demográfiai fenntarthatóság.
– sorolta György László, megjegyezve, hogy a 6 pillér mellett 32 objektív indikátort tartalmaz a mutató, a sokszor torzításokat okozó szubjektív indikátorok pedig nem kaptak helyet a HNI-ben.
Magyarország a dobogó legfelső fokán helyezkedik el a fejlődő államok rangsorában
– világított rá előadásában, azonban hozzátette, hogy a fejlett országokkal összehasonlítva már nem kerülünk fel a dobogóra. „Az volt a motivációnk, hogy megragadjuk a jóllét fenntartható növelésének a képességét a gazdaságpolitika számára” – fogalmazott.
Az OECD definíciója szerint a versenyképesség nem más, mint a jólét fenntartható növelésének a képessége. Az Európai Bizottság azt mondja, hogy egy gazdaság akkor versenyképes, ha a lakosságnak magas és állandóan javuló életszínvonalat, illetve magas foglalkoztatottságot biztosít fenntartható módon, nem veszélyeztetve a következő generációk jólétét. Ez a definíció már rezonál a HNI jóllét fogalmával.
György László rámutatott, hogy míg az Egyesült Államokban közel megduplázódott az egy főre jutó GDP 1980 és 2017 között reálértelemben, az alsó 50 százalék életszínvonala mégsem javult, tehát gazdaságilag nem mondható fenntarthatónak ez a fejlődés. Dél-Korea pedig eszméletlen tempóban növekszik, mégis a termékenységi rátája nagyon alacsony, mindössze 0,8 a nemzet fennmaradásához szükséges 2,1 helyett, tehát ez a fejlődés sem nevezhető teljesen fenntarthatónak. Ezért is szerepel a HNI-ben szempontként a demográfiai pillér is. Emellett megjelenik a munka- és tudásalapúság is, mint a jóllét fontos szempontja.
Ezt úgy mondjuk Magyarországon, hogy mindenki képes legyen a saját erejéből, a saját munkájával, a saját tudásával önmagát és a családját eltartani, és ebbe az irányba motiválnak mindenkit
– magyarázta György László, emlékeztetve, hogy hazánkban a közfoglalkoztatottak száma 2015-ben még 249 ezer volt, mostanra viszont hozzávetőleg 60 ezerre csökkent, jó részük pedig a versenyszférában helyezkedett el, tehát ez is a jólléthez járult hozzá. „Ez egy fontos magyar dimenzió, ami megjelenik az Európai Bizottság definíciójában is, amely szerint magas foglalkoztatottság szükséges a versenyképességhez és a jólét fenntartható növeléséhez” – világított rá a kormánybiztos. Leszögezte, hogy a különböző szempontokat nem úgy súlyozták, hogy Magyarország jobb helyezéseket érjen el, így valószínűleg a következő hónapban vissza is esünk a második helyre a fejlődő országok között.