Major Balázs, a Makronóm Intézet elemzőjének írása  

Az OECD szeptember havi, globális gazdasági kilátásokat vizsgáló jelentésében (Economic Outlook, Interim Report September 2023) egyre lassuló gazdasági növekedést, ezzel együtt mérséklődő inflációt prognosztizált 2023-ra és 2024-re.  

Az ismert szervezet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angolul Organisation for Economic Cooperation and Development, azaz OECD. Célja, hogy segítse a tagállamok kormányait a legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében. 

Az OECD becslései alapján a német gazdaság az idén még nagy valószínűséggel minimálisan zsugorodni fog, azonban jövőre már közel egy százalékpontos növekedés jellemzi majd. Európa legnagyobb gazdaságának gyenge teljesítménye természetesen hatott az eurózóna egészéhez köthető várakozásokra is, hiszen az idei évre 0,6 százalék körüli, jövőre vonatkozólag pedig 1,1 százalék körüli növekedést várnak az OECD szakértői. 

  

  

1. ábra. A GDP becsült változása az előző évhez képest (2023–2024, %)  

A jelentés alapján a globális inflációs nyomás már az idén mérséklődni fog: az eurózónában átlagosan 2,9, Németországban 2,6, az Egyesült Államokban pedig közel 2,5 százalékponttal. A jövő évre vonatkozó inflációs prognózisok Kínán kívül minden érinttet országban/régióban csökkenést jósolnak. 

  

  

2. ábra. Az infláció becsült alakulása (2018–2024, %)  

Az adatok alapján az általános infláció mértéke csökken a világban, azonban a maginfláció továbbra is tartósan magasnak tekinthető. Az OECD szerint a monetáris politikának továbbra is szigorúnak kell maradnia mindaddig, amíg egyértelmű jelek nem mutatkoznak arra vonatkozóan, hogy a mögöttes inflációs nyomás tartósan enyhül. Úgy tűnik, hogy az irányadó kamatlábak a legtöbb gazdaságban a csúcson, vagy annak közelében vannak, így további szigorításra csupán néhány nemzetgazdaság (például Japán) kapcsán lehet számítani. 

  

  

3. ábra. A jegybanki alapkamatok alakulása az Egyesült Államokban és az eurózónában (2021–2024, %)  

Az Oxford Economics augusztusi felmérése alapján az általuk vizsgált vállalkozások egyre jobban bíznak abban, hogy az infláció középtávon mérséklődni fog. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy az infláció tényleges mérséklődése a csökkenés iránti üzleti bizalom növekedésével párosul, mintegy felerősítve egymást. A megkérdezettek átlagos világpiaci inflációs várakozása 2024-re vonatkozólag 3,7, míg középtávon ennél némileg alacsonyabb, 3,1 százalék volt. A válaszadóknak kevesebb mint 15 százaléka volt azon a véleményen, hogy a jövő évi infláció 5 százalék feletti lesz. A többség 3 és 4 százalék közötti értéket vár, amely egybevág más kutatások (pl. OECD) prognózisaival is. 

  

  

4. ábra. Az Oxford Economics felmérésében részt vevő vállalati vezetők becslései az infláció várható alakulásáról (2024, középtáv)  

A válaszadók véleménye alapján immár a geopolitikai kockázatok jelentik a legjelentősebb globális gazdasági fenyegetést. Ezeket követik a pénzpiaci rizikók (hitelkínálat beszűkülése, infláció), amelyek 2023 áprilisában még vezették a listát. Fontos azonban, hogy a válaszadók már egyre kevésbé tartanak egy általános jellegű pénzügyi válságtól, amely a világgazdasági folyamatok normalizálódásának egyik fontos bizonyítéka.  

  

5. ábra. Az Oxford Economics felmérésében részt vevő vállalati vezetők által megjelölt legjelentősebb gazdasági kockázatok (2023. április, augusztus)  

Az amerikai jegybank (Federal Reserve Bank of New York) véleménye alapján a globális ellátási láncokra nehezedő nyomás májustól júliusig emelkedett, augusztusban viszont stagnálni látszott. A tárgyalt nyomást mérni hivatott Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI) értéke már február óta a hosszú távú átlag alatt található, ami kedvező nemzetközi helyzetet jelez. A lerövidült ellátási láncok és az aktuális geoökonómiai krízisekhez történő globális alkalmazkodás miatt az idei évben tehát egyértelműen normalizálódott a vizsgált logisztikai nyomás.  

  

6. ábra. A Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI) alakulása (2019. január–2023. augusztus)  

A széles körben használt ún. Geopolitikai Kockázati Index (Geopolitical Risk Index – GPR) 2020-ban a Covid–19-világjárvánnyá válása, 2022-ben pedig az orosz–ukrán háború miatt produkált kiugró értékeket. Az index adatai alapján jelenleg csökkenő globális kockázatokról beszélhetünk, de a 2020 előtti átlagot még mindig nem sikerült elérni.  

  

7. ábra. A Geopolitical Risk Index (GPR) alakulása (2019. január–2023. augusztus) 

Borítókép: Shutterstock