Bodrumban, a NeurotechEU Technológiai és Társadalmi Innovációs rendezvényén egyetemi kutatók, intézmények és cégek képviselői találkoztak, hogy megvitassák az MI és a robotika világunkra gyakorolt mélyreható hatását. A házigazda a Boğaziçi Egyetem volt. 

Az előadások során bemutatták a NeurotechEU-partneregyetemek, a különböző ipari intézmények és vállalatok közötti együttműködések eredményeit is, hangsúlyozva, mennyire fontos a tudomány, valamint az ipar közötti szakadék áthidalása a neurotechnológia területén, illetve megvitatva, hogyan lehet leküzdeni az egyetemek tudományos ismereteinek átadásában rejlő akadályokat.  

Az előadók kiemelték azokat a területeket, ahol a viselhető eszközök és a (rehabilitációs) robotika terén zajló kutatások eredményei megváltoztathatják a neurológiai betegségekkel élők életét. 

Nyolc dimenzió az MI területén  

A NeurotechEU több mint idegtudomány vagy neurotechnológia, a szövetség a terület interdisziplinaritását oly módon közelíti meg, hogy nyolc tudományterületi dimenziót határozott meg. A NeurotechEU ezen nyolc dimenzió mentén kíván tevékenykedni. A kerekasztal-beszélgetések alapját eme dimenziókhoz kapcsolódó bibliometriai adatok határozták meg. A moderátor és a résztvevők ehhez kapcsolódóan osztották meg a gondolataikat, vitatták meg a lehetséges szinergiákat és az együttműködés fejlesztési területeit. Szóba került a közös, akkreditált programok és a NeurotechEU Diploma fontossága, a tanárok, valamint a diákok mobilitásának kérdése, valamint a tanulók multidiszciplináris készségekkel való ellátásának szükségessége. 

Az esemény rámutatott arra, hogy

a jövőben ezek a technológiák a társadalom széles körét érinthetik, ezért az együttműködés, az etikai megfontolások és az oktatás kulcsfontosságú tényező lesz abból a szempontból is, hogy sikeresen elfogadtassuk őket. 

Nemcsak a partneregyetemek képviselői, hanem a Debreceni Egyetem küldöttei is izgalmas előadásokkal készültek. 

Milyen munka folyik a Debreceni Egyetemen? 

Novák Emil, az Enjoy Robotics munkatársa a Debreceni Egyetem Műszak Kara (DE MK) és a vállalat együttműködéséről elmondta: céljuk a társadalom által viszonylag könnyen elfogadható különböző szerepeket betöltő, úgynevezett  

szociális robotok fejlesztése, tesztelése, gyártása. Ezek elláthatnak majd pincér-, nővér-, recepciós feladatokat, de foglalkozhatnak például marketinggel és tudományos kommunikációval is. 

Megemlítette a DE MK-n dolgozó Korondi Péter professzor etorobotika-kutatását, amely azt vizsgálja, milyen kapcsolat tud kialakulni a robot és az ember között. Ehhez felhasználják az ember–kutya interakcióval kapcsolatos megfigyeléseket, kutatási eredményeket is, amelyekből kiindulva robotviselkedési modelleket alakítanak ki. 

„A mesterséges intelligencia és az intelligens robotok korszakát éljük, amelyek bár időt és erőforrásokat szabadítanak fel, sokak számára mentális terhet jelenthetnek. Hajlamosak vagyunk ugyanis ellenállni a változásoknak, és nem bízunk az olyan rendszerekben, amelyeket nem nagyon értünk. Ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy a gondolkodó gépek az élet különböző területein felülmúlják az emberi képességeket, ezért a kutatók és a fejlesztők felelőssége, hogy olyan biztonságos jövőt teremtsenek, ahol az emberek megbízhatnak és támaszkodhatnak robottársaikra” – fogalmazott Korondi Péter professzor. A DE Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központjának munkatársa kifejtette, hogy a DE Vezér utcai Tudományos és Innovációs Parkjában folyó beruházások eredményeként 

a létesítmény a kutatás-fejlesztés és innováció dinamikus központjává növi ki magát a közeljövőben.  

A már átadott Innovációs Központ mellett jelenleg épül a Pilot Kutatólaboratórium, a Nemzeti Oltóanyaggyár, a Gyógyszerésztudományi Kar új épülete, a Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem, illetve egy Járműipari Laboratóriumot és egy tesztpályát is létesítenek – sorolta. 

Egészségipari fejlesztések Debrecenben 

A Debreceni Egyetemen zajló kutatás-fejlesztések elsősorban a tágabb értelemben vett egészségiparra összpontosítanak. Az Informatikai Karon például mesterséges intelligencián alapuló egészségügyi adatbányászati megoldásokat fejlesztenek, a Természettudományi és Technológiai Karon új MRI-kontrasztanyagot kutatnak, és szinte minden további tudományterületen találunk egészségügyi vonatkozású kutatási témákat – ismertette Bene Tamás. A DE által 2017-ben létrehozott Innovációs Alapról elmondta: ennek célja kutatói és hallgatói programok finanszírozásán keresztül az egyetemi innovációs ökoszisztéma fejlesztése. A Debreceni Egyetem elkötelezett abban, hogy az élvonalbeli kutatás és innováció révén tartós hatást gyakoroljon a régióra és azon túlra is – jelentette ki.