A Nézőpont Intézet friss Fogyasztói Barométer kutatásából többek között kiderült, hogy egy átlagos háztartásban havonta 251 ezer forint személyenként a fogyasztásra fordítható összeg. A gazdasági nehézségek ellenére a háztartások enyhén optimisták.
A Nézőpont Intézet újonnan megalakult gazdaságkutatási munkacsoportja bemutatta első Fogyasztói Barométer felmérésének az eredményeit. A kutatási jelentés legfontosabb megállapításai az alábbiak:
A magyar háztartások jövedelme átlagosan havi nettó 503 ezer forint volt szeptemberben, egy főre vetítve ez átlagosan nettó 204 ezer forintot jelent.
Ha a háztartások jövedelméhez hozzáadjuk a hitel- és kölcsönfelvételüket, illetve a korábbi megtakarításaik felhasználását, akkor a háztartások havi elkölthető pénzmennyisége nettó 694 ezer forintra nő.
Ha a havi, átlagosan elkölthető pénzmennyiségből levonjuk a hiteltörlesztés és a megtakarítás összegét, háztartásonként havonta átlagosan 602,5 ezer marad fogyasztásra.
Egy átlagos háztartásban tehát havonta 251 ezer forint fejenként a fogyasztásra fordítható összeg.
A háztartások a fogyasztásra fordítható pénzük 59 százalékát, átlagosan 358,5 ezer forintot fordíthatnak az alapvető fogyasztáson túli fogyasztásra. Az alapvető fogyasztás kategóriái közül élelmiszerre átlagosan 138 ezer, lakásfenntartásra 71 ezer, közlekedésre pedig 35 ezer forintot költöttek szeptemberben.
A háztartások közel egyharmada (31 százalék) szeptemberben felhasználta a korábban félretett pénzét vagy annak egy részét. A megtakarításaikhoz hozzányúlók majdnem fele (44 százaléka, az összes háztartás 14 százaléka) 100 ezer forintot vagy annál kevesebbet vett ki a tartalékaiból. Tízből négy háztartás (41 százalék) ugyanakkor képes volt a havi jövedelméből megtakarítani. Azoknak, akik meg tudtak takarítani a hónap folyamán, közel kétharmada (65 százaléka, az összes háztartás 27 százaléka) 100 ezer forintot vagy annál kevesebbet tett félre.
Vélhetőn a magas hitelkamatok miatt mindössze a háztartások 3 százaléka számolt be arról, hogy 2023 szeptemberében hitelt vagy kölcsönt vett fel akár hitelintézettől, akár magánszemélytől. Ugyanakkor a 45 százalékuk jelezte, hogy korábban felvett hitelt vagy kölcsönt kell törlesztenie.
A gazdasági nehézségek ellenére a háztartások enyhén optimisták: többen vannak azok, akik szerint inkább növekedni fog a jövedelmük (21 százalék), mint akik szerint csökkenni (17 százalék).
A háztartások többsége (58 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy a jövedelme a következő hónapban változatlan marad.
Borítókép: MTI/Hegedüs Róbert