A Makronóm Intézet felmérésének eredményei szerint a vállalatvezetők kétharmada ismeri az ipari digitalizáció fogalomkörét, de csupán 24 százalékuk alkalmazza azt a gyakorlatban. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a megkérdezett vállalkozások háromnegyede már elkezdte a digitalizációs fejlesztéseiket.
A Makronóm Intézet felmérésének részletes eredményeit Purczeld Eszter vezető elemző az intézet új, Makroszkóp elnevezésű konferenciáján ismertette. Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés meghívott vendégei – Vajda Viktor, a Neumann Technológiai Platform operatív ügyvezető helyettese, Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára és Ács István, a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója voltak, akik számos példát és lehetőséget villantottak fel az érdeklődők számára a témában, és mindannyian egyetértettek abban, hogy az ipari digitalizáció ma az egyik legfontosabb prioritás a gazdaságpolitikában, és aki kimarad belőle, az bizony lemarad.
Hiányosak az ismeretek, kevesen digitalizálnak az iparban
A magyar kkv-k körében végzett kutatás rámutatott arra, hogy jelentős mozgástér kínálkozik még a hazai céges digitalizációs képességek és a digitalizációs érettség növelésében.
A magyar vállalatvezetők több mint egyharmada nem ismeri az ipari digitalizáció fogalomkörét és csupán a 24 százalékuk alkalmazza azt a gyakorlatban. A munkafolyamatok esetében a legnagyobb lemaradás a termelés területén azonosítható.
A vállalkozások kisebb hányada alkalmaz élvonalbeli technológiákat: jellemzően 10 jól teljesítő kkv közül csupán 1-2, ami azt jelenti, hogy csak a legjobban teljesítő cégeink érik el az EU-s átlagot.
Purczeld Eszter szerint ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a vállalkozások az elmúlt időszakban már elkezdték a digitalizációs célú fejlesztéseiket, háromnegyedük túl van legalább egy digitalizációhoz kapcsolódó projekt megvalósításán.

Forrás: Makronóm Intézet
A rendelkezésre álló technológia alkalmazása sok esetben kihívást jelent a vállalkozások számára, ennek megoldásában kiemelkedő szerepe van az olyan cégeknek, amelyek képesek és hajlandók a tudásuk átadására, illetve megosztására. A Modern Mintaüzem Program koncepciója erre épül, ugyanakkor program ismertsége a kutatásban részt vevő vállalkozások körében jelenleg alacsony, ennek növelése javasolt.
A jövőre vonatkozó tervek leginkább a termelési területet célozzák, ahol a legnagyobb a lemaradás: a megkérdezett vállalkozások közel fele tervez végrehajtani digitalizációs célú fejlesztést a következő hat hónapban, elsősorban a termelés területén, célja pedig elsősorban az időmegtakarítást és a költséghatékonyság növekedése.
A vállalkozásokat jelenleg leginkább a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő rendelkezésre állása gátolja. Olyan képzett munkavállalókra van szükségük, akik ténylegesen alkalmazni tudják az új technológiákat, ezért érdemi igény mutatkozik a digitális készségek fejlesztését célzó képzések iránt.
A digitalizációs szint növelésével a vállalkozások jelentős hatékonyságnövelést lennének képesek elérni: az OECD egy 2015-ös kutatása megállapította, hogy a digitalizációba, egész pontosan az adatvezérelt innovációba és adatelemzésbe beruházó vállalatok termelékenysége nagyságrendileg 5-10 százalékkal gyorsabban nő azoknál, mint akik nem fektetnek ezekbe a területekbe.
Óriási a lehetőség a digitalizációban, de élni is kell vele!

Forrás: Makronóm Intézet
A kerekasztal-beszélgetés moderátora, Dobos Balázs – a Makronóm Intézet szakmai igazgatója – azt a kérdést tette fel, hogy milyen lehetőségei vannak a cégeknek, illetve milyen akadályok állnak a hazai digitalizáció útjában. Tajthy Krisztina, az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért főtitkára elmondta, hogy ők és az EDIH hubok is számos ingyenes képzési lehetőséget kínálnak, amelyek akár pár óra alatt megismertetik az üzleti döntéshozókkal, hogy miként tudják rövid távon is a hatékonyság javítására és a nyereség növelésére felhasználni a digitális eszközöket. Vajda Viktor a Neumann János Technológiai platform kutatását idézte, amely 770 cégnél azonosította a digitalizációs igényeket. Ennek apropóján felhívta a figyelmet az úgynevezett digitális iker (digital twin) technológiára is, amely virtuálisan képes modellezni akár meglévő, akár tervezett munkafolyamatokat – ezzel látványosan segítve az üzleti döntéseket. A beszélgetés során Ács István, a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: a digitalizáció ma már nemcsak egy lehetőség, hanem szinte kötelező elem. Aki nem teszi ezt mielőbb vállalkozása stratégiájának élő részévé, az jelentős versenyhátrányba kerül. A Bosch csoport egyfajta küldetésének is érzi az ipari digitalizációs készségek elterjesztését, az edukációt, így CU.BE néven egy olyan nyilvános, ingyen látogatható bemutatótermet épített Budapesten, ahol számos élő, azonnal hasznosítható, bevezethető, elérhető költségű példán keresztül mutatják meg, hogy mire képes az ipari digitalizáció, és hogyan hasznosítható akár a meglévő géppark „felokosítása” különböző szenzorokkal.
A kutatásról: 100 jól teljesítő, többségében feldolgozóipari és kereskedelmi vállalkozások körében zajlott, amelyeknek több mint a fele 25 főnél több munkavállalót foglalkoztat és az árbevételük meghaladta az 1 milliárd forintot kkv körében készült. A kutatás 2023.04.27 és 05.17. között zajlott. A kutatás itt érhető el.
Borítókép: shutterstock

