Berlin és Párizs megpróbál a hónap végéig megkötni egy megállapodást az uniós villamosenergia-piac reformjáról. Macron francia elnök és vendéglátója, Olaf Scholz német kancellár hamburgi csúcstalálkozójukon kinyilvánították, hogy megpróbálják elásni a csatabárdot a kapcsolatukat hónapok óta mérgező vitában, többek között az energia ügyében.
A francia–német nézetkülönbségek olyan nagyra nőttek, hogy az európai sajtó szerint az egész földrészt jobban blokkolják, mint valaha. Melyek ezek a nagy port kavaró kérdések? A viták listája elég hosszú, kezdve a védelmi ipari együttműködéstől az atomenergia helyéig az energiamixben. A német szervezők épp ezért megpróbálták a kétnapos hamburgi programot kevéssé hivatalossá tenni, hátha ez majd oldja a feszültséget. Voltak benne séták, baráti beszélgetések, kikötőlátogatás, hogy a miniszterek ülése lazább formában valósuljon meg, hátha ez közelebb hozza a feleket. Ám ennek kevés jelét láttuk – állapította meg a francia Le Figaro.
Viták tárháza
Az energiavita a brit Financial Times szerint kulcsfontosságú: „A Franciaország által az atomenergiára szánt támogatás olyan konfliktust provokál, amelyet még mindig nem sikerült megoldani. Ez egy európai diplomata szerint megmérgez minden Párizs és Berlin közötti közeledést. De ott vannak még az új költségvetési szabályok, az Ukrajnának nyújtott segélyek és az európai szuverenitás.”
A Frankfurter Allgemeine Zeitung, a német lap így kommentálta a helyzetet:
„A francia–német kapcsolatok jelenlegi nehézségeihez nagyban hozzájárul, hogy Berlinnek nem tisztázott az álláspontja az olyan fontos kérdésekben, mint az energia, a migráció és a fegyverkezés.”
A konzervatív napilap szerint Párizs elégedetlen a berlini politikával az olyan alapvető kérdésekben, mint például hogy Németország milyen helyet kíván biztosítani Franciaországnak a NATO-n belül. A Németországban hatalmon lévő koalíció nehézkessége mellett sokan a Macron és Scholz közötti kémia rossz működését, vagy annak hiányát okolják.
Berlin tart az ipara átköltözésétől francia földre
Hamburgban az energiapiacot érintő ígéret Macron és Scholz közös keddi sajtótájékoztatóján hangzott el, a kétoldalú találkozó végén – tudósított az eseményről a brüsszeli amerikai hírportál, a Politico. Ez is több, mint a semmi. Ugyanis Párizs és Berlin ellentétes táborokban található a villamosenergia-piaci reformot illetően. Németország ellenzi az államilag támogatott beruházási konstrukciókat, az úgynevezett különbözeti szerződéseket a meglévő áramtermelők számára.
Berlin attól tart, hogy Franciaország az uniós reformot arra akarja felhasználni, hogy közvetett módon támogassa a saját villamos energiáját, és az ipar számára ultraolcsó áramot biztosítson az amortizálódott atomerőművekből. A leszorított ár vonzóvá teszi ezt megoldást a német gyárak számára, mégpedig olyannyira, hogy akár a termelésüket is a Rajnán túlra helyezzék át. A franciák szerint nem az ő hibájuk, hogy Berlin az atomenergia kivonása mellett döntött, és az Ukrajna elleni orosz agressziós háború óta a drága cseppfolyósított földgáztól függ.
„A francia–német megállapodás számomra elérhetőnek tűnik, tekintettel a megbeszéléseinkre” – fejtette ki a sajtóértekezleten derűlátóan Macron. Egy Élysée-tisztviselő tisztázta, hogy ezzel valójában a villamosenergia-piaci reformra utalt. A francia államfő azt is hozzáfűzte, hogy „az elkövetkező hónapokban” megállapodásra lehet jutni. A reform az uniós energiaügyi miniszterek jövő heti találkozójának a napirendjén szerepel majd.
Harc a bürokrácia ellen – az mindig kifizetődik
Berlin és Párizs között enélkül is van még számos fennálló nézeteltérés, például a kínai autóktól való európai védelem kérdése. Ezekről a vezetők nem jelentettek be konkrét eredményt, talán azt kivéve, hogy közös dokumentumot készítettek az uniós bürokrácia csökkentéséről. Ez mindig jó, ha előhúzzák az íróasztalfiókból, ha semmi másban nem tudnak megegyezni.
„Ha Németországgal válság lesz, akkor legyen az. Inkább egy jó konfliktus – közölte egy befolyásos francia miniszter a Politicónak –, amely tisztázza a dolgokat, mint hogy a szőnyeg alá söpörjük a rázós ügyeket.”
Scholz politikailag meggyengülve fogadta Macront
A kétnapos informális francia–német csúcstalálkozó hétfőn délután kezdődött az Airbus hamburgi gyárának egyik műhelyében, az európai repülőgépgyártó-ipar központjában. A találkozó előtt egy nappal Olaf Scholz kormánya hivatalba lépése óta a legnagyobb politikai kudarcot szenvedte el.
Vasárnap két – szövetségi szavazásra emlékeztető – regionális választás katasztrófával végződött a három német koalíciós párt számára. Bajorországban a kancellár SPD-je a szavazatok 8,4 százalékával az ötödik helyre szorult. A Zöldek 3 százalékkal estek vissza, míg 5 százalék alatti eredményével Christian Lindner pénzügyminiszter FDP-je már nem lesz képviselve a tartományi parlamentben, és választásról választásra egyre nagyobb befolyást veszít.
Hessenben és annak pénzügyi fővárosában, Frankfurtban az SPD története legsúlyosabb vereségét szenvedte el,
a 15 százalékos eredménye azt jelenti, hogy 2018-hoz képest 5 százalékot veszített a szavazatokból.
Az egyetlen igazi győztes az AfD, amely a kormány népszerűtlenségéből és a migrációs hullámmal szembeni elutasító véleményekből húz hasznot. A szélsőjobboldal, amelynek a befolyása korábban az egykori NDK-ra korlátozódott, most Nyugat-Németországban nyer teret, ahol Hessenben a második politikai erővé vált (18,4 százalék), Bajorországban pedig megközelíti a 15 százalékot.
A koalíció vereségei aggodalomra adnak okot Párizsban. Egy francia diplomáciai forrás sajnálja, hogy Scholz kancellárnakhónapok óta egyre több idejét emészti fel saját koalíciójának a menedzselése, amelyen belül a különbségek egyre szélesednek. Meggyengült partnere, az FDP lehet az első, amely a koalícióban való részvételét is megkérdőjelezheti.
A német középosztály hagyományos pártja, az FDP azt tapasztalja, hogy a szavazói elhagyják őket a szélsőjobboldal javára. A formáció vezetője, Lindner hétfőn azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy kritikusan vizsgálja meg a kormány munkáját. Ez rossz hír a francia–német kapcsolatokra nézve. A német koalíció tagjai teljes mértékben a saját politikai házuk rendbetételével lesznek elfoglalva, az európai együttműködés rovására.
Címlapkép: Shutterstock