Idén nyáron a kínai diplomácia vezetőjét egy hónapig nem látták a nyilvánosság előtt, majd ezt követően jött egy bejelentés, hogy elbocsátották posztjáról. Azóta az terjed róla Pekingben, hogy valami kémgyanús ügybe keveredett. A jelek szerint most a védelmi miniszteren van a sor.
Hszi Csin-ping jóváhagyásával, aki a kínai politikai rendszer alapján nemcsak Kína elnöke és a nagy hatalmú párt főtitkára, hanem a hadsereg legfőbb vezetője is, tisztogatás zajlik, amely elérte a végrehajtó hatalom csúcsait is. Az elmúlt hónapokban két tárcavezető is rejtélyes körülmények között eltűnt, legalábbis nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Ez pedig Kínában az érintettek számára nem tekinthető biztató jelnek.
Kegyvesztett miniszterek
Az eltűnések azonban annak is betudhatók, hogy a kínai kormányzatban egyre mélyebben eluralkodik a paranoia, miközben Peking viszonya az Egyesült Államokkal mindinkább feszültté válik. Júliusban például egy kibővített kémelhárítási törvény lépett hatályba Kínában, amely nagyobb hatalmat biztosít a hatóságoknak a nyomozások lefolytatásában. Nem sokkal később az állambiztonsági minisztérium nyilvánosan arra biztatta a polgárokat, hogy segítsenek nekik a kémtevékenységek elleni küzdelemben.
A legutóbb Li Shangfu védelmi miniszterről terjedt el, hogy kegyvesztetté vált, ugyanis hetek óta nem mutatkozott nyilvánosan. A Reuters brit hírügynökség szerint Li tábornok korábban a Kínai Népi Felszabadítási Hadsereg (PLA) fegyverbeszerzéseit felügyelte, ám vizsgálatot indítottak a katonai fegyverek beszerzései miatt.
A Financial Times szerint az amerikai hírszerző szolgálatok úgy vélik, hogy Li tábornok egy korrupciós vizsgálat célpontja. Hszi Csin-ping elnök hűséges követője augusztus 29-e, egy pekingi Kína–Afrika-fórum óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és egészségi okokból lemondta a szeptember 7-re tervezett vietnami útját.
A rezsim azóta is hallgat, hűen a titkolózás kultuszához, miközben a nyár folyamán Csin Kang külügyminisztert követő újabb magas rangú személyiség hirtelen elbocsátásáról szóló pletykák keringenek. Peking azóta sem adott kielégítő magyarázatot a diplomata kegyvesztettségének okára sem.
A stabilitás a fő cél
Li bukása, ha megerősítést nyer, akkor immár a második eset lenne azok közül, akik korábban Hszi Csin-ping hű követői voltak. Mindez történik az elnök harmadik hivatali ciklusának kezdetén, alig néhány hónappal a miniszterek kinevezése után, a tavaly őszi pártkongresszust követően, amely a Mao óta legközpontosítottabb, osztatlan irányítást hozta létre. Ez szokatlanul rövid idő különösen egy olyan rezsimben, amely megszállottan törekszik a stabilitásra.
A növekvő gazdasági nehézségek mellett ez is csak erősíti a spekulációkat, hogy az apparátuson belül belső feszültségek vannak. A Fehér Ház szorosan szemmel tartja a kérdést, figyeli a pekingi instabilitás jeleit, és igyekszik helyreállítani a kommunikációs csatornákat a kínai vezetéssel, hogy megakadályozza az ázsiai csendes-óceáni térségben a háborús veszély fokozódását.
A korrupcióellenes fellépés tisztogatásra emlékeztet
Több forrás szerint Li tábornok a Népi Felszabadító Hadseregen belüli újabb korrupcióellenes tisztogatás célpontja, amely a közelmúltban eddig nyolc magas rangú tisztet érintett. Július végén leváltották Li Ju-csao tábornokot, az ország nukleáris erőit felügyelő stratégiai egység parancsnokát és helyettesét, Li Guang-bint, akik ellen azóta vizsgálat indult, mivel kenőpénzt fogadtak el.
Hszi Csin-ping szeptember 8-án Hejlungcsiang tartományban tett helyőrségi körútja során rendre utasította csapatait, és a hadsereg magas szintű integritását sürgette. Az ország elnöke inkább az északkeleti határt ellenőrizte, mint hogy részt vegyen az újdelhi G20-csúcstalálkozón a világ vezetőivel. Az eseményről való példátlan távolmaradása felerősítette azokat a találgatásokat, hogy belső feszültségek miatt nem vett részt a találkozón.
„A katonai szervezeti struktúrában bekövetkezett változások megerősítik, hogy súrlódások vannak Hszi és az apparátus vezető személyiségei között – mondta Lee Dong Gju, a szöuli Asian Intézet szakértője. – Ám a hatalma továbbra is páratlan” – idézte a sinológust a francia Le Figaro napilap.
A legutóbbi tisztogatás rávilágít a Hszi Csin-ping előtt álló kihívásokra, amelyekkel szembe kell néznie a felduzzadt PLA feletti abszolút ellenőrzésre irányuló törekvése során. Ezt csak tovább erősíti a Wagner-csoport lázadása Oroszországban, amelyből az a következtetés vonható le, hogy a fegyveres erőket szigorúan kell ellenőrizni.
Több mint két miniszter
Elemzők felvetik, hogy a két tárcavezető megbízatása mellett államtanácsosi rangban is volt, így alapos átvilágításon kellett átesniük. Ennek ellenére az elnök-pártfőtitkár a bizalmába fogadta őket, ami most ugyancsak megkérdőjelezi a belső kör megítélését. Sőt, egyes nyugati szakértők az egész kínai vezetés bizonytalan kinevezési gyakorlatáról írnak. A két miniszter váratlan bukását a sinológusok úgy értékelik, mint a kínai elnök ítélőképességének hiányát.
Más vélemény szerint azonban ezek a botrányok lehetőséget adnak Hszi Csin-pingnek egy újabb erődemonstrációra. A korrupció elleni nyilvános fellépései politikai tisztogatásként is működnek, ennek a célja az ellenségeinek kiiktatása. A 2013-as hivatalba lépése után indított kampánya alapján megvesztegetés vádjával több ezer tisztviselőt tartóztattak le. A fegyveres erőket is célba vette, és 2017-ig több mint 100 magas rangú tisztet távolított el.
Bár az ügy nem kérdőjelezi meg Hszi Csin-ping vitathatatlan szerepét a hadsereg vezetőjeként, a teljhatalmú Központi Katonai Bizottság élén, mivel a hadsereg a pártnak van alárendelve, mégis bizonyos súrlódásokat és a központosítási törekvések határait jelzik. A gondok a magas rangú katonákkal vannak. Az elmúlt évtizedben folytatott korrupcióellenes kampány nem tudta fegyelmezni a PLA-t. A megvesztegetés a beszerzési pályázatoknál szinte mindennapos.
Az elnök valószínűleg továbbra is kételkedik a hadsereg vezetésében
„Ez a tisztogatás nem kérdőjelezi meg az egész hadsereg tekintélyét, de Hszi Csin-ping valószínűleg kételkedik a katonai vezetésében” – írta az Eurasia Group elemző központ. A kenőpénzek utáni hajsza mögött a főparancsnoksággal szembeni ingerültség húzódik meg, amely a juttatásaihoz ragaszkodik, féltékeny az előjogaival kapcsolatban és lassítja a hadsereg modernizációját.
Ezek a nehézségek hatással vannak az ország külpolitikájára, különösen Washingtonnal szemben. A kínai elnök ugyancsak dühös volt, amikor január végén túl későn értesült tábornokaitól az amerikai terület felett repülő kínai kémballonok létezéséről – számolt be a közelmúltban a The New York Times amerikai hírszerző forrásokra hivatkozva.
A kínai védelmi miniszter sorsát övező rejtély – külügyminiszteri kollégája után – csak vastagabbra szövi a világ második legnagyobb hatalmának diplomáciájára boruló fátylat. Az egész térség a bizonytalanság időszakába lépett, amely csak fokozza az ázsiai csendes-óceáni régió aggodalmait. A szomszédos államok pedig arra vannak ítélve, hogy kínai árnyjátékokon keresztül találják ki Peking valódi szándékait.
Mi az üzenete a legutóbbi eltűnéseknek, és milyen hatással jár majd? A szakértők megítélése szerint ezek félelemmel teli légkört teremtenek a hadseregben és a kormányban is. Bár megeshet: ez volt az elnök szándéka, hogy biztosítsa a jogkövető magatartást, ám ezzel együtt az egész akciónak demoralizáló hatása is lehet.
Mások azonban azzal érvelnek, hogy Kína katonai vezetése elég erős ahhoz, hogy elviselje egyes vezető tisztviselők leváltását. Az elemzők rámutatnak, hogy a kommunista ország eddig is ügyelt arra, hogy a háborús nyomás alatt is működjön. Ám ezek az esetek csak újból rávilágítanak a rendszer átláthatatlanságára.
Üstökösszerű emelkedés után látványos bukás
Csin Kang nyár elején az államapparátuson belüli üstökösszerű felemelkedés után hirtelen eltűnt a kínai közéletből. Majd július 25-én jött a Hszinhua hírügynökség szűkszavú közleménye: „Csin Kangot felmentették külügyminiszteri tisztségéből”. Semmi magyarázat arról, hogy mik voltak ennek az okai.
Hszi Csin-ping egy tollvonással véget vetett az egyébként a kínai elnök hűséges követőjének tartott Csin Kang káprázatos pályájának. Ezzel a lépéssel egyúttal le is zárta a világ második legnagyobb hatalma diplomáciai vezetőjének rejtélyes eltűnése körül táplált mendemondákat.
A legszaftosabb pletyka, ami lehet, hogy igaz
A sokat látott Vang Ji, a párt legmagasabb rangú diplomatája veszi át a külügyminisztériumot. A volt washingtoni nagykövet, Csin Kang felemelkedése éppoly gyors, mint amilyen rövid életű volt, mindössze néhány hónapig töltötte be a miniszteri posztot.
Hirtelen bukásáról a titkolózáshoz nagyon értő marxista-leninista apparátus azóta sem adott semmilyen magyarázatot. Csin június 25-e óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, lemondva egy találkozót Josep Borrell-lel, az EU diplomáciai vezetőjével, ezt egészségi okokkal indokolták a láthatóan zavarban lévő szóvivők.
A helyettesítéséről szóló bejelentés perceken belül elterjedt a Weibón, a kínai platformon, és a legtöbb kommentet cenzúrázták, jelezve, hogy Peking szemében az ügy érzékeny természetű. Ebből az esetből nem kell azt levonniuk az internetezőknek, hogy esetleg széthúzás van a pekingi vezetésben, amikor az Egyesült Államokkal ilyen törékeny a viszony.
Mata Hari amerikai szolgálatban
A legszaftosabb pletyka a külügy vezetője és egy tévésztár újságíró, Fu Hsziaotian rejtett szerelmi viszonyáról szól. A nő néhány hete szintén eltűnt a nyilvánosság elől, állítólag kémkedés gyanújába keveredett. A párt nem nézi jó szemmel az ilyen affért, különösen nem, ha kémkedés szála is felbukkan. Az elegáns miniszter és a fekete gálaruhába öltözött, láthatóan elbűvölt újságíró 2022-ben készült televíziós interjújának a felvételei is beszédtémául szolgáltak. Ez most televíziós interjú vagy nyilvános flörtölés? – kérdezte egy internetező.
Az újságírónő, aki Csinnel egy időben Washingtonban tartózkodott, azóta gyermeket szült. De vajon ki az apa? – ez továbbra is megválaszolatlan kérdés. Az Egyesült Államokkal folytatott stratégiai kötélhúzás közepette felmerül az a gyanú, hogy a tévézésre termett Fu valójában egy Mata Hari, mégpedig Sam bácsi szolgálatában.
A közszereplők eltűnése gyakori jelenség a kommunista Kínában. Az elmúlt években a gazdasági élet jeles figurái közül szinte mind eltűnt egy időre, a korrupciót vizsgáló szervek vendégszeretetét élvezték, aztán néhányukról kiderült, hogy hosszú börtönbüntetés vár rájuk.
Ádáz hatalmi harcok
„Az ügy fellibbenti a fátylat a diplomáciai apparátuson belüli ádáz hatalmi harcokról. Vang Ji, a felettese vizsgálatot indított Csin ellen, akit nem kedvelt, és akinek gyors felemelkedése számos tapasztaltabb diplomatát sértett” – magyarázta az amerikai székhelyű Eurasia Group elemzője.
Az 57 éves Csinnek a miniszteri posztra történt kinevezése meglepetésként érte az egész világot. Sokat köszönhetett az elnökhöz fűződő kapcsolatainak, amikor protokollfőnökként az amerikai viszony stabilizálása volt a feladata egy ingatag gazdasági és geopolitikai környezetben. Képlékeny személyiség, aki betű szerint követte Hszi Csin-pingirányvonalát – ez volt Csinről azoknak a véleménye, akik közelről ismerik.
Csin leváltása után a fővárosban elkezdtek terjedni az olyan pletykák, amelyek a követendő irányvonal megkérdőjelezéséről szólnak. „Az biztos, hogy belső feszültségek vannak az Egyesült Államokkal szemben követendő stratégiáról – állítják az Eurasia Group szakértői. – A gazdasági lassulás korszaka köszöntött be. Ráadásul a partner, Oroszország sehová sem halad Ukrajnában, a gazdasági stratégák meg a kiégett befektetőkről szólnak. Eközben a kínai politikusok azzal vannak elfoglalva, hogy megkeményítsék Kínát az amerikai bekerítéssel szemben.”
Címlapfotó: The Economic Times
