Júliusban 15,2 százalékkal nőttek a keresetek – makronom.eu
2025. február 7., péntek

Júliusban 15,2 százalékkal nőttek a keresetek 

Többéves összevetésben jelentősen emelkedtek a reálkeresetek, igaz, az idén az infláció miatt némi korrekció történt e trendekben. Ugyanakkor rövidesen újra növekedésnek indulhatnak a reálkeresetek is, azaz a pénzromlás üteménél ismét jobban emelkedhetnek a bérek.

Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza  

Júliusban az átlagkereset növekedési üteme az előző havi 16 százalékról 15,2 százalékra lassult, ami kedvezőtlen hírt jelent, hiszen májusban az átlagos keresetnövekedés még 17,9 százalék volt. Ezzel júliusban a 17,6 százalékos infláció eredményeként a reálkeresetek 2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Az átlagkereset emelkedésének lassulása a vállalkozásokhoz köthető, itt csökkent a béremelkedési ütem 17,3 százalékról 15,4 százalékra. Ezzel szemben a közszféra béremelkedési üteme 12,6 százalékról 14,4 százalékra gyorsult, azaz a két szektor közötti különbség mérséklődött, bár még mindig a közszférában jelent nagyobb problémát a reálkeresetek csökkenése. 

A növekedés 65,4 százalékos 2010 óta 

Noha idén a keresetek összességében kedvezőtlenül alakulnak, a reálkeresetek becslésünk szerint éves átlagban közel két százalékkal mérséklődnek, ugyanakkor két tényezőre azért érdemes felhívni a figyelmet. Egyrészt ezzel a reálkeresetek szintje a 2010-es értéket 65,4 százalékkal haladja meg, ami mindenképpen árnyalja a kedvezőtlen jövedelmi helyzetről alkotott képünket. Igaz ugyanakkor az is, hogy az átlag mögött jelentős szóródás lehet: lehetnek olyanok, akiknél a keresetek alig vagy egyáltalán nem nőttek az idén, és így a reálkeresetük jelentősen csökken, miközben másoknál a reálkereset is növekedni tud az év egészét tekintve.  

A keresetek felzárkóztatása a munkaerő megtartása és a belső kereslet felélesztése szempontjából fontos feladat. Itt az államnak és a versenyszférának egyaránt van feladata, hiszen a legkisebb átlagos béremelést elérő ágazatok között egyaránt találunk olyanokat, ahol az állam a fő munkáltató (oktatás 13,5 százalék, egészségügy 12,9 százalék), illetve olyanokat, ahol a versenyszféra (szállítás, raktározás 11,5 százalék, szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 13 százalék). Az év első hét hónapjában a keresetek átlagosan 13,9 százalékkal növekedtek, amely a reálkeresetek 7,2 százalékos csökkenését jelenti. 

Mi várható a következő hónapokban? 

Várakozásaink szerint a következő hónapokban az átlagkeresetek növekedési üteme csak kismértékben módosulhat. Kockázatot jelent, hogy tavaly augusztus–szeptember környékén történtek pótlólagos béremelések, ami az átlagkereset indexét néhány százalékponttal felfelé módosította, idén pedig kérdés, hogy történik-e hasonló béremelés. Várakozásaink szerint a reálkeresetek éves alapú változása szeptemberben (szerencsés esetben augusztusban) tér vissza a pozitív tartományba, amikor is becslésünk szerint az infláció 12,3 százalékra lassul. A mai adatok alapján már kérdés, hogy ez a változás a versenyszférában előbb be tud-e következni, ahogyan azt korábban vártuk. 

A Makronóm Intézet vezető közgazdásza 2024-ben az átlagkeresetek esetében már növekedésre számít reálértelemben is. Ebben szerepe lesz a munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének is, amelynél a várt 6 százalék körüli infláció mellett szükséges figyelembe venni a minimálbér idei 16 százalékos és a garantált bérminimum 14 százalékos emelését, valamint a 18 százalék körüli inflációból következő reálérték-csökkenést is.  

Ebből következően tehát jövőre nem tűnik indokolhatatlannak egy két számjegyű, 10 százalékot meghaladó minimálbér-emelés sem.  

Ugyanakkor a reálkeresetek emelkedéséhez szükséges az infláció kordában tartása is, amelynek alapfeltétele a mostani 390-es szintnél erősebb forintárfolyam. 

A KSH kereseti adatai részletesen 

– 2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100 forint volt, 15,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. 

– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 526 800 forintra becsülhető, az összeg 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 529 000, a költségvetésben 516 800, a nonprofit szektorban 532 700 forintot tett ki, 16,1, 14,7, illetve 12,5 százalékkal emelkedett egy év alatt. 

– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 371 800, a kedvezményeket figyelembe véve 385 600 forintot ért el, 15,2, illetve 15,1 százalékkal magasabb volt, mint 2022 júliusában. 

– A reálkereset 2 százalékkal csökkent a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 17,6 százalékos növekedése mellett. 

– A bruttó mediánkereset 450 000 forint volt, 16,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. 

– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 311 400 forintot ért el, 15,9 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. 

KERETES  

GFM: hamarosan újra növekedésnek indulhatnak a reálbérek 

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) mai közleménye is értékeli a Központi Statisztikai Hivatal friss adatait. E szerint mivel 2023 júliusában 559.100 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset, így  

egy év alatt 74 ezer forinttal, azaz 15,2 százalékkal nőtt az átlagbér.  

Ezzel a baloldal kormányzásához képest már több mint 356 ezer forinttal magasabbak az átlagos fizetések, a minimálbér, a garantált bérminimum és az átlagbér is gyakorlatilag megháromszorozódott. 

Júliusban a reálbérek mindössze 2 százalékkal csökkentek annak köszönhetően, hogy a kormány szankciós infláció elleni küzdelme egyre látványosabban érhető tetten az adatokban: az olyan célzott intézkedések, mint például 

a kötelező akciózás vagy az online árfigyelő rendszer letörték és jelentősen csökkentették a szankciós inflációt.  

A kormány célja változatlan, év végére egy számjegyűre fogja csökkenteni a háború és az elhibázott szankciók miatti inflációt, ennek érdekében fellép az árspekuláns multik indokolatlan áremeléseivel és trükközésével szemben is. A reálkeresetek alakulása 2022 szeptembere óta a legkedvezőbb eredményét érte el.  

Az infláció csökkentésének köszönhetően egyre közelebb kerül a reálkereseti fordulat, így a reálbérek csökkenése augusztusszeptemberben megállhat, majd újraindulhat a fizetések vásárlóerejének növekedése, mint ahogy az az elmúlt években már megszokottá vált. Mindez hozzájárulhat a fogyasztás, valamint ezáltal a gazdasági növekedés helyreállításához is.  

Forrás: KSH 2023.09.25. 

Címlapfotó:123rf.com

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat