Az egyik vezető szlovák gazdasági lap egy érdekes gazdasági anomáliának járt utána. Míg a reálbérek az elmúlt négy évben csökkentek, addig a háztartások fogyasztása nőtt. Az emberek igyekeznek elkerülni az életszínvonal visszaesését, de ez néhány családot komoly kockázatvállalásra kényszerít.
Az elmúlt négy évben 3,5 százalékkal csökkentek a reálbérek Szlovákiában, ennek ellenére a háztartásoknak 4,8 százalékkal sikerült növelniük a fogyasztásukat 2019 utolsó negyedévétől 2023 második negyedévéig. Ez átlag feletti bővülés az Európai Unión belül, és a képet tovább árnyalja, hogy a 2019-es utolsó negyedévben benne van a mindenkori karácsonyi vásárlási őrület hatása.
Jogosan gondolnánk azt, ha egy normálisan működő gazdaságban több éven keresztül csökkennek a reáljövedelmek, akkor az a fogyasztás mérséklődéséhez vezet. A megkeresett pénzből kevesebb árut és szolgáltatást vesznek. Ám az Európai Unió kilenc államának lakosai a reáljövedelmek csökkenése ellenére növelték a fogyasztásukat, tehát a szlovákok nincsenek egyedül. Persze a járvány idején elindított mennyiségi lazítás különböző atipikus helyzeteket idézett elő.
Hogyan lehetséges ez?
A háztartások ilyenkor vagy hozzányúlnak a megtakarításaikhoz, vagy hitelekből finanszírozhatják a fogyasztás növekedését,
ami átmenetileg működhet, de az ilyen bizonytalan időszakban, amikor könnyen recesszióba fordulhat Európa, elég kockázatos megoldásnak tűnik. Az adatok azt mutatják, hogy északi szomszédaink mindkét megoldást alkalmazzák. Éves összehasonlításban tavaly október óta folyamatosan csökken a szlovák piacon működő bankok betétállománya. Az ottani hitelintézetekben 2023 júliusában 45,6 milliárd eurónyi betét volt elhelyezve.
Ezzel szemben a nyújtott hitelek volumene az elmúlt tizenhárom évben rohamosan nőtt. Az Európai Központi Bank adatai szerint az idei év hetedik hónapjában csaknem 51,6 milliárd eurónyi kölcsönük volt a szlovákiai háztartásoknak. Itt érdemes megemlítenünk a 2010. januári adatot, amikor a hitelállomány nem érte el a 14 milliárdot.
Spekuláció jelzáloghitelekkel
A szlovák Trend portál kiemeli, hogy az elmúlt időszakban az adósságállomány meredek növekedése összefüggött az ingatlanárak emelkedésével. Ez persze különféle spekulációkra adott lehetőséget. Aki a pénzügyi válság vége felé vett egy lakást, annak nem volt gond azt tíz évvel később a duplájáért eladni. Persze nem kellett értékesíteni, elég volt megemelnie az ingatlanra felvett jelzáloghitelét, amiből például vehetett egy új autót. (Senki nem adott volna korábban sem kölcsönt egy új autóra olcsó, mindössze egyszázalék körüli kamatért.) És aki még az inflációs időszak előtt rögzítette a kamatot tíz évre, annak a feje sem fáj.
Arról, hogy a megemelt jelzáloghitelekből mennyi pénz került ingatlanon kívülre, nincsenek pontos adatok. A bankok nem vizsgálták, hogy a kölcsönemelés után mire használták fel az emberek a pénzt. Nem volt rá okuk, hiszen megvolt a fedezet lakás formájában. Mindenesetre az ilyen magatartás ma kockázatosnak bizonyulhat rövid távú kamatrögzítés esetén.
A szlovák portál példát hoz a hitelek kockázatára is:
Példájukban 2020-ban egy házaspárnak 100 ezer eurót kellene visszafizetnie a banknak a következő húsz évben, de úgy döntöttek, hogy 40 ezerrel növelik a hitelt. Emiatt az egyszázalékos kamatozású havi törlesztőrészletük 460 euróról rögvest 644-re emelkedett.
Amennyiben 2023-ben véget ér a hároméves kamatrögzítésük, akkor az egyszázalékos kamat négyre emelkedik. Ez egyik napról a másikra 644 euróról 817-re emeli a havi törlesztőrészletet. Az ilyen növekedés kezelése, amennyiben súlyos recesszió üt be, és az egyik házastárs elveszíti állását, komoly problémákat okozhat.
Az életszínvonal csökkenése
Megtakarításból, adósságból nem lehet korlátlanul emelni az életszínvonalat. A szlovák háztartások viszonylag hosszú ideje nem voltak hajlandók elfogadni a reáljövedelmeik csökkentését. A fogyasztás csak az idén kezdett csökkenni. 2023 második negyedévét 2022 második három hónapjával összehasonlítva a fogyasztás 3,6 százalékkal csökkent. Ez a második legnagyobb visszaesés az Európai Unión belül, 4,8 százalékkal csak Csehország áll rosszabbul.
Az UniCredit Bank szakértői nem látják ennyire pesszimistán a helyzetet, bíznak abban, hogy a szlovák háztartások életszínvonal-csökkenése nem lesz drámai. Az infláció már lassul, és az előrejelzéseik szerint a reálbérek az idén már csak fél százalékkal csökkennek. Sőt, a következő évben bíznak abban, hogy ismét növekednek 2,4 százalékkal. Ebben az esetben jövőre a lakossági fogyasztás újra egészséges növekedést mutathat, amely nem az adósságon vagy az alacsonyabb megtakarításokon alapul, hanem a magasabb kereseteken.
Persze a fenti forgatókönyvben ott vannak a kockázatok is. Egyelőre megjósolhatatlan, miképp fog növekedni az európai gazdaság, és nincsenek jó hírek az európai iparról, főképp a németről. Ez a bizonytalanság a munkahely elvesztésétől való növekvő félelmet is növelheti, ami visszahathat a fogyasztásra. Ugyanis az állása elvesztése nagyobb hatással van a fogyasztásra, mint a háztartások reáljövedelmének csökkenése.
A növekvő bizonytalanság így a fellendülés megtorpanásához vagy a fogyasztói bizalom további visszaeséséhez vezethet, miközben a magasabb reáljövedelmek ebben az esetben először inkább a megtakarítások növekedésénél, mint fogyasztásnál csapódnának le.
Az emberek megtakarítási hajlamát a lekötött betétek jelentősen emelkedő kamata is támogathatja. Ezek most Szlovákiában a legnagyobbak az euró bevezetése óta. Nagy az esélye annak, hogy jövőre a mérséklődő fogyasztás és az ipari problémák együttese gazdasági visszaesést idézhet elő.
(Forrás: Trend, a grafikonok az UniCredit adatai alapján készültek)
