Szeptember 25-én ülést tartott a Versenyképességi Tanács, ahol többségi támogatással megegyeztek az Euro 7-előírásokról, azaz a gépjárművek károsanyag-kibocsátásáról és az akkumulátor élettartamáról szóló rendeletjavaslatról. 

Az elfogadott rendelettel szemben a tanács eredetileg sokkal szigorúbb, az autóipar számára rendkívül kedvezőtlen módosítási javaslatokat fogalmazott meg, amelyek veszélyeztették volna a hazai járműipart, veszélybe sodorva több tíz ezer magyar munkahelyet. A járműipar ugyanis közvetlenül több mint 150 ezer embert foglalkoztat, miközben a gazdasági teljesítmény jelentős részét adja. A kormány a családok és a munkahelyek megvédése érdekében ellenezte a felvázolt szabálymódosítások jelentős részét, így hét másik tagállammal összefogva (Csehország, Szlovákia, Franciaország, Olaszország, Románia, Lengyelország, Bulgária), szem előtt tartva a járműipar versenyképességének megőrzését, kompromisszumos megoldásra tett javaslatot.  

Az elfogadott új szabálycsomag ennek eredményeképpen több esetben változatlanul hagyja az Euro 6-előírásokat, valamint további haladékot biztosít a szabályok alkalmazását illetően, így azok bevezetésére legkorábban várhatóan 2026 végén kerülhet sor.  

Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a tanács döntése kapcsán kiemelte, hogy „Magyarország támogatja a klímapolitikai célkitűzéseket, ugyanakkor mindezt úgy kell elérni, hogy az azokhoz vezető intézkedések hatékonyak és arányosak legyenek. Nem szabad megengedni, hogy családok megélhetése kerüljön tömegével veszélybe, egész iparágak ellehetetlenítésével”. Emellett megjegyezte, hogy ezáltal a kormány sikeresen megvédte a magyarországi német autóipar érdekeit is, ami azért különösen fontos, mert a német kabinet a magyarhoz képest ellentétes álláspontot képviselt a vitában.  

Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány a javaslat tárgyalása során többször egyeztetett az iparág szereplőivel, így mindenki számára sikerként értékelhető, hogy olyan kompromisszumos javaslat született, amely egyszerre jelent előrelépést az emissziós célok elérésében és a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, miközben az ipari, illetve gazdasági teljesítmény fenntartását és növelését sem fogja vissza. A túl szigorú szabályok a zöld átállást is hátráltatták volna – tette hozzá. 

Borítókép: MTI/AP/DPA/Hendrik Schmidt