A Joint Venture Szövetség (JVSZ) 10 szakmai fórumának fókusztémáihoz kapcsolódóan – Economy Brunch néven – rendszeresen tart üzleti reggeliket aktuális szakpolitikai és gazdasági témákban. Ezúttal a HR Fest keretében a munkaerőpiac volt a fókuszban.

A JVSZ szakmai találkozóján a vállalatvezetőkhöz és üzleti döntéshozókhoz először Dr. Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára beszélt a magyar keresetek alakulásáról. Előadásában kiemelte, hogy jelenleg számos munkaerőpiaci kihívást kell egyszerre kezelnie a kormányzatnak és a vállalati szférának.

A Covid jelentette feladat egyszerűbb volt, mert „lehetett látni, hogy hol van a vége”, ám ma más a helyzet: az orosz–ukrán konfliktust követő energiaválság, az infláció, majd a napokban kirobbant újabb háború, egy fenyegető újabb energiakrízis idején nagyon nehéz előre tervezni akár az üzleti, akár a gazdaságpolitikai döntéshozóknak – fejtette ki.

Jövőre a minimálbér 15 százalékos emelése várható Dr. Czomba Sándor ugyanakkor pozitívan számolt be arról, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretein belül előrehaladottak a tárgyalások az érdekképviseletekkel és a munkaadók képviselőivel. Sikerült ugyanis közel jutni a 2024-es minimálbérről, illetve a garantált bérminimumról szóló megállapodás megkötéséhez.

Ennek aláírására a harmadik negyedéves GDP-adat ismeretében, november közepét követően kerülhet sor. A kormányzat pozitívan fogadta az érdekképviseletek többségének javaslatát, amelyben 2024 januárjától 15 százalékkal magasabb, 266,8 ezer forintos minimálbért és 10 százalékkal magasabb, 326,4 ezer forintos garantált bérminimumot terveznek törvénybe iktatni, miközben egy hosszabb távú, átfogó megállapodás is formálódik.

Fontos javaslat, hogy a munkaadóknak lehetőségük nyílhat – hasonlóan az idei, SZÉP-kártyára adómentesen adható egyszeri 200 ezer forinthoz – ,hogy kedvező kormánydöntés esetén még az idén nettó 100 ezer forintos egyszeri, az áremelkedéseket kompenzáló juttatást adjanak a dolgozóiknak.

Milyen bértendenciák várhatók?

Mint a JVSZ rendezvényén elhangzott: a fizetésnövekedés üteme 2022 szeptembere óta, hónapról hónapra alatta marad az infláció ütemének, azaz a reálbérek csökkentek. Ugyanakkor az infláció 2023 októberében vagy novemberében már egy számjegyűre mérséklődhet, ezzel újra növekedésnek indulhatnak a reálbérek. Ráadásul régiós összehasonlításban a minimálbérek terén ugyan lehet nálunk magasabb adattal találkozni, viszont ez mindössze negyedmillió magyart érint idehaza, miközben a jóval magasabb szintű garantált bérminimum háromszor annyi munkavállalót. Továbbá akár az euróban, akár vásárlóerő-paritáson mért bérszintünk a magasabb, garantált bérminimummal számolva közel sem csak a román, hanem a szlovén és a cseh szintnél is magasabb, és alig marad el a lengyeltől.

Mit mutatnak a felmérések?

A JVSZ eseményén elhangzott, hogy a 2023-as év egészére a kormányzat 18 százalék alatti inflációra számít, jövőre azonban már csak 6 százalékra. Ebergényi Zsolt, a Korn Ferry munkaerőpiaci elemzőcég ügyféligazgatója ismertette a vállalat elemzését, amely 577 darab, összesen 450 ezer alkalmazottat foglalkoztató magyar cég 2023. nyári megkérdezésével készült. E szerint a 2023-as évre átlagosan 11,8 százalékos béremelést valósítottak meg a megkérdezettek; 2024-re pedig átlagosan 10 százalékos bérfejlesztéssel számolnak. Érdekes ugyanakkor, hogy 2023 nyarán a megkérdezett vállalatok közel háromnegyedének még nem volt kiforrott terve a 2024-es bérfejlesztésekkel kapcsolatban. Ez kiválóan mutatja, hogy milyen sok nemzetközi, illetve lokális bizonytalansági tényezővel kell számolnia manapság a vállalatoknak.

Mit mondanak a szakértők?

Az előadásokat követő szakmai kerekasztal-beszélgetés során is előkerültek a jövő tervezésének nehézségei. Gera Csilla, a két vidéki gyárral és egy fővárosi központtal rendelkező Henkel Magyarország HR vezetője azt emelte ki, hogy hiányzik itthon a munkaerő mobilitásának központi támogatása, ösztönzése; illetve, hogy sok esetben év közben érkeznek újabb szabályváltozások, akár támogatások. Ez utóbbira a SZÉP-kártya 200 ezer forintig adómentesen adható juttatását említette, amelyre a nagyvállalatok év közben már nem feltétlenül tudnak reagálni, mert korábban nem építették bele a költségvetésbe.

Dr. Varga Zoltán, a Magyar Suzuki Zrt. HR és jogi igazgatója is utalt arra, hogy az előre kiszámítható szabályozási környezet, illetve a nagyvállalatok erőteljesebb bevonása fontos lenne a döntések előkészítése során. A Magyar Suzuki igazgatója a mobilitás mellett a munkahelyi étkezés központi támogatásának szükségességére hívta fel a figyelmet, különösen a mai magas élelmiszerárak idején. A beszélgetést Szabó Csaba, a JVSZ Fenntartható Munkaerőpiac Szakmai Fórumának elnöke, a Develor vezérigazgatója moderálta.

Milyen központi támogatások érhetők el?

Dr. Czomba Sándor a szakmai beszélgetésen számos olyan támogatási programról számolt be, amely több foglalkoztatási kihívásra igyekszik hathatós központi segítséget nyújtani. A 2027-ig 102 milliárd forintot jelentő Ifjúsági garancia plusz és a 78,41 milliárd forintos Út a munkaerőpiacra plusz támogatások mellett – a mai tervek szerint – hamarosan új elemek is kerülhetnek a rendszerbe. Az egyik a hátrányos helyzetű régiók kapacitásbővítő támogatása 5 milliárdos kerettel, de megújulnak a 15 milliárdos munkahelyi képzési támogatás feltételei is. Emellett további programok is elfogadás alatt állnak.

Az esemény célja az értékes szakmai előadások mellett egy olyan interaktív beszélgetés generálása volt, mely lehetőséget ad és platformot teremt a kormányzat és az üzleti szféra közötti, valódi szakmai konzultációra.