Egyetértés alakulhat ki a harckocsikat finanszírozó uniós bankról: Olaf Scholz német kancellár közeledik ahhoz az elképzeléshez, amelyet a francia kormány már hónapok óta támogat. Az ukrajnai háború megváltoztatta Berlin gondolatmenetét, amely korábban ellenezte az ötletet.
Úgy tűnik, hogy Németország is osztja azt a francia véleményt, amely szerint kiterjesztenék az Európai Beruházási Bank, az EBB (angolul: European Investment Bank, EIB) hatáskörét, hogy az olyan védelmi projekteket finanszírozhasson, mint a fegyverek és katonai felszerelések vásárlása. Ezt több berlini és brüsszeli tisztviselő és diplomata is megerősítette az amerikai Politicónak nyilatkozva.
A közös védelmi tervezetek finanszírozása
A luxembourgi székhelyű, az uniós országok tulajdonában lévő pénzügyi szervezet jelenleg más ágazatokban – például az éghajlatvédelem, a fenntartható energia és a digitalizáció területén – nyújt kölcsönöket, de eddig nem valósíthatott meg védelmi célú beruházásokat.
Az elmozdulás aláhúzza az EBB jelentőségét, amely az elmúlt években gyorsan nőtt, mivel a pénzszűkében lévő uniós országok beruházásokat finanszíroznak belőle. A bank elnöki posztjáért folyó verseny erősen politikai jellegűvé vált, mivel több jelölt – köztük a jelenleg szabadságon lévő Margrethe Vestager uniós versenyügyi biztos és Nadia Calviño spanyol pénzügyminiszter – verseng a jövő évtől betöltendő posztért – magyarázta cikkében a brüsszeli Politico.
Németország korábban óvatosan közelítette meg a kérdést, hogy az EBB-nek felhatalmazást adjon a védelmi beruházásokra. Oroszország ukrajnai inváziója azonban megváltoztatta a berlini gondolkodásmódot – nemcsak politikai szükségszerűségből, hanem azért is, mert a hadseregbe való beruházást most már erkölcsileg elfogadhatóbbnak tartja.
A német támogatás kulcsfontosságú
Scholz tavaly jelentette be a német kül- és biztonságpolitikában a „korforduló” elnevezésű váltást, amelyben Berlinnek vezető szerepet kell játszania az európai biztonságban. Az EBB beruházása támogathatná az EU-t a védelmi képességek és a termelési kapacitás növelésében, hogy segítsen Ukrajnának. Még nem elfogadott német kormányzati álláspont a bank mandátumának megváltoztatása, ám hírek szerint a kancellár rokonszenve a terv iránt jelentős. Ha Németország hivatalosan is támogatná a francia törekvéseket, az növelné annak a valószínűségét, hogy más országok is az ötlet mögé állnak.
Ez kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy az EBB igazgatótanácsában – amely a 27 uniós tagállam pénzügy- vagy gazdasági minisztereiből áll – többséget érjen ez a vélemény. A tárcavezetők megváltoztathatnák az EBB mandátumát, hogy az a védelemre is kiterjedjen. A mandátum módosításához a bank jegyzett tőkéjének 50 százalékát képviselő legalább 14 uniós ország támogatására van szükség. Ebben Németország kulcsfontosságú, mivel Franciaország és Olaszország mellett, amelyeknek együttesen közel 19 százalékos a részesedésük az EBB-ben, az egyik legnagyobb részvényes.
A nagyobb védelmi kiadások támogatása az olyan intézmények körében, mint az EBB, nemcsak Párizsban, hanem más fővárosokban, például az orosz határ frontvonalán fekvő balti országokban is nyilvánvaló. Az uniós államok és az Európai Parlament már jelezte, hogy elfogadják ezt az elvet, amikor megszavazták az Ukrajna számára a lőszergyártás támogatásáról szóló törvényt. A határozat a lőszergyártás fellendítését célozza, és a jogszabály tartalmazta azt a sort, hogy az EBB-nek
a kettős felhasználású (dual use, azaz fegyverként is használható) technológiák folyamatos támogatásán túlmenően fokoznia kell az európai védelmi ipar és a közös beszerzések támogatását”.
A bank tisztségviselői nem lelkesednek a lépésért
Az EBB leköszönő elnöke, Werner Hoyer a múlt héten óva intett attól, hogy a bank védelmi projektekbe fektessen be, mondván, ez „rossz irányba” terelné az intézményt. Hoyerhez közel állók a Politicónak elmondták, hogy a bankon belül is erős fenntartások merültek fel. Az egyik fő aggodalom az, hogy az EBB elveszíthet bizonyos befektetőket, például a nyugdíjalapokat, amelyektől a hitelintézet pénzt vesz fel, és amelyek szabályai ellenzik a védelmi projektekbe való befektetést.
Az EBB szóvivője azt mondta, hogy a pénzintézet „teljes mértékben elkötelezett az olyan technológiákba történő beruházások támogatása mellett, amelyekre Európának szüksége van a biztonságához és hosszú távú védelméhez”. Ezt pedig az úgynevezett kettős felhasználású technológiákon keresztül igyekszik elérni, például a kiberbiztonságba vagy a műholdakba való beruházás révén, amelyek katonai célokra is felhasználhatók, de önmagukban nem katonai technológiák.
A szóvivő hozzátette, hogy az EBB júniusi döntése értelmében
az eddigi legmagasabb szintre emeli az ilyen biztonsági infrastruktúrák finanszírozását, erre pedig 2027-ig 8 milliárd eurót különít el”.
Az EBB egyelőre mély hallgatásba burkolódzik a tankok finanszírozásáról.
Címlapfotó:123rf.com
