A hét elején megérkeztek az első amerikai M1A1 Abrams típusú csúcsharckocsik Ukrajnába. Kijev 31 tengerentúli tankot kap, most az első, kisebb szállítmány érkezett meg, hogy pontosan mennyi, az még hadititok. A washingtoni demokrata párti vezetés még most is bízik abban, hogy Kijev képes lesz hosszú távon visszafoglalni az elvesztett területeket.
Az M1A1 az Abrams család régebbi változata, amit a korai 1990-es évekig gyártottak. A közel-keleti háborúk során ezek a harckocsik kiválóan teljesítettek a régebbi T–54/55, T–62 és T–72 típusú szovjet gyártmányú tankok ellen, de még nem találták magukat szembe komolyabb páncéltörő fegyverekkel, drónokkal és modern harckocsikkal.
Amit az Abrams harckocsikról tudni kell
Joe Biden a múlt hét héten beharangozta, aztán a napokban meg is kapták az ukránok. Ha minden ilyen könnyen menne! De hát valójában több mint fél évnek el kellett telnie ahhoz, hogy megérkezzenek az amerikai Abramsekből az első példányok. Az ukránoknak a szállítás gyorsaságára nem is lehet panaszuk, ugyanis amikor Washingtonban idén januárban rábólintottak a kijevi igényre, voltak olyan vélemények, hogy ezek a modern páncélosok csak jövő év kezdetén jelenhetnek meg a fronton. Most viszont az ukrán vezetők szerint ezek a páncélozott járművek akár máris részt vehetnek az oroszok elleni támadásban.
Az Egyesült Államok az év elején elkötelezte magát arra, hogy 31 Abrams harckocsit szállít Kijevnek. Ezek csupán az első példányai a küldeménynek, ám, hogy mennyi is pontosan a most leszállított darabszám, arról nem szól a fáma, ez hadititok. A múlt héten erről az örömhírről tájékoztatta Biden amerikai elnök Washingtonban ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt.
Az amerikai hadsereg Ukrajnába érkező csúcspáncélosai azonban közel sem újak, M1A1-es típusúak, ez az amerikai harckocsi első változata, amely az 1980-as évek elején állt szolgálatba. Ha egyszer megérkezik mind a 31 darab, akkor ez a mennyiség egy tankzászlóalj kialakításához lesz majd elegendő. Ha egy üzlet beindul, akár lehet több is, hiszen van elég a „piacon” Abrams tankokból: minden változatot együttvéve több mint 4000-et gyártottak.
A Bradley páncélozott személyszállító járművek után most az Abramson, ezen a kipróbált tankon a sor, hogy a kijevi hadsereg ezeket is bevesse az ország keleti frontjain. A szakértők szerint erre nagyon hamar, akár napokon belül sor is kerülhet. Az ukrán személyzetet (harckocsiparancsnok, lövész, töltő és vezető) és a szerelőket már több hónapja Németországban képzik ki. Tudni kell viszont, hogy ezeknek a tankoknak a kezelése és a karbantartása sokkal modernebb és bonyolultabb, mint a szovjet korszakból származó, az ukránok által megszokott gépeké.
A 60-70 tonnás acélszörnyek használatának az elsajátítása sem megy egyik napról a másikra. Általában több mint öt hónapig tart megtanulni, hogy hogyan kell ezeket a gépeket a terepen működtetni, karbantartani, továbbá a harctéren összehangolni a mozgásukat. Ezt az időtartamot természetesen a háborús igényeknek megfelelően lehet rövidíteni. „Ez a világ legjobb harckocsija, a legfejlettebb a világon. Lesz időnk a kiképzésre, igaz, nem túl sok” – foglalta össze egy Németországban működő amerikai kiképző a tapasztalatait a Le Figaro napilapnak nyilatkozva.
Kimondottan a szovjet páncélosok ellen hozták létre őket
Az Abrams az amerikai hadsereg fő harckocsija lett, amikor az 1980-as évek elején szolgálatba állt. Az 1988-ban Európában megjelenő gép komoly potenciális ellenfele volt a Varsói Szerződés hadseregeiben használatos T–80-asnak. A második világháborús amerikai tábornokról elnevezett tank az első, az 1991-es öbölháborúban átesett a tűzkeresztségen. A sivatagban az Abrams-egységek nagy távolságból tizedelték iraki ellenfeleiket, anélkül, hogy igazán veszélyben lettek volna.
Fő fegyvere egy 120 mm-es ágyú, amely a legtöbb páncélzatot átvivő lövedéket lő ki. Ezt a szegényített uránból készült lőszert a 31 harckocsival együtt szállítják le Kijevnek. Az Egyesült Államokon kívül hét másik ország használ Abramseket. Ezek közé tartozik Lengyelország, amely MA1A és M2A2 harckocsikat rendelt, és 2026-ra több mint 300-at szeretne birtokolni belőlük.
A robusztus gépnek számtalan kiváló tulajdonsága ellenére vannak hiányosságai is. Ez pedig a nagy súly, a magas üzemanyag-fogyasztás és a bonyolult karbantartás. Egy ilyen masina különösen sok üzemanyagot fogyaszt, átlagosan 11 litert mérföldenként, azaz mindössze 1,6 kilométerenként. Az összetett motorja pedig állandó figyelmet és rendszeres karbantartást igényel, ugyanis nem dízelmotorról, hanem egy 1500 lóerős, egyedi gázturbináról van szó jelen esetben.
Amit az ukránok hiába keresnek a tankjaikon
„Ha nem megfelelően kezelik, a motorok és a sebességváltók könnyen felrobbannak – magyarázta Mark Hertling volt amerikai tábornok az X-en (korábban:Twitter). – Ehhez rengeteg pótalkatrészre és még több üzemanyaggal teli tartálykocsira van szükség.” Annak ellenére, hogy szovjet korabeli társaikhoz képest modernek, az M1A1-esek mégsem tartoznak a legújabb tankok közé az Egyesült Államok arzenáljában.
A korszerű M1A2-es szabványú páncélos digitalizált változatát a harckocsiparancsnok számára panoráma-hőkamerával, egy új, ballisztikai számítógéppel összekapcsolt lézeres távolságmérővel, szegényített uránpáncélzattal és a városi harcokhoz szükséges reaktív páncélkészlettel is felszerelték. Ezek mind olyan dolgok, amelyeket az ukrán harckocsizók nem találnak meg a járműveiken. Washington nem szeretné, ha ez a modernizált változat Moszkva kezébe kerülne.
Nem alkalmasak, mégis mennek
Korábban az amerikai kormányzat felvetette, hogy az Abrams harckocsik nem alkalmasak az ukrajnai konfliktusra, túl bonyolultan kezelhetők, sok üzemanyagot fogyasztanak, és fennáll a veszélye, hogy túl nehezek az ukrán utakra és hidakra. Aztán ezek a fenntartásokat emlegető hangok később elnémultak: ha ez kell nekik, hát megkapják.
Még az ukrán hadvezetésben is sokáig ment a vita arról, hogy melyik tank lenne a megfelelőbb Kijev számára, az amerikai Abrams vagy a német Leopard. Az utóbbiak már részt vettek a nyár elején indult ellentámadásban, maradjunk annyiban, hogy ezek sem repítették előre a fronton az ukrán csapatokat. Sőt, olyan videók is érkeztek, amelyeken az oroszok sorban lőtték ki a német nagymacskákat. Az ukránok azzal a kéréssel fordultak azokhoz az európai országokhoz, amelyek Leopard 1-eseket akartak nekik küldeni, hogy ebből a típusból ők nem kérnek, ugyanis rendkívül elavult.
Abrams kontra Leopard
Összevetve a modernebb Leopard 2-esek és az Abrams képességeit, az megállapítható, hogy nagyon hasonlók. Mindkettőnél fontos szempont, hogy könnyen együttműködhessenek a többi NATO-ország haderejével, de vannak köztük lényeges különbségek. Mindkét – már körülbelül negyven éve szolgálatban álló – nehéztanktípus igen gyors mozgásúnak számít. Az M1 Abrams csúcssebessége óránként 67, a Leopard 2-é 72 kilométer – ismertette a Le Point francia magazin. Mindkettő újabb típusait 120 milliméteres ágyúval szerelték fel, ez a sztenderd NATO-kaliber, ami kiváló az ukránoknak, mivel sokkal több lőszerbeszállítóra támaszkodhatnának, mint a jelenlegi, 125 milliméteres ágyúval ellátott tankjaik esetén.
A Leopard 2 is fejlettebb technikájú a szovjet korszakban kifejlesztett ukrán és orosz tankoknál. Még a régebbi verziói is kiváló optikai berendezésekkel, lézeres célzótechnikával és hőérzékelővel felszereltek, amelyek éjjel-nappal biztosítják a harcképességet. Az Abramsnél pedig valamivel gyorsabbak is, könnyen feltölthető dízelüzemanyag-tankjuk van, és egy tankolás után akár 340 kilométert is futhatnak újratöltés nélkül, ami harci helyzetben igen kritikus.
A 40 tonna körüli súlyú orosz T–72-eseknél a Leopard sokkal nehezebb: mintegy 55 tonnát nyom. Ennek pedig már a harctéren is van jelentősége. Az enyhe tél az ukrán lakosságnak áldás, de egyes vidékek ilyenkor sártengerré válnak, amelyben a nagyobb súlyú járművek jóval könnyebben elsüllyedhetnek vagy nehezebben közlekedhetnek.
A 70 tonnás behemót
Ez az Abrams gyenge pontja is a Leopardokkal szemben. Ennek a behemótnak a súlya ugyanis nem kevesebb mint 70 tonna. Ez hátrány lehet akkor is, ha egy kevésbé erős hídon kell átmennie. Ezt a súlyt vajon elviselik az ukrán átkelők? A másik érzékeny pont a hajtómű. A dízeles Leoparddal szemben az Abramset – mint említettük – Honeywell AGT–1500 típusú gázturbina hajtja, amelyhez az üzemanyag biztosítása sokkal nagyobb logisztikai kihívás, mint a német tankok esetén.
A jövő fontos kérdése lesz, hogy melyik tanktípusból hány darab áll rendelkezésre, hiszen az ukránoknak nem néhány vagy akár néhány tucat harckocsira van szükségük a hatalmas és pusztító tüzérséggel felszerelkezett orosz hadsereggel szemben: ez a háború százával nyeli a tankokat.
Ahogyan szó volt róla: az Egyesült Államok a jelenlegi megállapodás alapján 31 darab Abrams harckocsit küld Ukrajnának. A szállítás időbe telik, mivel az amerikaiak szerint ezek a tankok nincsenek raktáron. A kormánynak ezért az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezésen keresztül kell megrendelnie a General Dynamicsnál, ez a beszerzés a Bloomberg szerint mintegy 500 millió dollár értékű. Tehát itt sem könyöradományról van szó, a fegyverszállítók megtalálják a maguk nyereségét.
Washington hosszú távra tervez: nemcsak az orosz megszálló elleni védekezésre, hanem a megszállt területek visszafoglalására is gondoltak. De egy pár tucat harckocsiból álló tankzászlóalj aligha tehet csodát.
Címlapfotó: shutterstock
