Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza

Az elvben a forint gyengülése irányába ható kamatcsökkentés ellenére a döntést követő percekben nemzeti fizetőeszközünk inkább erőre kapott a főbb devizákkal, így az euróval szemben is, ami azt mutatja, hogy a piac már korábban beárazta az előre bejelentett kamatcsökkentést.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szeptember 26-án délután háromkor az egynapos betéti eszköz kamatának 100 bázispontos csökkentését jelentette be. Méghozzá összhangban a korábbi kommunikációval és az elemzői várakozásokkal. Ezzel az egynapos betéti eszköz kamata immár elérte az alapkamat szintjét. Ez azt jelenti, hogy az eszköz elvesztette jelentőségét, így októbertől kivezetik.

Lezárult egy fontos időszak

Az irányadó eszköz ezentúl a jegybanki tartalék lesz, ahol a kötelező tartalékon felül korlátlan mennyiségben helyezhetnek el a bankok forrásokat. Ezzel a monetáris politika tavaly októberben kezdődött időszaka lezárult. Akkor a kamatemelési ciklus szeptemberi váratlan, és forintgyengülést okozó lezárása után a jegybank jelentős szigorításra kényszerült, és átalakította a monetáris politikai eszköztárát is, az irányadó eszköz az egynapos betéti tender lett. Most jutottunk el oda, hogy a monetáris politika ismét normalizáltabb keretek között működhet, a vészhelyzeti működésből visszatérhet egy konvencionálisabb eszköztárhoz. Az egynapos betéti eszköz bevezetése, illetve a kamatszint magasan tartása alkalmas volt a forintárfolyam zuhanásának megállítására, az infláció megfordítására.

Váratlan elem a döntésben

Ami a mai döntésben váratlan, az a kamatfolyosó alsó szélének 50, illetve felső szélének 250 bázispontos csökkentése – ezzel a kamatfolyosó az alapkamat körül szimmetrikus lett. A mai kamatdöntés kapcsán azonban nem is a konkrét lépések voltak igazán izgalmasak, hanem az,

hogy a jegybank mit kommunikál a jövőről: folytatódik-e, és ha igen, milyen ütemben a lazítás. A lazítás folytatása mellett szól az infláció fokozatos mérséklődése,

ugyanakkor több olyan tényező is van, amely óvatosságra kell intse a jegybankot. Ezek közül hármat érdemes kiemelni: egyrészt a forint az elmúlt időszakban érdemben gyengült, ez pedig ellentétes az inflációs célkitűzéssel,

a túl gyors kamatcsökkentés tovább gyengíthetné a forintot.

Másrészt a világ nagy jegybankjai, illetve a régiós nemzeti bankok közül eddig csak a lengyel kezdett lazításba, a Fed még a szigorítási ciklusát sem zárta le. Harmadrészt az olajárak elmúlt időszakban tapasztalt emelkedése szintén az infláció növekedése irányába hat. Ebből következően tehát

ha a jegybank folytatja is a lazítást, az nem biztos, hogy októberben bekövetkezik, és jó eséllyel nem a korábbi ütemben folytatódik, a kamatcsökkentés mértéke a korábban vártnál kisebb lehet az árfolyam és az olajár elmúlt időszakbeli alakulása miatt is.

Mit érdemes a jegybanknak mérlegelnie?

A nemzeti banknak tehát egyensúlyoznia kell: fő feladata az inflációs célkövetés, ami nagyon nagy óvatosságra int a lazításban, azonban a magas kamatkiadások károsak a költségvetésnek, illetve visszafogják a hitelezést is, így túl szigorúnak sem szabad lenni. Ha viszont túlzottan laza a monetáris politika, azzal inflációt generál, és a fogyasztás csökkenésén keresztül mérsékli a gazdasági teljesítményt.

Mi várható a következő hónapokban?

Pontosan ezek miatt hangsúlyozta a jegybank az adatvezérelt üzemmódot: a következő hónapokban a lazítás mértéke az addig beérkező adatok alapján dőlhet el, ugyanakkor a nemzeti bank közleményében igyekezett szigorú hangnemet megütni, és kiemelni, hogy

az egy számjegyű infláció elérésével még nem dőlhetünk hátra, a pénzromlás további mérséklésén dolgozni kell.

Hogyan értékelték a bejelentést, milyen lehet a kamatszint?

A piac a jegybanki kommunikációt pozitívan értékelte, a forint erősödött. Év végére 11 százalékos – a kedvezőtlen, 390 körüli forintárfolyam és az olajár fennmaradása esetén ennél valamivel magasabb – kamatszintet várunk, vagyis a 11 százalékos kamatszint feltétele a mostaninál erősebb árfolyam. Ezt követően, 2024 végére az alapkamat várhatóan 5,8 százalékra csökkenhet.

Az MNB friss gazdasági prognózisai

Ma kiderültek a jegybanki prognózis fő számai is. A vártnál kedvezőtlenebb második negyedéves GDP-adatok nyomán a jegybank lefelé módosította idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, a korábbi 0,0–1,5 százalékos növekedés helyett (–0,5)–(+0,5) százalékos változást vár. Eközben a 16,5–18,5 százalékos inflációs sávot 17,6–18,1 százalékra módosította, azaz a sáv közepe felfelé került.

Jövőre e két mutató 3,0–4,0, illetve 4,0–6,0 százalékon alakulhat a korábban várt 3,5–4,5 és 3,5–5,5 százalék helyett,

azaz a jegybank szakértői a növekedési várakozásaikat lefelé, míg az inflációt felfelé módosították.

Címlapfotó:123rf.com