„Többször figyelmeztettük az izraelieket, hogy a helyzet elérte a robbanáspontot, és a következmény nagyon súlyos lesz. De ők ezt félvállról vették” – mondta a Le Figarónak az egyiptomi szolgálatok egyik tisztviselője. Ugyanakkor az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu hivatala tagadta, hogy ilyen kapcsolatfelvétel történt volna.  

Megbízható forrás 

Persze ez érthető is, hiszen ez nem áll Izrael érdekében, különösen nem, amikor példátlan támadások érik a kormányfőt a hétvégi hírszerzői kudarc után. Ha ez bebizonyosodna, akkor abból Izraelben hatalmas politikai vihar kerekedne, aminek következtében a miniszterelnök fejét követelnék. 

A hírt az a Georges Malbrunot jegyezte, aki az egyik legjobb francia Közel-Kelet-szakértő, bejáratos nemcsak az arab felső vezetők köreibe, hanem hírszerzési ügyekben is kiváló kapcsolatai vannak. A 62 éves külpolitikai újságírót egész pályája a Közel-Kelethez köti, 2004-ben egy francia kollégájával Irakban elrabolták, majd fél évet töltött túszként a terroristák fogságában. 

„Nem voltam attól meglepve, hogy az izraeliek így válaszoltak, komolyan kellett volna venniük ezt a lehetőséget is” – vélte a Le Figaro megkeresésére a francia titkosszolgálatok egy korábbi, Gázát jól ismerő tagja. „Történelmileg – fűzte hozzá a nevének elhallgatását kérő nyilatkozó –  

az egyiptomi szolgálatok mindig is nagyon jól teljesítettek Gázában, ahol ügynökeik vannak.  

Szomszédokként közvetlenül érinti őket a gázai helyzet, mindig is attól tartottak, hogy a konfliktus átterjed az ő vidékeikre. Mamég inkább ez a szituáció. Jogos a félelmük: az izraeli katonai benyomulás északról dél felé Gázába arra kényszerítheti a lakosságot, hogy Egyiptomban keressenek menedéket.” 

A korábbi háborús válságok közvetítői 

Egyiptom 1948-tól igazgatta a Gázai övezetet egészen annak 1967-es izraeli megszállásáig. Kairó 2004-től pedig kiváló kapcsolatokat ápolt a Palesztin Hatósággal. A Hamász 2007-ben erőszakkal kiszorította a hatóságot a Gázai övezetből.   

Egyiptom, a Palesztin Hatóság és Izrael egyformán fél a Muzulmán Testvériségtől, amelynek palesztinai ága a Hamász. A Testvériség 2012 és 2013 között vezette Egyiptomot, miután megnyerte a Hoszni Mubarak megbuktatását követő választásokat. „Amióta a Hamász 2007-ben átvette a hatalmat Gázában, az egyiptomi hírszerzés és a palesztin iszlamisták közötti kapcsolatok nem gyengültek” – fejtette ki a francia forrás. A Hamásznak például összekötő irodája van az egyiptomi fővárosban. 

 Ezek a kapcsolatok lehetővé tették Kairó számára, hogy közvetítőként lépjen fel az Izrael és a Hamász közötti korábbi háborús helyzetekben.

Az egyiptomiak közvetítők – magyarázta a volt francia ügynök –, sőt a palesztinok számára a Gázából az arab világ felé vezető egyetlen út az Egyiptomnál található rafahi határátkelő. A szolgálataik ezért szinte annyi forrást toborozhatnak, amennyit csak akarnak, és kicsikarhatnak megállapodásokat az izraeliek és a palesztinok között.”

Aligha kétséges, hogy amint elhallgatnak a fegyverek, az Izrael és a Hamász közötti tárgyalások a biztonsági szempontok miatt Kairón, a politikai és pénzügyi kérdések miatt pedig Kataron keresztül fognak zajlani.  

2017 óta jobbak a kapcsolatok a Hamásszal 

Az izraeli–egyiptomi béke 1979 óta nem került veszélybe, a Moszad és a kairói titkosszolgálatok közötti biztonsági együttműködés jónak mondható. Egyiptomnak szüksége van Izraelre a Sínai-sivatagban lévő, még az Iszlám Államhoz köthető dzsihadista sejtek elleni harcban. Ezt az együttműködést azonban kellő körültekintéssel folytatják, hogy ne sértsék meg az egyiptomi lakosság tartósan Izrael-ellenes érzelmeit. Ennek bizonyítéka két izraeli turista vasárnapi alexandriai meggyilkolása egy rendőr által. 

Egyiptom és a Hamász közötti kapcsolatok komolyan megromlottak a Muzulmán Testvériség vezetője, Mohammed Morszi elnök 2013-as megbuktatása után. Ám gyorsan bekövetkezett a fordulat, a kétoldalú viszony 2017 óta javult. Kairó nemzeti érdekeit az ideológiai megfontolások fölé helyezve, abban az évben először fogadta a Hamász politikai irodájának vezetőjét, a Katarban élő Iszmáil Haníjét.  

Az egyiptomi szolgálatok azonban számos kérdésben továbbra is nagyon éberek a palesztin iszlamista mozgalommal szemben. „A Hamásznak először a Sínai-félszigeten kell a biztonságot garantálnia, különben azzal fenyegetjük, hogy terroristamozgalommá nyilvánítjuk  – figyelmeztetett egy kairói politikai és biztonsági forrás. – Más szóval a Hamásznak, amely nem dzsihadista mozgalom, meg kell akadályoznia, hogy a legradikálisabb tagjai a Sínai-félszigeten lévő iszlamista sejtekben találjanak menedékre, akik közül néhányan már követtek el merényletet korábban.”  

Ott van még a Gáza és a Sínai-félsziget közötti alagutak kérdése is – fűzte hozzá az egyiptomi nyilatkozó. – A Hamász már régóta használja őket alku tárgyaként a velünk folytatott tárgyalásain.” 

Címlapfotó: Shutterstock