A Makronóm Intézet a szeptemberi Gazdasági monitor elemzésében vizsgálta többek között a hazai építőipar helyzetét, amiből kiderült, hogy a hazai gazdaság ezen szegmense a következő évben már várhatóan növekedésnek indul. Ebben viszont nagy szerepet játszik az EU-s források beérkezése és a kamatok alakulása.
Major Balázs, a Makronóm Intézet elemzőjének írása
A magyar gazdaság meghatározó szegmense az építésgazdaság, amelynek a hozzáadott értékből vett részesedése elérheti a 17,8 százalék. Az ágazat legnagyobb területe az építőipar, az építésgazdaság mintegy felét (49 százalék) adja, amelyet az ingatlanügyletek (22), az építési alapanyag (17) és a mérnöki-műszaki szolgáltatások ágazata követ (12).
A foglalkoztatottak közel tizede dolgozik az építőiparban, a létszámuk több mint 100 ezer fővel bővült az elmúlt 10 évben – a foglalkoztatás magas szintje érdekében is szükséges fenntartani az ágazat teljesítményét. A magyar építőiparban az egyik legmagasabb a hazai tulajdon aránya, alacsony koncentráció mellett – a technológiai fejlődés és a hatékonyságnövelési kényszer ugyanakkor nagyobb koncentrációhoz vezet. Az építőipar várakozásaink szerint az idei évben még zsugorodik, a következő esztendőkben azonban újra növekszik
az ágazat teljesítményét nagyban meghatározza a kamatok alakulása és az EU-s források beérkezése.
Hazánkban a teljes építésgazdaság súlya meghatározó, a hozzáadott értékből vett részesedése 17,8 százalék – ennek mintegy felét az építőipar adja.
1. ábra. Az építésgazdaság nemzetgazdasági súlya (2020, hozzáadott értékből vett részesedés, %)
Az építőipar a magyar gazdaság egyik legjelentősebb ágazata úgy a hozzáadott érték, mint a foglalkoztatás tekintetében.
2. ábra. Hozzáadott érték és a foglalkoztatás megoszlása nemzetgazdasági áganként (2021, %)
Tavaly az uniós építőipar a hozzáadott értékből 5,6 százalékkal részesedett. A V4-országokban ennél nagyobb arányról, 6,4 százalékról beszélhetünk. Az EU-n belül Magyarország súlya 1,1, a V4-eké együttesen 8,6 százalék volt.
Az építőipar súlya az utóbbi években lassan nőtt, az EU egészében 5 év alatt 5,1 százalékról 5,6-ra.
3. ábra. Az építőipar súlya a hozzáadott értéken belül (2022, %)
Az építőipar súlya 2,8 százalékponttal növekedett 2016 óta, köszönhetően a kifejezetten erős beruházási kedvnek, az EU-s forrásoknak, valamint a kedvező kamatkörnyezetnek.
4. ábra. Az építőipar nemzetgazdasági súlya (hozzáadott értékből vett részesedés, %)
Az építőipar hat alágazata közül a termelési érték legnagyobb arányát az épületek építése és az épületgépészeti szerelés adja. Az építőipari termelés bővülése mellett hatékonyságnövekedés is megfigyelhető volt az ágazatban 2008 és 2020 között, hiszen összesítve a teljes ágazatban (+74,4%), illetve az egyes alágak esetén is nőtt az egy munkavállalóra jutó termelés.
A teljes nemzetgazdasághoz viszonyítva elmondható, hogy az építőipar és minden alágazata jelentősen meghaladta annak 27,3 százalékos bővülését. Az egyes alágak közül az egyéb építmények esetén volt a legmagasabb a változás mértéke: a 2008-as 69 454 euróról 2020-ra 127 858-ra emelkedett az egy munkavállalóra jutó termelés értéke, vagyis 84,1 százalékos volt a bővülés.
5. ábra. Az építőipari termelés értéke alágazatonként
A foglalkoztatottak közel tizede dolgozik az építőiparban. A létszámuk több mint 100 ezer fővel bővült az elmúlt 10 évben, tehát a foglalkoztatás magas szintje érdekében is szükséges fenntartani az ágazat teljesítményét. Tavaly 227 ezren dolgoztak az építőipari vállalkozásoknál, 5,9 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Az alkalmazásban állók 68 százalékát adó fizikai foglalkozásúak száma 153 ezer, a szellemieké 73 ezer fő volt.
Az építőiparban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete szintén növekvő trendet mutat, ugyanakkor a nemzetgazdasági átlagtól elmarad.
2009-ben az építőipari átlagkeresetek aránya a nemzetgazdasági átlagbér 77 százalékát tette ki, ennek az aránya 2022-ig érdemben nem változott.
6. ábra. Az építőiparban foglalkoztatottak száma (ezer fő) és aránya az összes foglalkoztatott között (%)
A magyar építőipari termelés legnagyobb hányadát a mikro- és kisvállalkozások adják. A legalább 250 főt foglalkoztató szervezetek teljesítménye 2022-ben 11,9 százalékkal csökkent, arányuk a termelésben 7,6 százalék volt. Az út- és vasútépítő vállalatok termelése ötödével esett vissza. Az 50–249 fős szervezetek termelése 7,2 százalékkal növekedett, a 10–49 fő közöttieké 0,5, az 5–9 fő közöttieké 3,0 százalékkal emelkedett. A termelés 30 százalékát adó, 5 főnél kevesebbet foglalkoztató szervezetek termelése 7,9 százalékkal bővült.
7. ábra. Az építőipari termelés értéke létszám-kategóriánként
A magyar építőiparban az egyik legmagasabb a hazai tulajdon aránya, alacsony koncentráció mellett – a technológiai fejlődés és a hatékonyságnövelési kényszer ugyanakkor nagyobb koncentrációhoz vezet.
8. ábra. A hozzáadott érték megoszlása hazai és külföldi tulajdon szerint (%)
Az építőipar kevésbé ellenálló a gazdasági sokkoknak, a háború és az energiaválság rendkívül kedvezőtlenül hat rá.
2008 óta az építőipar három sokkal szembesült:
- 2008–2009-es gazdasági válság: az építőipar esetében a krízis negatív hatásai hosszú távúak voltak, a válság előtti szintet csak 2017-ben érte el újra a termelés.
- Koronavírus okozta válság: a hazai építőipari termelés volumene 9,8 százalékkal elmaradt az előző évi magas bázistól. A kormányzati beavatkozás nyomán a termelés 2021-ben már 13,1 százalékkal bővült, ez az érték a második legmagasabb volt az EU-ban.
- Háború és energiaválság: a krízis és a kapcsolódó gazdasági szankciók hatásainak ellensúlyozására az MNB kamatot emelt, amely érdemben fogta vissza az építőipari beruházásokat és a keresletet. A problémákat tovább fokozta az ágazatban tapasztalható alapanyaghiány.
9. ábra. Az építőipari teljesítmény alakulása (szezonálisan és naptárhatással igazított adatok, 2015 = 100)
Az építőipar várakozásaink szerint az idén még zsugorodik, a következő években azonban újra növekszik – a teljesítményét pedig nagyban meghatározza a kamatok alakulása és az EU-s források beérkezése.
Az építőipar teljesítményére három különböző előrejelzést készített a Makronóm Intézet:
- Egyszerű: az építőipari teljesítmény változását a gazdasági teljesítmény változása (GDP-növekedés) és a bankközi kamatok (1 hónapos BUBOR) szintje magyarázza.
- Rendeléspesszimista: az építőipari teljesítmény változását a fenti két mutatón kívül az ágazat rendelésállományával is magyarázzuk, amelyre egy pesszimista előrejelzést készítettünk (kevés uniós forrás).
- Rendelésoptimista: ebben az esetben a rendelésállományra vonatkozó várakozásunk az előző előrejelzéshez képest optimistább.
10. ábra. Az építőipar hozzáadott értéke 2015-ös árakon a három pálya mentén (millió euró)
Borítókép: MTI/EPA/Ritzau/Ida Marie Odgaard
