Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza 

Az infláció szeptemberben a várakozásoknak megfelelően alakult, az előző havi 16,4-ről 12,2 százalékra csökkent, azaz folytatódott az erőteljes dezinfláció. Ez egy hónap alatt jelentős mérséklődés, amiben elsősorban a bázisidőszaki érdemi árnövekedésnek volt szerepe. Fontos, hogy nem arról van tehát szó, hogy az árak csökkentek volna (tavaly decemberhez képest a sokat emlegetett élelmiszerárak 4,4 százalékkal lettek magasabbak), hanem arról, hogy a magas árak a bázisba épültek.  

A bázisidőszakban a hatósági energiaárak átlagfogyasztás fölötti emelése, továbbá az élelmiszerek erőteljes drágulása húzta felfelé az inflációt. A 12,2 százalékos szint továbbra is magas, a jegybanki céltól még távol van, azaz bár a dezinfláció tart, a pénzromlás elleni teljes győzelem érdekében még dolgozni kell.   

Havi alapon átlagosan 0,4 százalékkal nőttek az árak, amelyben a forint gyengülése, illetve a világpiaci olajárak drágulása játszották a fő szerepet: az üzemanyagár 3,3 százalékos emelkedése a 0,4 százalékból 0,27 százalékpontot magyaráz. Ugyanakkor  

ez nem veszélyezteti azt, hogy az infláció az idei évben az egy számjegyű tartományba kerüljön. Ez vagy októberben, vagy novemberben következhet be. 

A fenti egy számjegyű infláció októberi bekövetkezéshez egy minimális havi alapú defláció is elegendő, amelyet az üzemanyagárak elmúlt időszakbeli csökkenése akár elő is idézhetett. Ennek megfelelően az év egészét kicsivel 18 százalék alatti infláció jellemezheti. 

Az árak változása termékcsoportonként 

A havi alapú árindexeket nézve három csoportnál történt említésre méltó drágulás: a ruházkodási cikkek ára 1,8 százalékkal nőtt, a háztartási energiáé pedig 1 százalékkal (ebben a tűzifa 7,7 százalékos drágulása játszott szerepet), míg a már említett egyéb cikkek, üzemanyagok ára 1,4 százalékkal lett magasabb (a részletes ártrendeket lásd lentebb is). 

A többi termékcsoport ellenértéke legfeljebb 0,2 százalékkal változott – az élelmiszereknél például pont ennyivel csökkent. Az előző hónaphoz képest a legnagyobb árnövekedés a tankönyveknél (29,8 százalék), a szerencsejátéknál (16,1 százalék), valamint a már említett tűzifánál történt. A szezonális hatásokkal magyarázható üdülési árak mérséklődésétől eltekintve leginkább a burgonya (7,7 százalék), a liszt (3,4 százalék) és a friss gyümölcs (3,2 százalék) ellenértéke csökkent. 

A mai inflációs adat abból a szempontból mérföldkövet jelent, hogy ezzel a reálkamat pozitívvá vált: a 12,3 százalékos infláció mellett az effektív kamat 13 százalékon áll.  

Nemzetközi kitekintés 

Ez azonban nemzetközi szinten messze nem egyedülálló, így túldimenzionálni sem szabad: az Egyesült Államok 5,25–5,5 százalékos alapkamata mellett az infláció 3,7 százalék, az eurózóna alapkamata pedig 4,5 százalék, 4,3 százalékos pénzromlás mellett. Ez tehát inkább csak egy pozitív jelzés a piacnak – már csak azért is, mert ez egy visszatekintő reálkamat: az elmúlt egy év inflációját hasonlítjuk a következő egy esztendő kamatához. A pozitív reálkamatot ugyanakkor a jegybank mint döntési kritériumát határozta meg: a következő időszakban a nemzeti bank kommunikációja alapján a reálkamat pozitív lesz, azaz a következő ülésen legfeljebb 50 bázispontos csökkentés képzelhető el, ha egyáltalán a forintárfolyam alakulása lehetővé tesz bármilyen lazítást. A hazai kamat mérséklését gátolja a kedvezőtlen nemzetközi környezet is: bár a lengyel jegybank már lazított, az EKB még épp csak befejezte kamatemelési ciklusát, a Fednél pedig várható kamatemelés. A hazai nemzeti banknak a döntései során ezt is figyelembe kell vennie – különös tekintettel arra, hogy a befektetők hazánkban magasabb kockázati prémiumot várnak el, és a forint gyengülését is beárazzák. 

A KSH friss inflációs adatai részletesen 

– Az élelmiszerek ára átlagosan 15,2 százalékkal emelkedett. 

– Ezen belül leginkább a cukoré (61,3 százalék), a csokié és a kakaóé (26,1 százalék), a büféáruké (26 százalék) és az alkoholmentes üdítőitaloké (24 százalék) nőtt. 

– A termékcsoporton belül a liszt ára 13,9, a margariné 1,2 százalékkal csökkent. 

– A háztartási energia 14,6 százalékkal került kevesebbe, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,2 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 18,7, a palackos gázért 9,7 százalékkal többet kellett fizetni. 

– A járműüzemanyagok ára 35,4 százalékkal nőtt. 

– A szolgáltatások 13,6 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, a gépkocsikölcsönzés, a parkolás 22,2, az üdülési szolgáltatás 20,2, a sport- és múzeumi belépők 17,5, a járműjavítás és -karbantartás 16,9 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került. 

– A szeszes italok ára 15,5, a dohányáruké 10,1 százalékkal nőtt. 

– A tartós fogyasztási cikkekért 1,5, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 9,8, a fűtő- és főzőberendezésekért 7,7, az új személygépkocsikért 7, a szobabútorokért 4,1 százalékkal kellett többet fizetni, a használt személygépjárműkért 8,5 százalékkal kevesebbet. 

– Az állateledelek ára 30,6, a mosó- és tisztítószereké 25,6, a testápolási cikkeké 13, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 6,4 százalékkal magasabb lett. 

Árváltozások egy hónap alatt, 2023. augusztushoz viszonyítva 

– A fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ellenértéke átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a liszt 3,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3, a cukor és a száraztészta 2,6-2,6, a tojás 2, a margarin 1,8, a tejtermékek 1,7, a tej 1,5 százalékkal kevesebbe, az alkoholmentes üdítőitalok 2,4, a gyümölcs- és zöldséglé 0,9, a sertéshús 0,8 százalékkal többe került. 

– A járműüzemanyagok ára 3,3 százalékkal nőtt. 

– A ruházkodási cikkekért 1,8, a háztartási energiáért 1 százalékkal többet kellett fizetni, ez utóbbin belül a tűzifa 7,7 százalékkal drágult, míg a vezetékes gáz ára nem változott.