A tavalyi statisztika egyértelmű: a világ még mindig ész nélkül zabálja a szenet. A nukleáris energiával is adódtak gondok, a pokoli nyár miatt megnőtt fogyasztás pedig már a jövő megoldásait sürgeti.

Tavaly elképesztő mennyiségű, 29 165,2 terawattóra villamos energiát termeltek világszerte: ez 2,3 százalékos ugrás a 2021-es adatokhoz képest. Hogy mi hajtotta a világmotort? A Visual Capitalist infografikája megerősíti a sajnálatos tényt: klímavédelem ide, zöldátállás oda, ha globális energiaforrásról van szó, változatlanul a szén az egyeduralkodó.

Bár a szénégetés a világ legszennyezőbb szén-dioxid-kibocsátója, az első, 1997-es globális klímaegyezmény óta a szénfelhasználás 91,2 százalékkal nőtt. A tavalyi adatok tükrében ez azt jelentette, hogy

2022-ben a világ energiatermelésének 35,4 százalékát még mindig a szénerőművek biztosították.

Ironikus, de ennek a mennyiségnek a háromnegyedéért mindössze három ország felel: Kína mint a világ legnagyobb szénfelhasználója a globális szénkereslet 53,3 százalékát adja, majd India következik 13,6 százalékkal, mögötte az Egyesült Államok áll 8,9-cel.

A második legnagyobb energiahordozó még mindig a földgáz, amely a globális termelés 22,7 százalékát teszi ki, a harmadik pedig a vízenergia, amely 14,9 százalékért felel.

A trónörökösök és a mostohagyerek

A fosszilis energia évei azonban valóban meg vannak számlálva. A megújuló energiák egyre nagyobb teret hódítanak: 2022-ben a szél-, a nap- és a geotermikus energia a globális termelés 14,4 százalékát tette ki, ami önmagában nem tűnik óriási számnak, ám ha azt nézzük, hogy ez 14,7 százalékos éves növekedési ráta, akkor rögtön komolyabbnak tűnik az arány. Sőt: ha a megújuló energiák területén sok vitát kiváltó vízerőműveket is ideszámoljuk, akkor már 29,3 százalékot kapunk a globális energiatermelésben.

A listán külön helye van a nukleáris energiának, amelynek kapcsán késhegyre menő viták folynak, hogy zöldnek lehet-e tekinteni, vagy szörnyeteg szennyezőnek. Tavaly sok probléma volt az atommal: Ukrajnában a zaporizzsjai erőmű folyamatos fennakadásai hozták a frászt mindenkire, míg Franciaországban a nem tervezett karbantartási leállások okoztak óriási problémát. E két dolog miatt a világ atomenergia-felhasználása 4 százalékkal zuhant, ami pedig a franciákat illeti, ők a pénztárcájukon is érezhették a változást,

a leállások miatt ugyanis 22 százalékos kapacitáscsökkenést voltak kénytelenek jelenteni, ami azt jelentette, hogy az ország a világ egyik legnagyobb energiaexportőréből (a reaktorok újraindításáig) nettó importtőrré vált.

Bár a történelmi aszálytól és forróságtól szenvedő Európa nagy nehezen átvészelte 2022 pokoli nyarát, az energiatermelés ellentmondásosságai erősen rávilágítottak a jövő megoldásainak fontosságára, amely egyértelműen a tiszta energiát helyezi kizárólagos középpontba. Hogy az idő sürgetését a kormányok mennyire veszik komolyan, azt valamennyire már igazolni fogja a jövőre várható, a 2023-as évet elemző statisztika.

Fotó: 123rf