Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza  

Bár az építőipari termelés volumene augusztusban mind havi, mind éves alapon csökkent, az elért eredmény egyáltalán nem tekinthető rossznak: az éves mérséklődés mindössze 0,5 százalék volt, miközben a rendelésállomány július végén 24,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ez azt jelenti, hogy az építőipar továbbra is magas volumenben tud gyártani, ám már nem jellemző az a túlfűtöttség, ami 1-2 évvel ezelőtt még meghatározta az ágazatot és nagyban hozzájárult az árak emelkedéséhez.  

A havi alapú, 5 százalékos termeléscsökkenés az előző havi magas bázis eredménye, amikor is 8,4 százalékkal nőtt a kibocsátás egyetlen hónap alatt. Ezzel a mérséklődéssel a termelés szintje még mindig a júniusi felett maradt.  

A harmadik negyedév első két hónapjában tehát az ágazat termelése 3,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, illetve (havi alapon) 0,5 százalékkal elmaradt a legutóbbi adattól. Így az ágazat összességében pozitívan tud hozzájárulni a GDP éves alapú volumenváltozásához, ami mindenképpen hatalmas meglepetés lenne.

A szokásostól eltérő mintázat  

Ugyanakkor az építőipar teljesítménye a két építményfőcsoportban eltérően alakult: az épületek építése 7,6 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményeké 13,6 százalékkal nőtt éves alapon. Ez azért meglepő, mert jellemzően az épületek építése szokott növekedni (itt találhatók például a nagyvállalati beruházások), míg az egyéb építményeké csökkenni (itt jellemzően állami beruházások vannak, például út- vagy vasútépítések). Ugyanakkor a szokásostól eltérő mintázatot magyarázhatja a bázisidőszaki alacsony kibocsátás az egyéb építmények esetében. 

Hogyan alakult a szerződésállomány? 

Felemás képet mutat az építőipar szerződésállományának alakulása: az új kontraktusok volumene 31,9 százalékkal bővült az ipari épületekre vonatkozó új szerződések magas volumene miatt – itt azonban kérdés, ez mennyiben köthető magyar vállalkozásokhoz –, azonban a teljes rendelésállomány 23,9 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ami óvatosságra int az ágazat jövőjét illetően. A rendelésállomány visszaesése különösen az egyéb építményeknél jelentős, 40,6 százalékos, ami mögött az állami és önkormányzati beruházások elhalasztása áll a forráshiány, illetve a hazánknak járó uniós források visszatartása miatt. A magas kamatkörnyezet szintén nem segíti az építőipari beruházások felfutását, azonban a jegybanki lazítás fokozatosan megjelenik a hitelkamatokban is, ez pedig serkentőleg hat majd az építkezésekre. 

Milyenek az EU-s adatok? 

Uniós szinten éves alapon a termelés júliusban 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így a magyar adat várhatóan az EU-s átlagnál rosszabb lesz, de szemben az év első felében megszokottal, nem lesz az utolsók között – még annak a versenyhátránynak az ellenére sem, amelyet az uniós források visszatartása okoz. 

A KSH friss építőipari adatai részletesen 

2023 augusztusában az előző év azonos hónapjához képest: 

– A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult, az épületeké 7,6 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 13,6 százalékkal nőtt az előző évi alacsony bázishoz képest. 

– Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 2, az egyéb építmények építésében 17,4 százalékkal nagyobb volt a termelés. A speciális szaképítés termelése 10,6 százalékkal kisebb lett. 

– A megkötött új szerződések volumene 31,9 százalékkal bővült. Ezen belül az épületek építésére kötött kontraktusoké 22,3 százalékkal emelkedett az ipari épületekre kötött nagyértékű szerződéseknek köszönhetően. Az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződések volumene 46,6 százalékkal nagyobb volt a 2022. augusztusi alacsony bázisnál. 

– Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának a volumene 23,9 százalékkal elmaradt a 2022. augusztus végitől, ezen belül az épületek építésére vonatkozó kontraktusoké 4,9 százalékkal magasabb, az egyéb építményekre vonatkozóké 40,6 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.