Az elektromos autók eladása szárnyal, de akkor miért duplázza meg termelését az olajipar? – makronom.eu
2025. február 7., péntek

Az elektromos autók eladása szárnyal, de akkor miért duplázza meg termelését az olajipar? 

olajipar

Az elektromos járművek eladásai a vártnál gyorsabban nőnek világszerte, a hagyományos üzemű gépkocsik forgalma viszont csökken. Az amerikai kormány mégis növekvő olajkeresletet prognosztizál, az olajipar pedig megduplázza kitermelési terveit. Hogyan lehetséges ez? 

Robert Brecha, a daytoni egyetem professzora az amerikai felsőoktatási intézmények honlapján, a theconservation.com-on arra kereste a választ: mi történik, ha az amerikai olajipar téved abban az állításában, hogy az elkövetkező években a fosszilis energiák kereslete megduplázódik.   

A globális csúcsra már 2030-ban sor kerülhet 

A közelmúltban Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA, a világ nagy gazdaságait tanácsokkal ellátó kormányközi szervezet igazgatója általános figyelmet keltett, amikor a Financial Timesban azt írta: az IEA most már 2030-ra globális csúcsot prognosztizál az olaj-, gáz- és szénkeresletben. 

Az új időpont jelentős időbeli ugrást jelentett a korábbi becslésekhez képest, amelyek szerint az olaj esetében a csúcs csak a 2030-as években, a gáz esetében pedig még később következik be – szögezte le cikkében Brecha. Ez azért is meglepő, mert az IEA általában meglehetősen konzervatívan modellezi a globális energiarendszer változásait. 

Történelmi fordulópont előtt a világ 

Birol az energiapolitikában bekövetkezett változásokat és a tiszta technológiák – köztük az elektromos járművek – vártnál gyorsabb terjedését, valamint Európa fosszilis tüzelőanyagoktól való elfordulását – amelynek elsődleges oka Oroszország ukrajnai háborúja – jelölte meg hivatkozási pontként. Az IEA World Energy Outlook kiadványa is azt mutatja, hogy a világ történelmi fordulópont előtt áll. 

Az ENSZ szeptember elején kiadta jelentését a globális környezetvédelmi helyzetről, amelyben értékeli a világ előrehaladását a párizsi klímaegyezmény céljainak elérése érdekében. Ezek közt szerepel a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokkal történő csökkentése – legalábbis az iparosodás előtti szinthez képest.  

A jelentés érdemi hiányosságokat talált az üvegházhatású gázok kibocsátásának az évszázad közepére nettó nullára történő csökkentésében.  

A tanulmány ugyanakkor dicséreteket is kiosztott: a világ többé-kevésbé jó úton halad a megújuló energiához használt fotovoltaikus napelemek és az elektromos járművek elterjedésében. 

Az elektromos járművek óriási ugrása 

Az elektromos gépjárművek számszerű gyarapodásának dinamikája azért fontos, mert minden olyan jármű, amely benzin vagy dízel üzemanyag helyett elektromos áramot használ, csökkenti az olaj iránti keresletet, igaz sok esetben az autókat töltő áramot is gáz- vagy szénerőművek állítják elő. Annak ellenére, hogy más ágazatokban, például a légi közlekedésben és a petrolkémiai iparban a kőolajtermékek iránti kereslet továbbra is növekszik, az IEA arra számít, hogy a közúti szállítás 50 százalékos részesedésének csökkenése az olajfogyasztásban néhány éven belül a kereslet általános csúcsát eredményezi, ami után egyre kevesebb fosszilis energiára lesz szükség. 

Az elektromos járművek eladása 2030-ra már uralni fogja a globális autókeresletet, különösen Kínában – állítják a Rocky Mountain Institute elemzői. Ha az országok a mai ütemben folytatják a villamosenergia- és töltési infrastruktúrájuk fejlesztését, akkor a globális olajkereslet növekedésének végjátéka lesz látható. Ahogy az elektromos teherautók egyre gyakoribbá válnak, az olajkereslet valószínűleg még gyorsabban csökken – állítják az elemzők. 

A könnyűgépjárművek (autók és kisteherjárművek) globális értékesítése már most is csökkenést mutat a belső égésű járművek – benzin és dízel – értékesítésében, elsősorban az elektromos járművek növekvő értékesítése miatt. Ám ebbe belejátszik a járműeladások általános visszaesése is, amely még a világjárvány előtt kezdődött. 

Akkor miért prognosztizálják az olajkereslet növekedését? 

Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a globális olajkereslet viszonylag hamar eléri csúcspontját. Ennek ellenére a nagy olajvállalatok azt tervezik, hogy növelik termelésüket. Az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatala továbbra is azt jósolja, hogy az olaj és a fosszilis tüzelőanyagok iránti globális kereslet tovább fog növekedni. 

A járművek élettartama ma hosszabb, mint néhány évtizeddel ezelőtt, és nagyobbak is, lassítva a hatékonyságnövekedést. Úgy tűnik azonban, hogy az Energy Information Administration alacsony előrejelzést ad az elektromos járművek elterjedéséről – vélte a professzor. 

A Biden-adminisztráció, amely jelentős amerikai adókedvezményt nyújt az elektromos járművek vásárlása esetén, ugyanakkor lépéseket tesz annak érdekében, hogy szabaddá tegye az utat az olaj- és földgázfeltárások előtt.

Sok más országban továbbra is hatalmas állami támogatások áramlanak a fosszilistüzelőanyag-iparba. Ezek az ellentmondások aláássák a párizsi megállapodás környezetvédelmi céljait. 

Mit jelentenek ezek a folyamatok az olajipar számára? – tette fel a kérdést Robert Brecha. Joggal feltételezhetjük, hogy a nagy iparágaknak jól kell kezelniük a jövőbeli fejlesztéseket, amelyek várhatóan hatással lesznek a területükre. Ám gyakran elsődleges szemponttá válik a rövid távú nyereség biztosítása. 

Csak néhány olajvállalat lépett 

A legtöbb gyártó nem érezte fenyegetve magát a megújuló villamos energiától, amíg az gyorsan nem kezdett el terjedni a területükön. Válaszul néhányan lobbiztak a további fejlődés megakadályozásáért, és hamis indokokkal álltak elő a fosszilis tüzelőanyagok előnyben részesítésére a megújuló energiaforrásokkal szemben. 

Természetesen néhány vállalat megváltoztatta üzleti modelljét, hogy elfogadja a megújuló energiára való átállást, de úgy tűnik, hogy ezek még mindig kisebbségben vannak.  

Az olyan nagyvállalatok, mint a BP és a TotalEnergies megújuló energiaforrásokba fektetnek be, de ezeket gyakran ellensúlyozzák az új fosszilis tüzelőanyagok feltárására irányuló, ugyanolyan hatalmas beruházásokkal. Továbbá mind a Shell, mind a BP a közelmúltban visszalépett korábbi klímavállalásaitól,  

annak ellenére, hogy hallgatólagosan elismerték, hogy az olajtermelés növelése összeegyeztethetetlen az éghajlatváltozás mérséklésével. Az Exxon vezérigazgatója 2023 júniusában azt mondta: vállalatának célja, hogy a következő öt évben megduplázza az amerikai palaolaj-kitermelését. 

Zöld paradoxon és profitmaximalizálás 

Bernard Looney, a BP akkori főnöke 2020-ban kijelentette, hogy az olajtársaság 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást ér el. Ám a 2023-as rekordnyereség után az olajtársaság mégis azt közölte, hogy az évtized hátralévő részében évente mintegy egymilliárd dollárral növeli a fosszilis tüzelőanyag-előállítási beruházásokat.  

Ami az olajiparban történik, az az úgynevezett „zöld paradoxon”, amely a profitmaximalizálás szempontjából még racionálisnak is nevezhető.  

A lehető leggyorsabban kitermeljük a meglévő erőforrásokat még azelőtt, hogy a jövőbeni csökkenő piaci érték fenyegetésével szembesülnénk – így összegezhető a nagy olajcégek hozzáállása. 

Ha egy vállalat látja, hogy a jövőben a terméke kevesebb pénzt fog érni, vagy esetleg környezetvédelmi problémák fenyegetik, akkor valószínűleg most a lehető legtöbbet fogja eladni ebből. Ennek a folyamatnak a részeként nagyon is hajlandó olyan fosszilis tüzelőanyag-infrastruktúra kiépítésére, amely egy-két évtized múlva nyilvánvalóan nem lesz életképes, és így úgynevezett „elveszett eszközöket” hoznak létre. 

Alkalmazkodás vagy vég 

 Hosszú távon az ilyen beruházásokhoz hitelfelvételre ösztönzött országoknak kell majd fizetniük, nem is beszélve az ebből eredő globális éghajlatváltozási hatásokról. A kitermelő iparágak már évtizedek óta tudnak az éghajlatváltozásról. Ahelyett azonban, hogy széles körű energiaipari vállalatokká alakultak volna át, a legtöbbjük megduplázza az olaj-, szén- és földgázkitermelését.  

Jelenleg több mint két tucat amerikai város, megye és állam, köztük Kalifornia perli a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatokat az éghajlatváltozás okozta károk miatt.  

A közvélemény félrevezetésével vádolják őket, a legutóbbi pert a múlt hónap közepén Kalifornia nyújtotta be. 

A daytonai professzor szerint kérdés az, hogy ezek a vállalatok képesek lesznek-e sikeresen alkalmazkodni a megújuló energiaforráshoz, vagy követik az amerikai szénipari cégek sorsát: csak akkor ismerik fel saját hanyatlásukat, amikor már túl késő. 

(Címlapfotó: shutterstock.com) 

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat