A kínai Guancha portál Hsziang Liganggal, a kínai kommunikációs ipar szakértőjével beszélgetett arról, milyen láncreakciót váltottak ki a világ félvezetőiparánál az Egyesült Államok által bevezetett korlátozások, illetve milyen hatással lesz Kína gyors növekedése a chipgyártás területén az eredetileg a TSMC és a Samsung által képviselt iparági óriásokra.
Hsziang Ligang az elmúlt évek változásait 2020-tól kezdi, amikor az Egyesült Államok bevezette a Huawei elleni technológiai szankciókat, ami egy sor láncreakcióhoz vezetett a félvezető iparágban, és először lehetett hallani a kialakuló óriási chiphiányról. Először a kínai telefon- és hálózatieszköz-gyártó óriás, az említett Huawei kezdte felhalmozni a chipeket a túlélés és az előre menekülés reményében. A nagy gyártó készletezése miatt az egész félvezető iparág megijedt az óriás nagy kereslet, és az ebből adódó jövőbeni hiány miatt, ezért ők is elkezdtek készletezni. Olyannyira, hogy 2020 és 2021 között 80 százalékkal nőtt a globális chippiaci kereslet.
Számos, chipet felhasználó cég képtelen volt normálisan folytatni a működését, és a chipek ára több mint tízszeresére emelkedett.
Emiatt az az általános vélekedés terjedt el a világon, hogy a globális chiphiány sokáig kitart, ezért az Egyesült Államok arra ösztönözte a TSMC-t és a Samsungot, hogy az USA-ban ruházzanak be. Az Intel is komoly befektetésekre készül az Egyesült Államokban, mellette Kína, Japán, Dél-Korea, Európa és Tajvan is masszív terjeszkedésbe kezdett a chipiparban.
Kína egy nagyszabású chipes vállalatfejlesztést indított el 2020 és 2021 között. Évente több mint 80 litográfiai gépet vásárol az ASML-től, és körülbelül 20-at Japántól. A helyi cégek, mint például a Shanghai Microelectronics, körülbelül 10 ilyen berendezést gyártanak évente. Kína több mint 100 fotolitográfiai gépet vásárolt egy év alatt, és mintegy 10 chipcéget épített újjá.
Hsziang Ligang szerint
2022-ben fordulóponthoz érkezett a chipipar: a chipkínálat a hiányról a többlet felé tolódott el.
Amikor a spekuláns készletezők elkezdték piacra dobni az általuk felhalmozott lapkákat, az iparág összeomlott. Az idén az egész chipipar „gyászol”. A Samsung, a Qualcomm és az Intel is működési nehézségekkel küzd, a TSMC piaci részesedése január és július között 13 százalékkal csökkent. A Samsung nyeresége több mint tíz egymást követő hónapja esik, és ez a helyzet még egy darabig folytatódik.
A kínai szakértő úgy látja, hogy a chipek iránti világkereslet növekedése korlátozott, ennek ellenére az elmúlt három évben a különböző országok chipsbefektetéseinek bővülése a keresletnövekedést jelentősen meghaladta. Bár ezek az óriáscégek sokat kerestek, amikor az elmúlt egy-két évben a chipek drágultak, előfordulhat, hogy a jövőben nem lesz vevő a nagy mennyiségben gyártott lapkákra.
Kína független chipgyártásának a térnyerése visszafordíthatatlan?
Hsziang Ligang szerint, amikor Kína chipönellátási aránya még csak 5 százalékos volt, a teljes, 350 milliárd dolláros globális chipkereskedelem nagy részét, mintegy 300 milliárdnyit az ázsiai ország szívta fel. Ez volt a nemzetközi munkamegosztás, a kínaiak vették a chipeket, beépítették a termékeikbe, amiket exportáltak. Ezt a rendet borították fel az amerikai szankciók.
A szakember azt jósolja, hogy az idei év végére elérhetik a 25 százalékos chipönellátást, jövőre pedig a 35 százalékosat. Azt követően nagyarányú robbanást vár az éves termelésben. Szerinte borítékolható, hogy Kína 2025-ben eléri az 50 százalékos önellátást, de akár elérhetik a 70 százalékos szintet is.
Logikus az érvelése, miszerint, ha Kína chipönellátási rátája eléri az 50 százalékot, azzal az Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán és Tajvan 150 milliárd dolláros piacot veszít. Hetvenszázalékos önellátási ráta esetén pedig akár 200 milliárdot. Más szóval, a világ chipkereskedési piaca megváltozott, ami óriási hatással lesz sok ilyen lapkát előállító cégre.
Változások a chipek világában
Hsziang Ligang szerint a memóriachipeknél a legkönnyebb áttörniük. Megemlíti, hogy korábban Dél-Korea volt a vezető ország ezen a piacon, manapság pedig gyakran kapunk hírt arról, hogy egy-egy koreai chipgyár kigyulladt, vagy más katasztrófát kellett átélnie, amit a memóriachipek nagyarányú áremelkedése követett.
A kínai lapkák áttörést értek el ezen a téren. A nagy volumenű piacra kerülés után egy onnan származó merevlemez már kevesebb mint a tizedébe kerül, mint a Samsungé. A dél koreai cég profitja pedig több mint tíz egymást követő hónapja csökken.
Hsziang Ligang úgy véli, hogy a fejlett chipipar is hamarosan ugyanezzel a problémával szembesül. A 7, illetve az 5 és 3 nm-es chipeket elsősorban okostelefonokban, néhány intelligens autóban használják, így mind a piaci kereslet, mind a növekedési tér viszonylag korlátozott, azaz nem olyan nagy, mint azt elképzelték. Amennyiben lesz technológiai áttörés, és tömegesen gyártható lesz, csak akkor várható a fejlett technológiai chipek piacának bővülése.
Ennél a pontnál a kínai szakértő kitér a Huawei áttörésére, ezzel megtörve az Egyesült Államok blokádját, és bizalmat keltve a kínai iparban. Kifejti, hogy sokan azt hiszik, a kínai kormány dollármilliárdokat fektetett be az ágazatba, mégsem képes tisztességes chipeket előállítani. Ez elmondható volt, hogy az elmúlt 20-30 évben, amikor szinte semmilyen jelentősebb beruházást nem hajtottak végre. Ám Kína a globalizációban követte az ipari munkamegosztást, és belátta, hogy a chipgyártás nagy beruházást igényel és alacsony megtérülést hoz, a nemzetközi ipar pedig már viszonylag kiforrott. Ezért volt a chipönellátási arányuk csak 5 százalék. 2018-tól az ottani kormány nagyobb figyelmet fordított a chipiparra. Nagyon rövid időn belül gyárat kellett építeni, a tehetséges szakembereket kiképezni és támogatást kellett nyújtanunk alapanyagok, felszerelések és tartozékok terén.
Jelenleg az önellátási arányuk eléri a 17 százalékot.
A korábbi befektetéseik és a termelésük azonban főként a 28 nm feletti, kiforrott technológiai chipekre összpontosult. A fejlett technológiaichip-gyártáshoz (7 és 5 nm) szükséges EUV litográfiai gépek elől viszont elzárták őket. A közvélemény úgy vélekedett, hogy ennek a gyártási képességnek a kifejlesztése évtizedekig eltarthat.
Hsziang Ligang szerint a Huawei Mate 60 azonban bebizonyította, hogy nemcsak kiforrott eljárásokkal tudnak chipeket készíteni, hanem áttöréseket is érhetnek el a fejlett eljárásokkal készült lapkák terülén is. Nemcsak elkészíthetik, hanem fejlett termékbe is beletehetik, a használati értékük pedig kiváló. Bár még nem értek fel a csúcsra, kialakult egy átfogó képesség a tervezéstől a gyártásig.
A TSMC terjeszkedése a világban és Kínában
Bővebben elemzi a TSMC térnyerésének hatását. Úgy véli, hogy a cég az elmúlt években a csúcson volt, erős chipgyártási képessége és jelentős befolyása volt, de ez a befolyás csak az elmúlt években kialakult speciális helyzet eredménye. Szerinte a legerősebb cégnek az Intelnek kellene lennie, amely saját chiptervezési és -gyártási képességekkel büszkélkedhet.
A TSMC szerepe akkor értékelődött fel, amikor 2016-ban bevezette az EUA litográfiai gépeket, amelyek 7 nanométeres chipek készítésére is képesek. Abban az időben a világ két vezető okostelefon-gyártója, az Apple és a Huawei is beleépítette ezeket a termékeibe, így a TSMC domináns pozíciót szerzett. A 2020-as globális chiphiány ismét megemelte a cég ázsióját, mivel mindenki azt hiszi, hogy fejlettebb folyamatra képes chipekre van szükségünk, amit más nem képes előállítani.
Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok a TSMC-t saját magához akarta költöztetni. A németek is ilyen chipgyárat terveznek Drezdában, és Japán is azt szeretné, ha a a cég náluk építene. A TSMC-nek emellett több chipüzeme van Kínában is.
Mindenki tisztában van azzal, hogy a TSMC az Egyesült Államokban, Németországban és Japánban fejlett gyártási eljárásokat használ majd. Tajvan szigetén nincs lehetőség a TSMC bővítésére, ezért ott is csak a fejlett eljárásokra összpontosít, és a kiforrott eljárások gyártását áthelyezi Kína szárazföldi területeire. A még az idén ott felépülő több mint 10 chip-előállító vállalat többsége kiforrott 28 nanométeres folyamatokat fog alkalmazni.
A kínai szakértő ellenzi ezt a terjeszkedést, mert a tajvani TSMC termelése versenytársa lesz az ázsiai nagyhatalom újonnan feltörekvő chipipara számára.
Persze tisztelik és örülnek a cég sikereinek, hiszen úgy tartják, hogy az is az „ő kínai cégük”, de azzal nem ért egyet, hogy a TSMC abból, amit a szárazföldön keres, adjon vérátömlesztést az Egyesült Államokban és Németországban található gyáraknak, és az sem tetszik neki, hogy a vállalat önmagát, Tajvan függetlenségének őrzőjeként, az országot védő szent hegyként állítja be.
(Forrás: Guancha)
Kapcsolódó:
