Az afrikai államokkal kötendő megállapodások az Európai Unió azon erőfeszítéseinek része, hogy több lábon álljon az ásványi kincsekhez való hozzáférésben. A most két országgal – a Kongói Demokratikus Köztársasággal és Zambiával – tető alá hozott partnerségi egyezség aláírására várhatóan október végén, az unió brüsszeli beruházási csúcstalálkozóján kerül sor.
Az Európai Unió partnerségeket véglegesít a Kongói Demokratikus Köztársasággal és Zambiával a helyi ipar fellendítése érdekében. Ezért cserébe Brüsszel hozzájuthat a számára létfontosságú anyagokhoz, amelyekért Kínával versenyez a zöld- és a digitális ágazat ellátásáért.
Fő helyen az afrikai lítium- és kobaltbányák
A tervezett egyetértési megállapodás jelezni fogja mindkét kormány és a magánszektor számára, hogy az EU támogatja a helyi értékláncok fejlesztését, nem tévesztve szem elől azt, hogy a kritikus anyagok, köztük a lítium vagy a kobalt feldolgozásának a nagy része jelenleg Kínában történik – közölte a napokban a Bloomberg hírügynökség.
Az EU célja, hogy több forrásból biztosítsa a kulcsfontosságú nyersanyagokat, amivel Afrikában megpróbálja ellensúlyozni Kína hatalmas infrastrukturális beruházásait.
Az unió hasonló megállapodásokat írt alá Kanadával, Kazahsztánnal, Namíbiával, Ukrajnával, Argentínával és Chilével, Ruandával és Ugandával pedig vizsgálja a megegyezés lehetőségét.
Infrastrukturális csúcstalálkozó a világ vezetőivel
Brüsszel azt tervezi, hogy a kongói és zambiai partnerségi egyezményt a Global Gateway, az EU 300 milliárd eurós (317 milliárd dolláros) beruházási programjának október 25–26-án Brüsszelben tartandó fórumán írják alá. A találkozón az EU és más országok vezetői, valamint az európai üzleti élet kulcsfigurái vesznek részt.
A Kongóval folytatott tárgyalások Emmanuel Macron francia elnök és Thierry Breton európai biztos márciusi kinshasai látogatását követték – közölte Andre Wameso, Felix Tshisekedi kongói elnök gazdasági ügyekért felelős kabinetfőnök-helyettese. „Az EU partnerséget szeretne a stratégiai alapanyagok terén, amelyet a Kongói Demokratikus Köztársaság elfogadott” – jelentette ki Wameso.
Miért jelentősek ezek az afrikai államok?
Ezek a megállapodások megkönnyítik a kritikus anyagokhoz való hozzáférést, és részét képezik az EU szélesebb körű erőfeszítéseinek.
Ezek elsősorban a transzafrikai folyosó fejlesztésére irányulnak, egy olyan vasúti projektre, amely összeköti Angolát, a demokratikus Kongót és Zambiát.
Ez a vasútvonal az angolai Lobito kikötőjéből indulna, és összekötné a kontinens tengerpart nélküli területeivel: a Kongói Demokratikus Köztársaság Kananga tartományával, valamint Zambia rézbányászati régióival. Így lehetővé válna a nyers- és ásványi anyagok szállítása az Atlanti-óceánon keresztül.
Kongó a világ legnagyobb kobalttermelője, amely Peruval versenyez a második legnagyobb réztermelő posztért, ami nagyrészt az elmúlt években megugró kínai befektetéseknek köszönhető. Zambia szintén kulcsfontosságú réztermelő, és a nyugati kormányok mindkét országgal stratégiai szövetségre törekednek. Ennek egyértelmű célja pedig az, hogy megkérdőjelezzék Kína afrikai dominanciáját a kritikus ásványinyersanyag-ellátási láncokban.
Nagyberuházás: a transzafrikai vasútvonal
Antony Blinken amerikai külügyminiszter tavaly ugyancsak egyetértési nyilatkozatot írt alá Kongóval és Zambiával. Egyebek között ebben megjelölték annak a tanulmányozását, hogy miként lehetne támogatni a két országban az elektromos járművek értékláncának közös fejlesztését. Az Európai Unió és az Egyesült Államok szeptember elején a G20-as csoport újdelhi csúcstalálkozóján bejelentette elkötelezettségét, hogy a Lobito/transzafrikai folyosó három országában közlekedési beruházásokat hajt végre. A kereskedelemkönnyítő intézkedéseket, a fenntartható gazdasági növekedést és a tőkebefektetéseket is célul jelölték meg.
Első lépésként Brüsszel és Washington támogatni fogja a Zambia–Lobito új vasútvonal megépítésére vonatkozó kezdeti tanulmányokat. „Az unió a helyi értékláncokba, a tiszta energiába és az itteni, az afrikai munkaerő képzésébe is befektet – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője Újdelhiben. – Ez egy teljesen új megközelítése a nagy infrastrukturális beruházásoknak.”
Címlapfotó: 123rf.com
