Mohammed Deif palesztin terroristaparancsnok már évtizedek óta vezető helyen szerepel az izraeli körözési listán, de eddig nem tudták semlegesíteni. Ha nem képesek rátenni a kezüket, akkor megpróbálják máshogy kivonni ezt a hírhedt terroristát a forgalomból. Eddig hét likvidálási kísérletet úszott meg a palesztin, igaz, ezek egyikében maradandó sérüléseket szenvedett.  

Baljós árnyék a tévében 

Az évek hosszú során sok vér tapadt Deif kezéhez. Most is őt gyanítják a múlt szombati alantas tömeggyilkosságok kitervelőjének, amelyben több mint 1300 izraeli vesztette életét, a kegyetlenségek pedig a hírekből jól ismertek. Egyszerre „árnyékember”, és a palesztinok szemében „élő mártír”, aki több mint húsz éve Izrael első számú közellensége.  

Egy olyan személyiség, aki oly régóta szellemként él, hogy egyes hírszerzési szakértők azon is elgondolkodnak, vajon Mohammed Deif létezik, él-e még egyáltalán. Október 7-én, szombaton azonban letette a névjegyét.  Aznap reggel valahol a Gázai– övezetben a Hamász fegyveres szárnya vezetőjének – a terrorfenyegetéseknél szokásos videók mintjára – Deif árnyéka jelent meg egy irodában, amelyet Palesztina térképe díszített. Az ő mondandóját sugározta a palesztin tévé. 

A szavai csak ritkán hangzanak fel, ekkor azonban a gázaiak tudják, hogy valami nagy hatású dolog fog történni.  Mohamed Deif határozott és nyugodt hangon jelentette be a tévécsatornán az „al-Aksza kiáramlása” hadművelet kezdetét, amelyet a harmadik legszentebb muszlim helyről, a jeruzsálemi szent mecsetről neveztek el.  

Brutális mészárlás 

Jól ismert, hogy múlt szombaton valóságos szárazföldi invázió vette kezdetét, amelyben 1500 zsidógyűlölő iszlamista vett részt, akik szárazföldi és tengeri úton szálltak meg több mint húsz települést Izrael területén, hogy ott elkövessék a legnagyobb tömeggyilkosságot, amelyet a héber állam az 1948-as megalakulása óta elszenvedett. 

Maga Deif, a palesztin terrorparancsnok – a Reuters brit hírügynökség információi szerint – két éve tervezi az izraeli szeptember 11-ét. Állítólag két ember döntött erről: Deif, a katona és Jehja Szinvar, a politikus, aki a Hamász gázai vezetője. Rajtuk kívül csak egy nagyon szűk kör volt tisztában az akció méreteivel, egyes források szerint csupán tíznél kevesebben látták tisztán, hogy mi fog bekövetkezni. 

Mi vezetett a brutális mészárlásokhoz? Deif a Reutersnek nyilatkozó forrás szerint az után döntött így, hogy „izraeli katonák 2021 májusában, a ramadán idején rajtaütöttek az al-Aksza mecseten, ahol nőket és fiatalokat vertek meg, mielőtt kilökték őket a muszlimok szent helyéről”. 

Részlet Mohammed Deif szombaton sugárzott tévébeszédéből:  „A megszálló erők mindennap rombolják falvainkat. Több ezer hektárnyi földünket elkobozzák (…), hogy településeket építsenek, miközben Gáza bűnös ostroma folytatódik. Ma az al-Aksza dühe, népünk és nemzetünk dühe robban ki. Ez az a nap, amikor a mudzsahedjeink megértetik a bűnözőkkel, hogy az ő idejük lejárt.” 

Deif szavai ritkaságszámba mennek. Csak a hatóságok kezében lévő fotók száma kevesebb ennél. Harminc év alatt mindössze három felvétel: egy húszéves korában, egy másikon maszkban látható, és egy utolsó, amelyen a sziluettje bontakozik ki a félhomályban. Ez bizony kevés támpont azok számára, akik Izraelben azzal foglalkoznak, hogy kézre kerítsék ezt a fantomot.   

A valódi üzenet maga a mobil volt 

Mohammed Deif 1965-ben született a Gázai övezet déli részén található Khan Junès menekülttáborban. Az eredeti neve Mohammed Maszri. A gázai Iszlám Egyetemen folytatott tanulmányokat, ahol fizikából, kémiából és biológiából diplomázott. Természettudományos végzettsége ellenére vonzódott a művészetekhez, az egyetem szórakoztató bizottságát vezette és vígjátékokban lépett színpadra. 

1991-ben csatlakozott a Hamász katonai szárnyához, amely a Muzulmán Testvériséghez kötődő iszlamista mozgalom, és amelyet 1987-ben, az első intifáda, a Gázai övezet Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem izraeli katonai megszállása elleni palesztin felkelés kezdetén alapítottak. 

Az ő háttere atipikus. Sok Hamász-vezetővel ellentétben a „pályája” kezdetén csak tizenhat hónapot töltött izraeli börtönben. Alig hagyta el a túlnépesedett, szegénység sújtotta enklávét. Összebarátkozott Jehja Ajjasszal, a Hamász fő bombakészítőjével, aki 1996 januárjában felrobbant, amikor Izrael üzenetet küldött neki a mobiltelefonjára, amelyben – mint kiderült – bomba volt.  

A bosszú terrorkampánya 

Ez az izraeli likvidálás jelentette Deif felemelkedésének kezdetét, belépését a terror igazi világába. 1996 tavaszán, hogy megbosszulja barátját, öngyilkos merénylőket küldött Izraelbe, akik buszokon robbantották fel magukat. Ezzel kirobbantott egy olyan terrorkampányt, amely egy hét alatt 58 zsidó halálát okozta.  

Végtelen körforgás: a bosszú bosszút szül, amelyet meg kell torolni. És ez így megy az idők végezetéig. Hogy kinek volt „igaza”, az a múlt homályába vész, marad a kegyetlen gyilkolás. 

A férfi ezután két évre eltűnt, majd a Hamász politikai szárnya visszahívta, hogy újabb merényleteket hajtson végre. De ezúttal Jasszer Arafat rendőrei voltak azok, akik a 2000 májusa és 2001 eleje közötti időre rács mögé dugták. Amikor kiszabadult, a Hamász kinevezte a rettegett Ezzeddine al-Kasszam Brigádok, a terrorszervezet fegyveres szárnyának vezetőjévé. 

Deif körül rendíthetetlenül hű emberek vannak, akik lehetővé teszik számára a túlélést. A népből jött, és mindig is ott élt, ellentétben a többi palesztin vezetővel, akik segélyekből szállodákban laknak.  

Deif számára élet-halál kérdése volt, hogy árnyékban maradjon, és ezt eddig mesterien fenntartotta. 

A terrorvezér által kidolgozott mostani terv lényege a megtévesztés – állította a Reuters. El kell hitetni Izraellel, hogy a Hamász nem érdekelt egy újabb fegyveres válság kirobbantásában. Ehelyett az egykori fegyveresek már a gazdasági fejlődésre összpontosítanak, amelyből ők is jócskán megszedik magukat, csak a pénzcsinálás izgatja a szebb napokat látott mozgalmat. Ráadásul  

Izrael gazdasági ösztönzőket nyújtott a gázai palesztinoknak, miközben a Hamász harcosokat képezett ki, gyakran az izraeli hadsereg szeme láttára  

– mondta a brit hírügynökségnek egy a terrorszervezethez közel álló forrás.  

Egy volt francia kém, aki jól ismeri a Gázai övezetet 

Csupán a nevének említése Gázában félelmet kelt. Deif arabul „vendéget” jelent, ami utalhat gyakori helyváltoztatására. „Rejtve él, a lakosság között húzza meg magát, több útlevele és több személyazonossága van – árulta el róla Imad Faludzsi, a Hamász egy volt tisztviselője, aki hozzáfűzte: – A körülötte lévő kör nagyon szűk.”  

Egy volt francia kém, aki jól ismeri a Gázai övezetet, ezt nyilatkozta a terrorvezérről a Le Figarónak: „Deif körül töretlen hűségű emberek vannak, akik lehetővé tették számára a túlélést. Menekülttáborból származik, ott nőtt fel, egy közülük, ellentétben a többi palesztin vezetővel, akik gyakran habzsolják az életet.”  

A családja viszont véres árat fizetett: 2014-ben a feleségét és két gyermekét – az egyik hét hónapos, a másik hároméves volt – egy izraeli bombatámadás megölte. 

Kerekesszékben? 

Izrael eddig hét alkalommal próbálkozott hidegre tenni őt. Személyesen felelősnek tartották több tucat izraeli öngyilkos merényletben bekövetkezett haláláért. 2014-ben Benny Gantz akkori vezérkari főnök még a halálát is bejelentette. Sajnos azonban elsietett volt ez az örömhír. Deifnek van még egy ász a tarsolyában:  

ő a fő felelőse a Gázai övezet alatti alagutak építésének.  

Úgy ismerhet minden járatot, mint a tenyerét. „Számos bunker állhat a rendelkezésére, ahol elrejtőzhet” – vélte az egykori francia kém, aki szintén nagy érdeklődést tanúsít iránta. 

De milyen állapotban van ma Deif? 2006 júliusában súlyosan megsérült, amikor a házat, ahol lakott, izraeli repülőgépek támadták. Állítólag elvesztette az egyik szemét, súlyos sérüléseket szenvedett az egyik lábán, ami miatt tolószékhez kötött. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy felügyelje a rakéták építését és telepítését, azok fokozatos fejlesztését. 

 „A palesztin férfi néha évekig nem ad életjelt magáról. Soha nem láttuk őt videón – fejtette ki a francia biztonsági forrás. – A mostani tévéfelvételen is csak a sziluettjét mutatták. Nem szabad kizárnunk azt sem, hogy egy szellemmel állunk szemben.” „Megeshet, hogy a halálának az eltitkolása életben tartja a legendáját – magyarázta az egykori kém, aki hozzáfűzte: – Ez egy kényelmes módja lenne a mítosz kialakításának. Személyiségével valós rettegést kelthetnek az izraeli lakosságban, mintha éjt nappallá téve különböző merényleteket agyalna ki, holott már nem is él.” 

Borítókép: MTI/EPA/Mohammed Szaber