Déli szomszédunknál az infláció visszaszorítása érdekében a kormány tárgyalásokat kezdett az üzletláncokkal és az élelmiszeripari szereplőkkel, hogy a leginkább keresett termékek árát csökkenthessék, némiképp hasonlóan a magyar intézkedésekhez. 

Miklós Hajnalka írása

Ennek érdekében a nagy üzletláncok egyes árucikkek esetén lemondtak az árrésről, és mintegy 20 termék árát csökkentették Bolja cena (Jobb ár) megjelöléssel. Elsősorban Szerbiában gyártott produktumokról van szó, legtöbbször az üzletláncok saját márkamegjelölését viselő árucikkekről. Az árcsökkentés szeptember 14-től él, és az év végig ezek a termékek várhatóan nem drágulnak tovább. 

Tomislav Momirović (Tomiszláv Momirovity) bel- és külkereskedelmi miniszter a Tanjug hírügynökségnek elmondta, hogy országszerte több mint 2500 kiskereskedelmi létesítményben találhatják meg a vásárlók ezeket az árcsökkentett termékeket. Természetesen egyelőre kizárólag a nagy üzletláncok kiskereskedelemi boltjairól van szó. 

A tárcavezető elmondta, hogy terméktől függően 20–40 százalékos csökkentést sikerült elérniük. 

Az akció érdekessége, hogy egy-egy üzletlánc maga döntötte el, hogy mely termék árát tünteti fel a legkedvezőbbnek. Így vegyeskereskedéstől függően más árucikket találhatunk kedvezőbb áron, ugyanis a megállapodás 20 termékcsaládra vonatkozik, ami magában foglalja  

a tejet, a joghurtot, a túrót, az almát, a burgonyát, a fűszerkeveréket, a kávét, a száraztésztát, a baromfihúst (egész csirkét, illetve farhátat), a párizsit, az alkoholmentes italokat, a babatápot, a babasampont, a babafürdőt, a pelenkát, a tisztálkodási szereket, a toalettpapírt, a tisztasági betétet, a mosószert és a mosóport.  

Ahogy látható, az állam és az üzletláncok közötti megállapodás több száz terméket érint. 

Momirović hangsúlyozta, ezzel a lépéssel azt szerették volna elérni, hogy az emberek a havi fizetésükből több mindent tudjanak vásárolni. 

A leértékelés azonban, mint ahogy az lenni szokott, vásárlási hisztériát indított el egyes termékek iránt. Így már első nap a délelőtti órákban elfogyott olyan árucikk is, amely iránt korábban nem volt akkora érdeklődés.  

A boltokban tett sétánk során megfigyelhettük, hogy nem a legkedvezőbb termékről van szó, ugyanis például egy adott mosogatószer 450 milliliteres kiszerelésben Jobb áron 129,99 dinárba (482 forintba) került, míg a mellette levő egyliteres változatban 189,99 dinár (705 forint) volt. 

 A szakértők szerint a régió országaiban mindenhol érezhető az infláció hatása, de Szerbiában az egyiklegmagasabb értékeket érte el, mégpedig az élelmiszerárak folyamatos és ütemes növekedése miatt. A tavalyi szárazság és az idei kedvezőtlen időjárási viszonyok, a klímaváltozás hatása, az afrikai sertéspestis, illetve az Ukrajnában dúló háború váltotta ki az élelmiszerek emelkedését déli szomszédunknál.  

A szakemberek még mindig képtelenek megjósolni, hogy mi várható az év végéig, tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági össztermék mintegy 70 százalékát kitevő kukorica, napraforgó, repce és szója betakarítása még nem fejeződött be. 

A FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) adatai szerint a gabonafélék ára 30,7 százalékkal csökkent júniusban az előző év azonos hónapjához képest, az olajnövényeké és az olajos magvaké pedig 30,1 százalékkal. Július elején mindkét, az élelmiszerek árát befolyásoló termék ellenértéke ismét emelkedett. 

Milan Prostran (Milán Prosztrán) agrárközgazdász a Biznis.rs portálnak nyilatkozva elmondta, hogy Szerbiában a drágulás leginkább a hús- és tejtermékek kapcsán tapasztalható. Ugyanis az afrikai sertéspestis hatalmas károkat okozott, illetve a sertéstenyésztés terén jelentkező trendek, vagyis az, hogy csökken az ágazattal foglalkozó gazdaságok száma, jelentős befolyással van az árakra. A gyümölcsökben a viharos időjárás okozott jelentős károkat, a gabonafélék ellenértékére pedig még mindig a tavalyi szárazság van hatással. 

„Ami érdekes, hogy ebben az évben a zöldségfélék és a gyümölcsök nem hozták a saját idényárukat. A paradicsom és a paprika az érés idején, azaz most kellene, hogy a legolcsóbb legyen, de még mindig az idény eleji árakiat tartják” – mutatott rá a szakember. 

A magas élelmiszerárak további emelkedését csak a keresleti oldal fogja vissza, azaz azok a fogyasztók akadályozzák, akiknek a vásárlóereje nem elég ahhoz, hogy a drágulással lépést tartsanak. Például 

 egy háromtagú család költségvetésének körülbelül a 35-40 százaléka megy el élelmiszerre. Az EU országaiban ez az arány korábban átlagosan 12-17 százalék körül mozgott, míg most, az inflációs körülmények között is mindössze 21 százalék. 

 
Prostran elmondta, hogy Szerbia, mezőgazdasági ország lévén, nem fog az élelmiszer-ellátottság hiányával küzdeni, hiszen az alapélelmiszerekből még mindig termel annyit, amennyire az országnak szüksége van. Ám míg a termelők, akik a fennmaradásért küzdenek, a magas árakkal kompenzálják az időjárási körülmények okozta kiesést, a kereskedők behozatallal pótolhatja az esetleges hiányt. Egyedül a fogyasztók fékezhetik a további árrobbanást, mégpedig azzal, hogy lemondanak egyes élelmiszerekről, vagy alacsonyabb minőségű térnek térnek át.  A komolyabb vásárlóerejűek lépést tudnának tartani a magasabb árakkal, erre azonban az ország lakosságának csupán 5-6 százaléka képes, mutatott rá a szakember. 

 Mi mennyibe kerül Szerbiában? 

A Biznis.rs portál összehasonlította a tavalyi árakat az ideiekkel, és rámutatott, hogy idén júliusban a túró 450–1100 dinárba  került, míg tavaly júliusban 250–760 dinár között mozgott. A tojás pedig, ami tavaly 14–22 dinár volt, ma 18–26. A friss hal a múlt évben 520–800 dinár volt, most pedig 660–1100 dinár. (Egy szerb dinár jelenleg 3,71 forint.) 

Árak másutt a Balkánon: Horvátország, Észak-Macedónia, Montenegró 

Az emberek a szomszédos országokban is panaszkodnak az élelmiszerárakra, így Horvátországban is, ahol a leginkább a vöröshagyma drágult meg, mégpedig 73, a kelbimbó pedig 62 százalékkal. A sárgarépáért 40 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly. A téliszalámi és a sonka 11 százalékkal drágább, a marha- és a sertéshús, illetve a hal 3–7 százalékkal kerül többe. Ám Horvátországban a szakemberek ősztől kedvezőbb ármozgásokra számítanak. 

Az észak-macedóniai média arról számolt be, hogy szinte minden kedvezőbb, mint tavaly, így burgonyát és vöröshagymát 0,6, banánt 1,1, paradicsomot pedig 1 euróért lehet venni. Szerbiában legalább 2 eurót kell fizetni egy kilogramm paradicsomért. 

Montenegróban is érezhető az infláció, bár egy kiló üszőhúsért 7 eurót kérnek, a hal 38, a csirkefilé 9,5, a tej literje átlagban 1,5, egy kenyérét pedig 0,5 eurót kell fizetni. 

Címlapfotó:123rf.com