Szeptember 21-én hirdették meg a KIM és az innovációs hivatal vezetői azt a 35 milliárd forintos keretű vissza nem térítendő támogatást nyújtó innovációs programot, amelyre kkv-k, egyetemek, nagyobb cégek és kutatóhelyek közösen is pályázhatnak. A fő fókusz három nagy témakör: az egészséges élet, a digitalizáció és a gazdaság zöldátállása. Napokon belül megkezdődik a pályázás, 400–800 millió forint igényelhető az alapesetben két év fenntartású innovációs projektekre. Szeptember 28-tól lehet beadni a projekteket szakmai véleményezésre.
Ahogyan a szeptember 21-én tartott sajtótájékoztatón kiderült: augusztus végén zárult le a társadalmi egyeztetése a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása című (2023-1.1.1-PIACI_FÓKUSZ) pályázatnak, a beérkezett javaslatok alapján módosított pályázati felhívás az NKFIH honlapján jelent meg.
A pályázat három fő területre koncentrál: az egészséges élet, a digitalizáció és a zöldátállás, fenntarthatóság kérdéskörére. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, Hankó Balázs ezen a sajtótájékoztatón megismételte: a kormány célul tűzte ki azt, hogy Magyarország 2030-ra a világ legjobb 25, Európa legjobb 10 innovátor országa közé kerüljön. (Ennek kapcsán fogadta el nyáron a parlament a Neumann János Programot.)
Közel 80 milliárd jut idén kutatói és innovációs támogatásokra
A 2023-as évben közel 80 milliárd forint kutatói és innovációs támogatás van a Neumann János Program intézkedéscsomagjának megvalósítására. Ennek keretében írták ki az említett Fókuszterületi innovációs projektek támogatása elnevezésű pályázatot.
Ez elsősorban kkv-k (kis- és középvállalkozások), továbbá a velük együttműködő egyetemek, kutatóintézetek számára elérhető. Mint említettük, fő témái a gazdaság digitális átállása, az egészségipar és a zöldátállás – ezeken a területeken várják az innovatív megoldásokat, fejlesztési pályázatokat – jelentette be Hankó Balázs.
Hankó hozzátette: Magyarország a friss nyári adatok alapján kategóriát lépett: feltörekvő innovátor országból európai innovátor ország lett, ami azt jelenti, hogy a hazai innovációs ökoszisztéma teljesítménye elérte az európai átlagot. A szakpolitikus a célok közé sorolta a kutatók-fejlesztők számának növelését, hogy Magyarországon 2030-ra egymillió lakosra vetítve a mai 6000-ről 9000-re emelkedjen a kutató-fejlesztők száma. Fontos továbbá a szabadalmak és az innovációs tevékenységet (is) végző kkv-k számának megduplázása, mert ez képes nagyobb lépésekkel előre vinni a magyar gazdaságot.
Részletek az NKFI Hivataltól
A sajtótájékoztató során Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) elnöke a pályázat legfontosabb részleteibe engedett bepillantást. Elmondta: augusztus 26-ig 117 szervezet és magánember 300 megjegyzést fűzött a pályázathoz a társadalmi egyeztetés keretében. A pályázat részletei az útmutatókkal az NKFI Hivatal honlapján már elérhetők.
Támogatói vélemény kell az NKFI Hivataltól
A pályázati folyamat kétkörös, ahogy azt néhány éve az NKFI Hivatalnál pályázó kutatók és innovátorok már megszokhatták. Első lépésben a pályázónak a projektjavaslatról szakmai támogató véleményt kell szereznie. Miután a projekt kedvező véleményt kap az NKFI Hivataltól, beadható a támogatási kérelem az EPTK elektronikus felületén.
Tehát
a szakmai vélemény iránti kérelmek benyújtására 2023. szeptember 28-án 12 órától 2023. október 5-én 12 óráig van lehetőség.
Akkor sem zárják le előbb a pályázatot, ha nagy lesz az érdeklődés: akár 2-3-szoros túljelentkezés is várható, de felkészültek ennek a kezelésére – emelte ki Kiss Ádám. Az első, bírálati szakasz ebben is más, mint a legtöbb pályázati rendszer, így nem kell kapkodni a projektek feltöltésével, nem az „érkezési sorrend”, hanem a termék- vagy szolgáltatásfejlesztés minősége, a vállalások lesznek a mérvadók az NKFI Hivatal szakmai véleményének megszerzésekor. Minden projektet párban véleményez egy kutatói és egy-egy üzleti beállítottságú szakértő. Az 2023 decemberében derül ki, hogy az első körös pályázók közül milyen projektek kaptak támogató szakmai véleményt, kik mentek át az első megmérettetésen. Ők a támogató szakmai vélemény birtokában január 18-ig tölthetik fel támogatási kérelmüket az EPTK-rendszerbe.
Előleg, ütemezés, fenntartási szabályok
A fent felsorolt három fókuszterületre 10-10-10 milliárd forint jut, további ötmilliárd pedig úgynevezett kiválósági keret az egyéb témák legjobbjainak. Összességében a 35-ből 15 milliárdot önállóan is pályázhatnak kkv-k, a fennmaradó 20 milliárd pedig olyan konzorciumoknak szól, amelyekben egyetemek és kutatóintézetek is részt vállalnak.
A nyertes pályázók a teljes igényelt összeget ütemezve kapják. Elsőként maximum 30 százalék előleget kaphatnak. A nyerteseknek ezt várhatóan 2024 áprilisáig folyósítják, de a pénzek felhasználását félévente ellenőrzik, sőt, az első esztendő elteltével a szakértőknek leállítani is joguk van a projektet.
A megvalósítási és a fenntartási időszak legtöbbször 24+24 hónapos, ami alatt a teljes pályázati összeg 85 százalékát fizetik ki ütemezve. Ugyanakkor az élettudományi, azaz például a biotechnológiai, a gyógyszeripari pályázatok esetén 36 hónap a megvalósítási időszak, hiszen itt időigényesebbek a fejlesztések.
Amint az a fentiekből kiderült, a megvalósítási időszak végéig a finanszírozásból 15 százalékos részt visszatartanak, hogy érdekeltté tegyék a pályázókat a fenntartási időszakban vállalt kötelezettségek végrehajtására. A pályázatokat egy 250 tagú szakértői gárda értékeli.
Körültekintő pénzkihelyezés, szigorodó feltételek
Az alapfeltételek szigorúak, hiszen önállóan vagy konzorciumvezetőként csak olyan kkv-k jelentkezhetnek, amelyek legalább 15 főt foglalkoztatnak, és a 2022-es árbevételük eléri a 300 millió forintot. Fontos, hogy
a kisebb innovációs projekteknek, startupoknak külön pályázat indul, várhatóan az idén ősszel.
Lényeges a fejlesztés készültségi szintje is: a TRL (Technology Readiness Level, azaz technológiai készültségi szint) már a pályázat beadásakor el kell érje a 4-es szintet (prototípus laboratóriumi tesztelése, összetevők, eljárások validálása). A megvalósítási időszakban el kell érni a 7-es TRL-t (rendszer/eljárás bizonyítása működési környezetben), a fenntartási időszak végére pedig a 9-es szintet (a rendszer/eljárás üzleti környezetben képes bevételt termelni). Ebből az is következik, hogy csak piacképes, már jelenleg is valamilyen szinten bizonyított innovációk finanszírozására van lehetőség, illetve elvárás, hogy ezek a fejlesztés végeztével szabadalmi, illetve védjegybejegyzésekben öltsenek testet.
Borítókép: MTI/Illyés Tibor
