Az ENSZ 2023-as World Investment Report kiadványa szerint 2020-ban 39, 2021-ben 80, 2022-ben pedig 45 milliárd dollár külföldi működő tőke áramlott az afrikai országokba. A kínai befektetések értéke dinamikusan növekszik, miközben az EU és az USA esetében ez a 2010-es évek közepe óta mérséklődik. Elemzésünkből az is kiderül, hogyan alakultak az egyes országok FDI-befektetései az afrikai országokban.
Zsoldos Réka, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjének írása
Külföldi működő tőke Afrikában
Az afrikai országok – ahogy a legtöbb fejlődő állam – gazdasági fejlődésében fontos szerepet játszik a külföldi működő tőke (Foreign Direct Investment, FDI) beáramlása, illetve az abból megvalósuló beruházások. Az ENSZ 2023-as World Investment Report kiadványa szerint míg 2020-ban 39, addig 2021-ben 80 (ez elsősorban egy nagy összegű cégen belüli tranzakciónak volt köszönhető Dél-Afrikában), 2022-ben pedig 45 milliárd dollár külföldi működő tőke áramlott az afrikai országokba. 2020-ban Észak- és Közép-Afrikába ment a legtöbb tőke más országokból (10-10 milliárd dollár), 2021-ben Dél-Afrikába (42 milliárd dollár), 2022-ben pedig Észak-Afrikába (15 milliárd dollár).
Az egyes afrikai államok közül GDP-arányosan a legtöbb külföldi működő tőke a kelet-afrikai Mozambikba áramlott 2021-ben (az ország bruttó hazai termékének 33,7 százaléka). Ezt követte a Kongói Demokratikus Köztársaság (27,6 százalék), Gambia (12,35 százalék), Sao Tome és Príncipe szigetei (11,2 százalék), illetve Mauritánia (10,7 százalék), ahol még 10 százalék fölötti volt ez az arány. A külföldi működőtőke-beáramlás négy afrikai országban volt negatív a GDP arányában 2021-ben: a közép-afrikai Angolában (–6,6 százalék), Zambiában (–1,6 százalék), Lesothóban (–0,5 százalék), valamint Burkina Fasóban (–0,4 százalék) volt nagyobb mértékű a tőkekivonás, mint a -befektetés.
- Külföldi működőtőke-beáramlás az egyes afrikai országokba 2021-ben (GDP százalékában)
Forrás: The World Bank
A legjelentősebb afrikai befektetők közé tartozik Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint az Egyesült Arab Emírségek.
Ugyanakkor míg az USA és az EU Afrikában lévő működőtőke-állománya a 2010-es évek közepén volt a legmagasabb, addig a kínai befektetések értéke dinamikusan növekszik (habár a koronavírus-járvány hatására mérséklődés mutatkozott).
- Az egyes országok működőtőke-állománya Afrikában (millió dollár)
Forrás: Eurostat, US Bureau of Economic Analysis, China Statistical Yearbook, Statistical Bulletin of China’s Outward Foreign Direct Investment
Európai Unió
Az Európai Unió az egyik legjelentősebb befektető az afrikai kontinensen. Az Eurostat adatai szerint az uniós tagországok külföldi működőtőke-állománya Afrika egészében 2019-ben összesen 242,1, 2020-ban 199,4, 2021-ben pedig 204,1 milliárd euró volt.
Az Eurostat legfrissebb, minden országra rendelkezésre álló adatai a 2019-es évre vonatkoznak, ekkor Hollandiának volt a legnagyobb külföldi működőtőke-állománya Afrika egészében (100,4 milliárd euró). Ezt követte Franciaország (50,6 milliárd euró), az akkor még uniós tag Egyesült Királyság (39,4 milliárd euró), Olaszország (27,5 milliárd euró), valamint Luxemburg (12,8 milliárd euró). Az EU tagországainak átlagosan 9,6 milliárd euró működőtőke-állományuk van Afrikában.
Magyarország a 19. a tagországok rangsorában, 37 millió euróval (2021).
- Az Európai Unió tagállamainak külföldi működőtőke-állománya Afrikában (2019)
Forrás: Eurostat
Az egyes afrikai országok közül 2021-ben az EU tagállamaiból származó külföldi működőtőke-állomány Nigériában volt a legmagasabb (25,5 milliárd euró), amelyet Egyiptom (21,7 milliárd euró), Marokkó (21,2 milliárd euró), Mauritius (15,2 milliárd euró) és Angola (14,1 milliárd euró) követett. Ez az öt ország teszi ki Afrika összes EU-ból származó külföldi befektetésének a 47,9 százalékát.
- Az Európai Unióból beáramlott működőtőke-állomány Afrika egyes országaiban (euró, 2021)
Forrás: Eurostat
Az Afrikába áramló európai befektetések jellemzően tagországok állami projektjei, illetve nem állami tulajdonú vállalatok beruházásai.
2022-ben ilyen jelentősebb projekt volt a luxemburgi Total Eren hidrogént és zöld ammóniát előállító üzemének bejelentése Marokkóban, valamint a francia TotalEnergies olajipari fejlesztései, köztük a kelet-afrikai olajvezeték kiépítése Uganda és Tanzánia között.
Ugyanakkor a Kínával való versenyben maradás, a geopolitikai és zöldátálláshoz kapcsolódó célkitűzések egy uniós szintű projektet is életre hívtak, amely a Global Gateway nevet viseli. A 2021-ben bejelentett összeurópai fejlesztési terv a világ fejlődő országaira fókuszál, nemcsak afrikai, hanem dél-amerikai, ázsiai beruházásokat is magában foglal, a 2027-ig tartó költségvetési ciklusban 300 milliárd euró értékben.
A program elsősorban infrastrukturális és technológiai fejlesztésekből áll, érintve a digitális és az energiaszektort, az egészségügyet, valamint az oktatást.
A Global Gateway nagyobb volumenű afrikai beruházásaik közé tartozik többek között egy 7100 km hosszú, víz alatti optikai kábel lefektetése, amely Algériát, Egyiptomot, Marokkót és Tunéziát köti össze a tervek szerint Dél-Európa országaival. A projekt keretösszege 342 millió euró, amelyből 40 millió uniós támogatás.
Az energiaiparban fontos fejlesztés a fenntarthatósági átállást segítő, a zöldhidrogén előállításáról szóló együttműködés Namíbiával és Egyiptommal, illetve a Just Energy Transition Partnership nevet viselő egyezmény Szenegállal és a Dél-afrikai Köztársasággal. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítását szolgáló legnagyobb volumenű fejlesztés több mint egymilliárd euró értékű, és védőoltás, gyógyszer, valamint egyéb egészségügyi technológiák gyártását bővítené az afrikai országokban, például Ruandában, Szenegálban, Ghánában vagy a Dél-afrikai Köztársaságban.
A legszámottevőbb volumenű fejlesztés az oktatásban pedig egy 26 országot érintő, a szakképzés kapacitásbővítését célzó projekt.
A Global Gateway program célját az Európai Unió úgy határozta meg mint amely egyfajta keretrendszert biztosít az unión kívüli befektetéseknek egy fejlődő nemzetközi környezetben, és a beruházási egyenlőtlenség csökkentéséhez, a világgazdaság megerősödéséhez, valamint a globális zöld- és digitális átálláshoz járul hozzá.
Kína, Amerika és a Közel-Kelet
Európán kívül Kína és az Amerikai Egyesült Államok a legjelentősebb befektető az afrikai országokban, valamint egyes arab államok jelenléte is számottevő (Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia).
Az elmúlt években Kína lett a legnagyobb befektető és hitelező a kontinensen.
Becslések szerint egész Afrikában több mint 10 ezer kínai tulajdonú vállalat működik, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a kontinens gazdasági fejlődéséhez.
2021-ben a kínai működőtőke-állomány Afrikában 44,2 milliárd dollár volt, ez 68,7 százalékkal magasabb, mint 2013-ban (26,2 milliárd dollár). A legnagyobb értékben 2018-ban áramlottak kínai befektetések a kontinensre, 5,39 milliárd dollárnyi összegben (2021-ben ez az érték 4,99 milliárd volt). 2021-ben a Kínából érkezett külföldi működőtőke-állomány a Dél-afrikai Köztársaságban volt a legmagasabb értékű (5,3 milliárd dollár), ezt követte a Kongói Demokratikus Köztársaság (4,3 milliárd dollár), Zambia (3,03 milliárd dollár), Etiópia (2,8 milliárd dollár), illetve Angola (2,7 milliárd dollár). Ez az öt ország teszi ki az összes kínai működőtőke-állomány 41 százalékát Afrikában.
- A Kínából beáramlott külföldi működőtőke-állomány az egyes afrikai országokban (dollár, 2021)
Forrás: China Statistical Yearbook, Statistical Bulletin of China’s Outward Foreign Direct Investment
A legtöbb Kínából érkező befektetés az építőiparba (2021-ben a teljes állomány 163,4 millió dollár), a bányászatba (99,9 millió dollár), valamint a feldolgozóiparba (59,3 millió dollár) áramlik, ez a három iparág fedi le a teljes kínai működőtőke-állomány 73 százalékát Afrikában. Becslések szerint a szubszaharai régiók GDP-jének mintegy kétharmadát kínai vállalatok állítják elő, Afrika ipari termelésének 12 százalékáért felelnek, valamint a nemzetközi építőipari szerződések felét is kínai vállalatokkal kötötték meg. Az ázsiai nagyhatalom jelentős szerepet játszik a kontinens infrastruktúrájának fejlesztésében, kiépítésében.
Afrika telekommunikációs infrastruktúrájának mintegy 70 százalékát a kínai Huawei építette ki, a tanzániai gázmező feltárása, az Etiópia–Dzsibuti vasút, illetve Kenya vasúthálózatának az átépítése a nemzetközi, normál nyomtávra szintén kínai beruházásokhoz kötődik.
- Kínai működőtőke-állomány Afrikában az egyes iparágakban (2021, millió dollár)
Forrás: China Statistical Yearbook, Statistical Bulletin of China’s Outward Foreign Direct Investment
A kontinensen tevékenykedő kínai vállalatok elsősorban a gyorsan növekvő afrikai piacot próbálják kiszolgálni, kevésbé jellemző rájuk az exportra termelés, valamint főleg helyi munkaerőt foglalkoztatnak (a McKinsey egy felmérése szerint a kínai vállalatok alkalmazottainak mintegy 89 százaléka afrikai). Továbbá jellemző, hogy hosszú távon terveznek a kontinensen maradni, kihasználni a dinamikusan fejlődő piacban rejlő lehetőségeket. Hiszen napjainkra már Kína társadalma (akárcsak a nyugati fejlett országoké) elöregedő, GDP/fő alapján viszonylag magas jövedelmű országgá vált (Kínában az egy főre jutó GDP 2020-ban 11 ezer dollár volt, Afrikában a szubszaharai régiókban 1596). Termelő helyett fogyasztó lett, elsősorban a mezőgazdaság területén, Afrika pedig lehetőséget biztosít, hogy Kína technológia- és tőkeexportért „cserébe” importálhasson és fedezhesse a szükségleteit. Az egyre növekvő afrikai keresletet mutatja, hogy fogyasztói társadalmának mérete kezdi megközelíteni Kínáét: 2019-ben az afrikai középosztály mintegy 350 millió főt tett ki, és a teljes lakosság körülbelül 40,7 százaléka urbanizált területen élt. Kínában ez az arány 400 millió és 55 százalék.
A Kínából Afrikába áramló tőke nem csak FDI formájában jelentős, az ázsiai nagyhatalom az egyik legnagyobb hitelezője is az afrikai kontinensnek.
A Bostoni Egyetem becslése szerint 2000 és 2022 között 170 milliárd dollár értékben hitelezett Kína 49 afrikai kormánynak és 7 regionális intézménynek, több mint 1 200 szerződés keretében.
Ugyanakkor a kontinensre kihelyezett kínai kölcsönök értéke 2016 óta csökkenő tendenciát mutat, amelyet a koronavírus-járvány tovább erősített (a 2017–2019-es időszakhoz képest 2020–2022-ben 37 százalékos volt a visszaesés), de a csökkenéshez az afrikai országok adósságválsága és a kínai gazdaság fékeződése is hozzájárult. A legtöbb hitelt kihelyező intézmény a Kínai Export-Import Bank, amely a 2021–2022-ben kihelyezett kölcsönök több mint felét (64 százalékát) nyújtotta. Ebben a két évben Szenegál (több, mint 900 millió dollár) és Benin (körülbelül 700 millió dollár) vette fel a legtöbb hitelt Kínából, míg 2000 óta vizsgálva Angola számít az ázsiai nagyhatalom legjelentősebb adósának (2000–2022 között mintegy 45 milliárd dollár kölcsönt vett fel az ország kínai intézményektől). A leginkább hitelezett ágazat az energiaipar, a szállítás, közlekedés, az információ, a kommunikáció, de az utóbbi években egyre hangsúlyosabb szerepet kap a fenntarthatóság és a zöld átállás is.
Az Egyesült Államok az EU és Kína mellett az egyik legnagyobb befektető a kontinensen. 2014-ben volt a legmagasabb az afrikai országokban lévő amerikai működő tőke állománya, 69,03 milliárd dollár. 2021-ben ez 35,09 százalékkal alacsonyabb volt, 44,8 milliárd.
Tavaly a jelentősebb amerikai beruházások közé tartozott egy naperőmű és egy akkumulátortároló létesítmény építése Nigériában a Sun Africa vállalata által, illetve egy dél-afrikai adatfeldolgozással és webtárhely-szolgáltatással foglalkozó cég többségi tulajdonának felvásárlása az amerikai Digital Titan által.
Továbbá 2021 óta számos, az Afrikával való kereskedelmet és befektetést támogató kormányzati program is napvilágot látott, elsősorban a digitalizáció, a zöldenergia, az egészségügy és a mezőgazdaság területén.
A Közel-Kelet országai közül az Egyesült Arab Emírségek, amely 2012 és 2022 között közel 60 milliárd dollárt vitt Afrikába, a legjelentősebb arab befektető a kontinensen. Jellemzően az olyan, Afrikában gyorsan fejlődő iparágakba áramlik onnan a tőke, mint az építőipar, az energiaipar, a szállítás és a logisztika. Az utóbbi két ágazatban kiváltképp jelentős az arab jelenlét: a dubai DP World vállalata számos tengeri kikötőt üzemeltet többek között Angolában, Egyiptomban és Marokkóban, valamint 2022-ben bejelentettek egy szenegáli beruházást is 1,1 milliárd dollár értékben. Az Egyesült Arab Emírségek mellett Szaúd-Arábia a második legjelentősebb arab befektető az afrikai kontinensen, 2012 és 2022 között több mint 25 milliárd dollár2012 és 2022 között több mint 25 milliárd dollár működő tőke áramlott innen az afrikai kontinensre.
Borítókép: Shutterstock
