Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának elemzése 

A kiskereskedelem augusztusi adatai a várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakultak: a forgalom éves szinten 7,1, míg havi alapon 0,5 százalékkal csökkent. A havi alapú mérséklődés az, ami kellemetlen meglepetést okozott, hiszen az infláció fokozatos lassulásával itt számíthattunk volna növekedésre. 

A nagyobb értékű vásárlások elhalasztása 

Az éves alapú visszaesés nem számít meglepőnek, hiszen ez a magas bázisból és a reálkeresetek júliusi 2 százalékos csökkenéséből következett – ne feledjük, augusztusban a háztartások a júliusi bérüket költik. A magas bázisban elsősorban az üzemanyagok ársapkája játszott szerepet, amely jelentősen megnövelte a keresletet: míg a bázisidőszakban 17,9 százalékos emelkedést mért a KSH, addig az idén augusztusban 18,1 százalékos visszaesést.  

A magas árak bázisba épülésének és a néhány termék esetén tapasztalható árcsökkenésnek köszönhetően az élelmiszerek volumenének a mérséklődése a korábbinál kisebb, de még mindig jelentős volt, 4 százalék.  

A nemélelmiszer üzletek forgalma 5,2 százalékkal esett. Itt ugyanakkor továbbra is jellemző a nem alapvető, nagyobb értékű vásárlások elhalasztása: két számjegyű volumencsökkenést mértek az iparcikkek, a bútorok és műszaki cikkek esetén.  

Növekedést egyedül a gyógyszertáraknál sikerült elérni, itt a volumenbővülés 4,8 százalékot tett ki, azaz azért a legszükségesebb dolgokra jut pénze a magyar háztartásoknak. A kiskereskedelmi forgalom volumenének mérséklődése az uniós átlagot érdemben meghaladja, ott a csökkenés mértéke júliusban 1,2 százalék volt. 

A kiskereskedelemben a következő hónapokban is marad a visszaesés 

A kiskereskedelmi forgalom esetében éves alapon a következő hónapokban még biztosan csökkenés lesz:  

a reálkeresetek szeptembertől kezdenek csak növekedni, és ez először az októberi kiskereskedelmi adatokban látszódhat. 

Ugyanakkor az üzemanyagárstop jelentette magas bázis miatt a kiskereskedelem volumene csak az év végén vagy a jövő év elején mutathat éves alapon bővülést. Havi alapon ezzel szemben reménykedhetünk a fogyasztás beindulásában, hiszen ez annak is a feltétele, hogy csak néhány tized százalékpontos recesszió következzen be az idén a magyar gazdaságban. Ennek most már talán sokkal kevésbé jövedelmi oldali, mint inkább a fogyasztói hangulat irányából érkező gátja van. 

A vendégéjszakák száma emelkedett 

Augusztusban a vendégéjszakák száma inkább kedvezően alakult – különösen ahhoz képest, amilyen rossz hírek az ágazat szereplőinek irányából érkeztek. A vendégéjszakák száma ugyan csak kismértékben növekedett, de az elmúlt hónapok kedvezőtlen tendenciája megfordult:  

az átlagos tartózkodási idő emelkedett, hiszen a vendégéjszakák növekedését a vendégek számának 3,8 százalékos csökkenése kísérte.  

Ugyanakkor az előző hónapok tendenciája folytatódott a külföldi és a belföldi vendégéjszakák számát tekintve: a belföldiek 6 százalékkal estek vissza, míg a külföldiek 11,4 százalékkal emelkedtek. A belföldi vendégéjszakák számának mérséklődésében a jövedelmi helyzet romlása mellett a külföldi utazások növekedése, a turizmus koronavírus utáni újraindulása játszott szerepet.  

A 6 százalékos visszaesés az előző hónapokban mért 10, illetve 8,4 százalékos csökkenésnél kisebb. Ez abból a szempontból fontos, hogy a háztartások augusztustól használhatják fel a SZÉP-kártyát a kiskereskedelemben is, ami a turizmustól irányíthatott volna át forrásokat a boltok felé. Ezt azonban a kisebb mértékű csökkenés cáfolja, a magyarok nyaralásait az adatok szerint ez érdemben nem befolyásolta, sokkal inkább egy előre hozott fogyasztást eredményezhetett.  

A nyári turizmus a tavalyi szinten 

A nyári szezont tehát a magyar turizmus a vendégéjszakákat tekintve a tavalyi szinten zárta, csupán a nemzetközi és a hazai vendégek számában volt átrendeződés.  

Ennek a folyó fizetési mérlegre gyakorolt hatása még nem egyértelmű, hiszen honfitársaink is többet utaztak külföldre és a külföldiek is többet jöttek Magyarországra. 

Ugyanakkor az átlag mögött jelentős szórás látszódhat. A belföldi vendégéjszakák számának mérséklődése kedvezőtlenül érintheti a belföldiek által kedvelt desztinációkat, a külföldi vendégéjszakák növekedése pedig jó hír a fővárosnak. Míg Budapesten augusztusban a vendégéjszakák száma 14,1 százalékkal emelkedett, addig a Pécs-Villány desztináció esetén két számjegyű volt a visszaesés.  

Nem szenvedett el ekkora veszteséget a Balaton, itt a csökkenés mértéke mindössze 1,1 százalék volt, ami a belföldi vendégéjszakák számának 4,1 százalékos mérséklődéséből és a külföldi vendégéjszakák számának 6,2 százalékos növekedéséből adódott. 

A következő hónapokat az eddigiekhez hasonló tendenciák jellemezhetik: a vendégéjszakák száma stagnálhat, ezen belül a belföldieké csökkenhet, míg a külföldieké emelkedhet. 

Kapcsolódó: 

Borítókép: 123rf