Ne higgyük azt, hogy Hegyi-Karabah azeri elfoglalásával, az örmények szülőföldjükről elűzésével mostantól a háborúk tépázta vidéken legalább béke honol. A térség hatalmai valami hihetetlen kavalkádban összefogva készülnek az újabb válságos helyzetekre. Csak reménykedhetünk, hogy ezek nem fegyveres konfliktusok lesznek. 

Még szeptember második felében Bakuban ujjongva ünnepelték a Hegyi-Karabahban aratott győzelmet. Az azerbajdzsáni főváros utcáin tömegek lengették az azeri, a török és az izraeli zászlót. Jerevánban az örmények Franciaország és az Egyesült Államok lobogója mellett az iráni zászlót is lobogtatták, mintegy segítségért kiáltva ezeknek az országoknak. Ezek a látszólag össze nem illő képek jól illusztrálják a szövetségek összetett játékát, amely a Dél-Kaukázusban a hegyi-karabahi konfliktus körül kialakult. Mindez túllép a vallási, etnikai és geopolitikai különbségeken. 

Ki van itt kivel? 

A síita mullahok Iránja támogatja a keresztény Örményországot, amelynek fő biztonsági garanciája az 1990-es évek óta Oroszország. Csalódva orosz támogatójában, miközben Moszkva az ukrajnai háborújával van elfoglalva, Jereván a Nyugat felé fordult, aminek ékes példája a közelmúltban az Egyesült Államokkal megtartott közös hadgyakorlat. Ezzel pedig megsértette Vlagyimir Putyint, akinek ez a magatartás különösen emészthetetlen a Nyugattal való ukrajnai konfliktus óta.  

A maga részéről túlnyomórészt síita Azerbajdzsán stratégiai partnerséget kötött Izraellel és a zömében szunnita Törökországgal. Baku pedig éles vitában áll Teheránnal, a síita hatalommal. A stratégiai szempontból létfontosságú dél-kaukázusi régió helyzete ezért szélesebb körű válsággal fenyeget. 

2020-ban Örményország olyan vereséget szenvedett Hegyi-Karabahban, amelynek utolsó felvonását, a teljes fegyverletételt szeptember közepén láthattuk. Bár Recep Tayyip Erdogan török elnök azeri kollégájának, Ilham Alijevnek a legfőbb politikai támogatója, Baku nagyrészt Izraelnek köszönheti ezt a döntő győzelmet.  

Azerbajdzsán 2016 óta fegyverimportjának 70 százalékát a zsidó államtól kapja, amely az olaj 40 százalékát Bakutól vásárolja. Azerbajdzsán nagykövetséget nyitott Tel-Avivban, és ezzel az első síita többségű ország lett, amely nagykövetet küldött Izraelbe.  

Ezzel is kifejezve azt, hogy milyen felhőtlen és gyümölcsöző a két ország közötti kapcsolat. 

Feszült a viszony Baku és Teherán között 

Ez a közeledés nem tetszik Iránnak, amely azzal vádolja Izraelt, hogy Azerbajdzsánt bázisként használja, ahonnan a területe ellen destabilizációs és megfigyelési műveleteket indít. Izrael Irán esküdt ellensége és viszont. Teherán különösen azt nehezményezi, hogy Baku lehetővé tette a zsidó állam számára, hogy fegyvereket csempésszen Iránba. Ezen túlmenően izraeli drónokat fogadott a repülőterein, hogy Iránban tevékenykedjenek. Baku ezt tagadja, és kitart amellett, hogy nem engedné meg Izraelnek, hogy a területét Irán ellen használja. 

Teherán évek óta aggodalommal figyeli a Tel-Aviv és a Perzsa-öböl arab monarchiái közötti közeledést is, amelyeknek az Iránnal szembeni ellenséges viszonya kulcsfontosságú. Irán attól tart, hogy északon az új izraeli–török–azeri tengely, délen pedig az Arab-öböl menti arab–izraeli blokk közé szorul.  

Ráadásul Baku teljes ellenőrzést követel a Zanzegur-folyosó felett. Az Örményország és Irán közötti határ ezáltal egy tollvonásra megszűnne. Ez elfogadhatatlan az örményeknek, mert ez azt jelentené, hogy lemondanak az Iránnal közös határuk ellenőrzéséről. Erről Teherán sem akar hallani. A kérdés az: Baku az Örményországgal közös határ mentén zajló incidensek révén a katonai nyomás fenntartásával fogja-e az erejét érvényesíteni?  

A következmények kiszámíthatatlanok. Vagyis nagyon is kiszámíthatók: ha ez a helyzet bekövetkezik, akkor nyílt háború robbanna ki Azerbajdzsán és Örményország között.  

Örményország alapvető kapcsolatot jelent Eurázsiával 

Teheránnak jó ideje nehéz a viszonya Azerbajdzsánnal, ám az utóbbi időben számtalan adok-kapok zajlott a két ország között. Ellenben jó a kapcsolata Örményországgal. Irán szem előtt tartja az Oroszországba vezető észak–déli folyosó ügyét, amely Azerbajdzsánon keresztül halad, és ott van Izrael kérdése is.  

Ankara Azerbajdzsán feltétlen szövetségese, a két ország közötti retorika szerint a két államban élő népek egyek. A kapcsolat azonban nem egyirányú: Baku nagymértékű támogatást nyújtott Törökországnak, többek között pénzügyit, a közelmúltbeli török gazdasági válság idején. Ankarának kettős regionális érdeke van. Törökország érdekelt az Örményországgal való kapcsolatai rendezésében, mert ez még erősebb regionális szereplővé tenné.  

Azzal, hogy Hegyi-Karabah sorsa megpecsételődött, Teherán joggal aggódhat a dél-örményországi helyzet miatt. A folyamatban lévő tárgyalások részeként Baku azt is követeli, hogy Jereván egyezzen bele egy folyosó létrehozásába az örmény területen keresztül, amely összeköti Azerbajdzsánt Nahicsevánnal, az azeriek Irán, Örményország és Törökország közé ékelődött enklávéjával.  

Iráni katonai drónok 

Irán alapvető összekötő kapocsnak tekinti Örményországot Eurázsiával, és katonai erővel fenyegetőzött annak megőrzése érdekében, amely – Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szavaival élve – évezredek óta összekötő útvonal. A Baku és Teherán közötti feszültségek folyamatosan nőttek a fátyolforradalom kezdetétől, amely Mahsza Amini egy évvel ezelőtti halála óta megrendítette Iránt. A mullahok rezsimje különösen gyanakvó lett az iráni azeri kisebbséggel szemben, amelyről azt gyanítja, hogy kívülről manipulálják és destabilizáló akciókra buzdítják őket.  

Ha az északi határán fenyegetve érzi magát, Irán még nyíltabban támogathatja Örményországot, és akár a katonai beavatkozással kapcsolatos fenyegetéseit is beválthatja. Teherán állítólag már szállított páncéltörő rakétarendszereket és rakétákat Örményországnak, bár Jereván tagadja ezeket az állításokat, ugyanakkor kifejezte érdeklődését iráni drónok vásárlása iránt. 

Ez egy nagyon összetett, példátlan szövetségeket szülő játszma a Dél-Kaukázusban, amely magában hordozza egy kettőnél többszereplős háború kirobbanását is. Ezért szép a diplomaták feladata, hogy ilyen bonyolult helyzeteket úgy oldjanak meg, hogy ne hulljon vér. Ez a függönyök takarása mögött számtalanszor sikerül nekik, de van, amikor hiábavaló minden jó szándék. 

Címlapfotó: shutterstock.com