Ha lejár a támogatás, a külföldi cégek felszámolják a gyártóüzemeket? 

Szerző: | 2023. október. 6. | Világgazdaság

 A Gierlinger Holding GmbH által irányított szávaszentdemeteri (Sremska Mitrovica) Mitros nemrég úgy döntött, hogy bezárja délnyugat-vajdasági üzemét. Az osztrák Mitros Fleischwaren húsipari gazdasági társaság 2016-ban kezdte meg a működését, akkor a szerb kormány 5,8 millió eurós foglalkoztatási dotációt nyújtott a cégnek, ám azt követően is folyamatosan támogatta az újabb munkahelyek megnyitását.  

Miklós Hajnalka írása a Makronómon 

A szerbiai gazdasági minisztérium adatai szerint a mai napig 20 millió euró támogatást adott az állam e gyártóüzemhez, miközben az osztrák húsipari társaság eleget tett minden szerződésben foglalt kötelezettségének. 

Mint arról a Danas napilap a minisztériumból kapott információkra hivatkozva beszámolt, a Mitros Fleischwaren és a tárca még 2015-ben megállapodott a húsipari gyártóüzem létrehozásáról. A kormánytól kapott támogatás fejében 300 új dolgozó foglalkoztatását vállalta az osztrák cég. Az aláírt szerződés alapján 2018. március 20-ig kellett megnyitnia ezeket a munkahelyeket. Ennek a kötelezettségének 2017 novemberében eleget tett, már akkor 311 alkalmazottat foglalkoztatott.  

A CROSO (Centralni registar obaveznog socijalnog osiguranja) kötelező szociális biztosítás központi nyilvántartása szerint az elmúlt nyolc évben a húsipari gyártóüzem volt, amikor több mint 500 munkással dolgozott. A legutóbbi, 2023. június 23-i adatok alapján a CROSO nyilvántartása szerint a Mitros 385 főt foglalkoztatott állandó munkaviszonyban és további 94-et határozott időre, annak ellenére, hogy erre nem kötelezte őket semmilyen szerződés. Az állammal szemben vállalt kötelezettségek 2022 novemberében lejártak.  

Habár a minisztérium ritka példaként emeli ki a húsipari üzemet, amely a kötelezettségek ellenére tartja a foglalkoztatottak számát a gyártásban, az utóbbi napok történései erre rácáfolnak.

Ugyanis a szerződésben foglalt kötelezettségek lejárta után még egy év sem telt el, és a Mitros Fleischwaren Kft. irányítása– üzleti elemzésekre hivatkozva – a szávaszentdemeteri termelés leállítása mellett döntött, és erről közleményt is kiadott. 

A gazdasági tárca erre úgy reagált, hogy nem rendkívüli jelenség ez, ilyen hírek érkeznek az EU és a világ legfejlettebb országainak piacairól is, ahol nagyvállalatok korlátozzák vagy teljesen leállítják a működésüket az ellátási láncok akadozása, a nyersanyagok, az energiaforrások árának emelkedése, illetve a végtermékek kínálatában és keresletében jelentkező zavarok miatt. 

A minisztérium azonban arról már nem nyilatkozott, hogy mi lesz a közel 500 munkavállaló sorsa miután leáll a termelés, és arról sem esett szó, hogy milyen lépéseket tervez az állam. 

Nyáron egy nagy török textilcég távozott 

Ám nem ez az egyetlen külföldi társaság, amelyik a távozás mellett döntött.

Nyáron a török textilipari vállalat, a Jeansi SMS-ben értesítette a foglalkoztatottakat, hogy 12 év működés után kénytelenek leállítani a termelést,

ugyanis három éve nehézségekkel szembesülnek, és nem sikerült megküzdeniük a veszteségekkel. Ők is az európai piacon kialakult körülmények, a nyersanyag beszerzése miatti nehézségekre hivatkozva döntöttek a szerbiai üzem felszámolása mellett. Ebben az esetben 700 alkalmazott maradt délkelet-szerbiai Leszkovácban munka nélkül, ám a török cég tárgyalásokat kezdett más gyártókkal, így a foglalkoztatottok nagy részét más üzemek vették át. 

Az Insajder televíziócsatorna az esettel kapcsolatban rámutatott, hogy a Jeansi az ottani textilgyártásba 2011-ben 2,75 millió eurót ruházott be, míg az állam akkor 1,75 milliós támogatást nyújtott, ami a beruházások 63,5 százalékát tette ki, miközben szabály, hogy a dotáció nem haladhatja meg a teljes beruházás felét. Mindezek ellenére az állam a Jeansinak 2012-ben mintegy 4 hektárnyi mezőgazdasági földterületre vonatkozóan használati jogot is adott. 

Tavaly novemberben egy másik török cég, a Berteks Textil is becsukta a kapuit. Ebben az esetben a közép-szerbiai Kragujevácban többségében női alkalmazottak maradtak munka nélkül. A tüntetéseket követően, az állam közbenjárásának köszönhetően, decemberben közepén a vállalat törlesztette 98 foglalkoztatottjával szemben a kötelezettségeket, kifizette az elmaradt béreket és járulékokat az év augusztusára, szeptemberére és októberére vonatkozóan, legalábbis gazdasági minisztérium ezt közölte. A foglalkoztatottak azonban cáfolták ezeket az állításokat az N1 televíziónak. 

A Berteks Texilt is támogatta az állam, mégpedig 826 ezer euróval, és az aláírt szerződés alapján 2019-ig a textilipari üzemben 300 munkavállalót kellett volna foglalkoztatnia. 

Korábban is volt nagy bezárás 

Egy évvel korábban, 2021 őszén a Shinwon, a dél-korai Yura Corporation részeként működő, autókábelek gyártásával foglalkozó üzemet is bezárták, és ugyanebben az évben az olasz Geox vállalat szerbiai gyártóüzemére is lakat került. Ez utóbbi esetben 1200 munkás maradt munka nélkül a dél-szerbiai Vranjéban. A gyárat üzemeltető Geox S.p.A. akkor a vállalat felszámolását azzal magyarázta, hogy 2018-tól folyamatosan csökkent a gyártásuk, amit a Covid–19-járvány tovább mélyített, a vásárlók cipők iránti ízlése pedig megváltozott. Mint akkor kiemelték, a tevékenységük üzleti és pénzügyi indokoltságának hiányában kénytelenek voltak ezt a döntést meghozniuk. Amíg a Geox gyártóüzemének helyén a török Teklas kezdte meg a működését tavaly, a vranjei cipőgyár 1200 foglalkoztatottja helyzetének a megoldását a német Haix Schuhe Produktions und Vertiebs vállalat érkezésétől várták. 

A Haix vranjei üzeme még 2022-ben megkezdte a működését, ám az idén augusztusban írt alá megállapodást a gazdasági minisztériummal, miszerint az állam 2,6 millió euróval támogatja a cipőgyártást, azaz az állam fedezi a 651 alkalmazott foglalkoztatási költségeinek az egynegyedét. A megállapodás szerint a német cég 2025-ig 2,8 millió eurós beruházás megvalósítását vállalta. 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn