A malmok az energiahordozók árának befagyasztását követelik a kormánytól. Közben a kabinet bővítette azoknak a termékeknek a skáláját, amelyeket olcsóbban lehet megvásárolni.
Miklós Hajnalka írása a Makronómon
A szerb kormány az ország területén működő üzletláncokkal együttműködve tovább bővítette azon listáját, amelyeket olcsóbban lehet megvásárolni.
A Jobb ár (Bolja cena) országos akció kezdetén 20 termékcsaládot jelöltek meg, amelyek között lennie kellett legalább egynek, amelynek esetén az ütetlánc lemond a kiskereskedelmi árrésről.
A kereskedelmi láncok maguk döntötték el, hogy mely gyártónál tüntetik fel a Jobb ár megjelölést. Ezúttal újabb 16 termékcsaláddal bővítették az olcsóbb árucikkek sorát, így a T-500-as és a T-400 fehér liszt is a listára került, ahogy az étolaj, a tarhó (édesen felforralt tehén-, ritkábban juhtejből oltott tejtermék), a margarin, a krémsajtok, a vöröshagyma, a bab, a káposzta, a pástétom, a virsli, a fagyasztott borsó, a lekvár, a keksz, a fogkrém és a szappan.
Érdekesség, hogy az országos akció elindításával nemcsak egy-egy árucikk ellenértéke csökkent, hanem például a napraforgóolaj esetén szinte mindegyik gyártó termékének az ára kedvezőbb lett. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a gyártók adják olcsóbban a produktumaikat, vagy csak az adott üzletek árpolitikája kívánja meg, hogy egyformán fogyjon minden termék a polcokról, mégis érzékelhető az árak csökkenése Szerbiában. Amíg nemrég a legolcsóbb étolaj 195 dinárba (645 forint) került, most a legdrágább napraforgóolaj 189 dinár (624 forint), a legolcsóbb pedig mindössze 144 dinár (475 forint).
A kormány az emberek életszínvonalának a védelme érdekében lépett, hiszen az infláció az élelmiszerárak miatt a régióban a legmagasabb szintet érte el. Tomislav Momirović (Tomiszláv Momirovity) bel- és külkereskedelmi miniszter az országos akció kezdetén rámutatott, hogy tárgyalásokat kezdenek majd a szállító cégekkel is, ugyanis a fuvarozás költségei jelentős mértékben meghatározzák egy-egy árucikk kiskereskedelmi árát.
A legnagyobb üzletláncok mintegy 2500 kiskereskedése kapcsolódott be ebbe az akcióba, ez a hivatalos adatok szerint lefedi az országos piac mintegy 80 százalékát.
Az akciónak egyébként Aleksandar Vučić (Alekszandar Vucsity) államfő adta a legnagyobb reklámot azzal, hogy kisfilmet készített az akció első napján (szeptember 13-án) arról, ahogy Tomislav Momirovićtyal (a fentebb már említett bel- és külkereskedelmi miniszter) és Siniša Mali (Szinisa Mali) pénzügyminiszterrel együtt fogyasztják el a fehér kenyérből, párizsiból, majonézből és joghurtból készült, 585 dináros (1930 forint) reggelijüket. Amíg többen erre a felvételre a szegénységből való gúnyűzésként tekintettek, a leárazott párizsi korábban nem látott népszerűségre tett szert. Vučić a napokban egyik televíziós vendégszereplése során elmondta, a párizsi eladása 1086 százalékkal nőtt, három nap alatt az üzletláncok ugyanis 2259 kilogrammot adtak el belőle.
A termelőknek nem lesz könnyű
Az életszínvonal romlásának a megakadályozása azonban valószínűleg újra a termelők hátán csattan. Igaz, a termények felvásárlási ára még nem csökkent. A kormány ugyanakkor a napokban úgy döntött, hogy a malmoknak mintegy 25 dinárral (83 forint) csökkenteniük kell a liszt előállítási árát. Vagyis a T-500-as liszté az eddigi 65 dinár (215 forint) helyett most 41 dinárba (135 forint) kerül, míg a T-400-as liszt 70 dinár (231 forint) helyett 45 dinárba (148 forint).
Zdravko Šajatović (Zdrávko Sájátovity), a Molnárok és Tésztagyártók Egyesületének igazgatója a Beta hírügynökségnek nyilatkozatva rámutatott, hogy minden leértékelt termék esetén a kabinet tárgyalásokat folytatott a gyártókkal, egyedül a malmoknál született kormánydöntés tárgyaláson kívül, amit a piacon kialakult ellátási nehézségek elkerülésével indokoltak. Amíg a malmokat korlátozták, a boltokban meghirdetett árak tíz százalékkal magasabbak az előállítási árnál. Tehát a kereskedőknek nem kell lemondaniuk a nyereségről, míg a malmok nehéz helyzetbe kerültek, ugyanis az előállítás költségei nőttek. Éppen ezért a molnárok arra szólították fel az államot, hogy a
malmok esetében fagyasszák be az energiahordozók árát, ugyanis a földgázszámla így is 44 százalékkal magasabb, mint a múlt hónapban, novembertől pedig újabb tízszázalékos drágulást jelentettek be, és az áram is drágulni fog.
Az alapvető élelmiszerek árának korlátozásáról szóló rendelet megszegése 100 ezer dinártól (330 ezer forint) 2 millió dinárig (6,6 millió forint) terjedő pénzbírságot irányoz elő a malomokra. Mi több: azokat a kereskedőket és gyártókat, akik nem tartják be ezeket az intézkedéseket, hat hónaptól egy évig terjedő időszakra el is tiltják a munkavégzéstől.
