Biden a csendes-óceáni szigetek vezetőit fogadta vasárnap, a fő téma: Kína 

Szerző: | 2023. szeptember. 25. | Geopolitika, Kiemelt, Zöldenergia, Zöldgazdaság

Joe Biden amerikai elnök immár második csúcstalálkozóját tartja a csendes-óceáni szigetek vezetőivel, ami szerves része az Egyesült Államok offenzívájának, hogy megakadályozza a további kínai behatolást egy olyan stratégiai térségbe, amelyet Washington már régóta a saját hátsó udvarának tekint. 

A háromnapos találkozó bővelkedik eseményekben: az Egyesült Államok várhatóan bejelenti két csendes-óceáni sziget diplomáciai elismerését, és újabb pénzbeli támogatást ígér a kiépíteni szándékozott infrastruktúrára, többek között az internetkapcsolat tenger alatti kábeleken keresztüli javítására. 

Biden egy évvel ezelőtt a Fehér Házban tartotta meg az avató csúcstalálkozót a szigetlakók képviselőivel, és májusban Pápua Új-Guineában találkozott volna velük újra. Ezt a tervet azonban elvetették, amikor az amerikai adósságplafon-tárgyalások miatt Biden kénytelen volt megszakítani az ázsiai útját. 

A 14 csendes-óceáni szigetországgal tartott tavalyi csúcstalálkozón a Biden-adminisztráció ígéretet tett arra, hogy segít a szigetlakóknak Kína „gazdasági kényszerének” elhárításában, és közös nyilatkozatban határoztak partnerségük megerősítéséről, mondván, hogy közös elképzelésük van egy olyan régióról, ahol „a demokrácia virágozhat”

A Fehér Ház közölte, hogy az idei erőfeszítések olyan prioritásokra összpontosítanak majd, mint az éghajlatváltozás, a gazdasági növekedés, a fenntartható fejlődés, a közegészségügy és az illegális halászat elleni küzdelem. 

Az USA a csúcstalálkozó során először ismeri el hivatalosan a Cook-szigeteket és egy másik kis országot, Niue-t. 

Vasárnap Baltimore-ban a vezetők a kikötőben megnézték a parti őrség egyik hajóját, amelynek parancsnoka tájékoztatja őket az illegális halászat elleni küzdelemről. Aztán részt vettek a Baltimore Ravens és az Indianapolis Colts vasárnapi amerikaifutball-mérkőzésén is, mert az NFL több tucatnyi játékosa csendes-óceáni származású. 

Vannak, akik nem kérnek a találkozóból 

A Salamon-szigetek miniszterelnöke, Manasseh Sogavare, aki szorosabbra fűzte országa kapcsolatait Kínával, kihagyja a csúcstalálkozót. A Biden-adminisztráció egyik magas rangú tisztviselője azt mondta, hogy az Egyesült Államok „csalódott” Sogavare döntése miatt. 

A demokratákra nem minden szigetország kíváncsi Forrás: MTI

Jelenleg úgy tűnik, Washington nem jutott előbbre a jelentős infrastrukturális finanszírozásra és a Salamon-szigeteknek nyújtott bővített támogatásra vonatkozó ajánlatokkal kapcsolatban. Sogavare júliusban Kínába látogatott, ahol bejelentette a Pekinggel kötött rendőrségi megállapodást, amely a tavaly aláírt biztonsági paktumra épül. 

A Fehér Ház 2022-ben közölte, hogy az Egyesült Államok több mint 810 millió dollárt fektetne be a csendes-óceáni szigetek megsegítésére irányuló kibővített programokba. 

Meg Keen, az ausztráliai Lowy Intézet csendes-óceáni szigetekkel foglalkozó programjainak igazgatója elmondta, hogy bár az USA a tavalyi csúcstalálkozó óta új nagykövetségeket és USAID-irodákat nyitott a térségben, a kongresszusnak még jóvá kell hagynia a forrásokat. 

Hozzátette, hogy a csendes-óceáni szigetországok „üdvözlik az Egyesült Államok újbóli elköteleződését a régió iránt, de nem akarják, hogy a geopolitikai viták a militarizáció eszkalációjához vezessenek”. Sato Kilman, Vanuatu miniszterelnöke sem vesz részt a csúcstalálkozón. 

Az Egyesült Államok még mindig tárgyalásokat folytat arról, hogy nagykövetséget nyisson Vanuatuban, de nem növelte jelentősen az elkötelezettségét. Az országnak egyébként Kína a legnagyobb külső hitelezője, amely a múlt hónapban rendőrségi szakértőket küldött a csendes-óceáni államba, ahol rendőri megállapodást írt alá. 

A Fidzsi-szigetek üdvözölte az Egyesült Államok erősebb regionális jelenlétét, mivel az szerinte „biztonságosabbá” teszi a Csendes-óceánt, de Kiribati, az egyik legtávolabbi csendes-óceáni szigetállam, amely Hawaiitól 4000 km-re délnyugatra fekszik, az idén közölte, hogy kínai segítséggel tervezi egy korábbi, második világháborús leszállópálya korszerűsítését. 

Washington az idén megújította a Palauval és Mikronéziával kötött megállapodásokat, amelyek kizárólagos katonai hozzáférést biztosítanak számára a Csendes-óceán stratégiai fontosságú területeihez, de még nem tette meg ezt a Marshall-szigetekkel, amely több pénzt szeretne az 1940-es és 50-es években végzett tömeges amerikai nukleáris kísérletek hatásainak kezelésére. 

Összességében tehát jól látszik, hogy mindkét szuperhatalom – az Egyesült Államok és Kína is – törekszik beférkőzni egymás hátsóudvarába, így nem túlzás azt állítani, hogy a hidegháború 2.0 előszobájába érkeztünk. 

Kapcsolódó: 

Borítókép: MTI/EPA/Justin Lane

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn