„A Big Oil, az olajipar óriásai több mint ötven éven át hazudtak nekünk, elhallgatva azt, amit már régóta tudtak, hogy bolygónkra nézve az általuk kitermelt fosszilis tüzelőanyagok mennyire veszélyesek” – jelentette ki múlt héten Kalifornia állam kormányzója, Gavin Newsom. Pénteken az amerikai szövetségi állam jogi lépéseket tett a világ öt nagy olajipari vállalata ellen, azt állítva, hogy több milliárd dolláros kárt okoztak neki. Félrevezették a közvéleményt, hogy lekicsinylették a fosszilis tüzelőanyagok okozta éghajlati kockázatokat – számolt be a The New York Times.  

A fosszilis tüzelőanyag hatásai 

A per számos más jogi eljárást követ, amelyeket amerikai városok, megyék és államok indítottak a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó érdekeltségek ellen azok környezeti hatásai miatt, miközben több évtizednyi félretájékoztató kampányok vádjai érik őket.  

A jelenlegi polgári pert a San Franciscó-i Legfelsőbb Bíróságon nyújtották be az ExxonMobil, a Shell, a BP, a ConocoPhillips és a kaliforniai székhelyű Chevron ellen. Ezek a vállalatok és társaik „szándékosan eltitkolták vagy minimalizálták a fosszilis üzemanyagok jelentette kockázatokat, noha az 1950-es évek óta tudták, hogy a termékeik jelentős globális felmelegedéshez vezethetnek” – állt a kaliforniai panaszban.  

A megfelelő válasz késleltetése 

Kalifornia egy olyan alap létrehozását szorgalmazza, amely az államban az éghajlatváltozás okozta jövőbeli károkat kezelné. Ebből az erdőtüzek, az áradások és más, a globális felmelegedésből eredő szélsőséges jelenségek károsultjai kapnának segélyt.  

„Az olaj- és gázipari cégek vezetői évtizedek óta tudták, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra való támaszkodás ilyen katasztrofális következményeket okoz. Ugyanakkor megfosztották a közvéleményt és a politikusokat ettől az információtól, és a témáról félretájékoztattak” – idézett a 135 oldalas panaszból a francia Les Echos napilap. „A megtévesztésük késleltette a globális felmelegedésre adott választ, aminek az emberek, a vagyon és a természeti erőforrások számára napról napra egyre súlyosabb az ára” – folytatódott a szöveg.  

Az olaj- és gázipari cégek elleni panaszhullám körülbelül hat évvel ezelőtt kezdődött, ám az iparág a pereskedés elkerülése érdekében eljárásjogi kérdésekkel igyekezett kifogni a szelet a támadók vitorlájából. Ez az erőfeszítés azonban tavaly májusban kudarcot vallott, amikor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága két esetben is elutasította a fellebbezés elbírálását, így a kereseteknek a bíróságokon keresztül kell végigjárniuk az útjukat.  

Perek tucatjai 

Nem ez az első eset, hogy az olajipari nagyvállalatok ilyen jogi lépésekkel kénytelek szembesülni. Számos más pert is indítottak már városok, megyék és egyéb amerikai államok hasonló vádakkal, de ez a legnagyobb eljárás, amelyet az olajóriások nyakába akasztottak.  

Ezek a perek sok tekintetben a dohányipari multinacionális cégek elleni eljárásokra emlékeztetnek. Azok az ügyek széles körben nyilvánosságot kaptak, és a dohányipari vállalatok súlyos csapást szenvedtek el a tőzsdén. Az eljárások végén az alpereseknek hatalmas, dollármilliárdos jóvátételt kellett kifizetniük. Újabban pedig az amerikai gyógyszeripar került célkeresztbe, mivel sok betegnél az ópiumalapú orvosságok függőséget okoztak. A környezetvédelmi szakemberek szerint az olajipar által okozott károk is dollármilliárdokra rúgnak. 

Hőségkupola 

Az egyesült államokbeli Oregonban található Multnomah megye szintén pert indított több olajipari multinacionális vállalat ellen a 2021-es „hőségkupolának” nevezett eseményt követően, több mint 51 milliárd dollárt követelve.  

A példátlan hőhullám 2021 nyarán letarolta az Egyesült Államok nyugati részét, a rekordhőmérséklet 49,6 Celsius-fok volt, ami 1400 ember halálát okozta. A World Weather Attribution (WWA), egy tudósokból álló csoport az elemzésében azt állította, hogy ennek az úgynevezett hőkupolának a kialakulása „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna, ha az ember nem avatkozik bele az éghajlatba.  

Az ExxonMobil, a Shell és a Chevron mellett az American Petroleum Institute, valamint a McKinsey elemző vállalat is célkeresztben van. A régió 50 millió dolláros kártérítést és a jövőbeni károkért még 1,5 milliárdot követel, mert szerintük a szélsőséges hőség, a szárazság, a tüzek egyre gyakoribbá válnak.  A felperes emellett kötelezni akarja a cégeket, hogy 50 milliárd dollárt tegyenek be egy „hatáscsökkentő alapba”, amellyel korszerűsítenék a megye infrastruktúráját.   

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: shutterstock