Emberéletet követelő egyetlen közlekedési baleset költsége Szerbia számára 3,3 millió eurós (1,3 milliárd forint) kiadást jelent, éves szinten pedig az ország mintegy 4,1 milliárd euróval (1600 milliárd forint) számol, emelte ki az ottani Közlekedésbiztonsági Ügynökség a legutóbbi jelentésében, amellyel annak az országos közlekedésbiztonsági stratégiának az indokoltságára mutatott rá, amit a napokban a kormány elfogadott. 

Miklós Hajnalka írása a Makronómon 

A közlekedésbiztonsági stratégia egyik célkitűzése épp ezeknek a költségeknek a mérséklése a 2023 és 2030 közötti időszakban. Természetesen a különböző intézkedésekkel csökkenti kívánják a közlekedési balesetek, ezáltal pedig az abban elhunytak számát is.  

A legfőbb cél, hogy egy gyermek se essen áldozatául közlekedési balesetnek. 

Miután a 2019-es adatokat vették alapul, ennek megfelelően, ha a közlekedésbiztonsági stratégiát sikerül megvalósítani, azzal 1382 életet, köztük 68 gyermekét lehet megmenteni, a négy évvel ezelőtti statisztikai adatok szerint ugyanis ennyien haltak meg a közutakon. 

Mint arra a Nova ekonomija gazdasági magazin a Közlekedésbiztonsági Ügynökség jelentésére hivatkozva rámutatott,

Szerbia 2015 és 2020 között a közlekedési balesetek miatt 20,5 milliárd eurót (8 ezer milliárd forintot) veszített, vagyis átlagosan éves szinten 4,1 milliárd eurót.

Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a korábbi országos stratégia nem hozta a várt eredményeket, már csak azért sem, mert nem sikerült megfelezni sem a balesetek számát a 2011-es évhez képest, pedig azt abban a stratégiában célként tűzték ki. 

Miután Szerbiának nincs hivatalos nemzeti metodológiája a közlekedési balesetek költségeinek kiszámítására, a 2019-es esetek költségeinek felbecsléséhez az Európai Bizottság módszertanát alkalmazták ezek általános társadalmi-gazdasági következményeinek felmérésére.

Ennek alapján egy emberáldozattal járó közlekedési baleset 3,3 millió euróval (1,3 milliárd forint), a súlyos sérüléssel járó több mint 498 ezer euróval (195 millió forint), míg a könnyű sérüléssel járó 38,5 ezer euróval terheli az ország gazdaságát. Ennek megfelelőn a balesetek összes társadalmi-gazdasági költsége 2019-ben megközelítőleg 4,1 milliárd eurót tett ki. 

A Közlekedésbiztonsági Ügynökség rámutatott, hogy az ország GDP-je 2019-ben 46,1 milliárd euró (18 ezer milliárd forint) volt, vagyis a balesetek költségei az ország GDP-jének a 8,8 százalékát tették ki. Összehasonlítva déli szomszédunkat más európai államokkal, megállapították, hogy a közlekedési balesetek költségei a legnagyobb arányban a szerb GDP-ben találhatók.  

A meglévő közlekedésbiztonsági finanszírozási rendszert a nemzetközi közösség és az európai intézmények is reprezentatívnak és az egyik legjobbnak értékelték a kontinensen. A közlekedésbiztonságról szóló törvénynek a közlekedésbiztonság finanszírozásának módját meghatározó rendelkezései azonban nem teljesülnek teljes egészében, derül ki a jelentésből. Ennek az egyik oka, hogy az állami büdzséről szóló jogszabály nem ismeri fel a közlekedésbiztonság finanszírozásának a módját, vagyis az állami költségvetési rendszerről szóló és a közlekedésbiztonsági törvény nincs összehangban, így az elkövetkező időszakban is gondot okozhat a kitűzött célok megvalósítása – mutatott rá a Nova ekonomija. 

A legújabb stratégia, illetve az annak alapján kidolgozott cselekvési terv szerint a közlekedésbiztonság magasabb szintre emelése érdekében beruházásokra is szükség lesz. Mint arra a szakemberek korábban rámutattak, Szerbiának jobb közlekedésbiztonsági irányításra, valamint a közutak biztonságának növelésére lenne szüksége.

A stratégiai dokumentum célja ugyanis, hogy a közutak 75 százaléka 2030-ra megfeleljen a legmagasabb közlekedésbiztonsági előírásoknak. Ebbe az irányba tartanak az elmúlt évek infrastrukturális beruházásai is. Goran Vesić (Gorán Veszity) építési, közlekedési és infrastruktúrával megbízott miniszter nemrég rámutatott, hogy 2013-tól  421 kilométer új autópályát, illetve gyorsforgalmi utat adtak át a forgalomnak. 

A közlekedésbiztonsági stratégia a magasabb biztonsági szint elérése érdekében számba veszi a forgalomban levő járművek műszaki állapotát is, amely jelenleg 17,3 év. Éppen ezért országos célkitűzés, hogy a forgalomban levő gépkocsik átlagéletkora ne haladja meg a 14 évet, hiszen ezzel nemcsak a jobb műszaki állapotot, a nagyobb biztonságot tudják elérni, hanem a légszennyezés csökkenését is. Ezért nyújtanak 2100–2900 eurós pénzügyi támogatást a dízelmotoros, vagyis az euró 1-es, 2-es és 3-as motorral felszerelt autók cseréjére, az euró 6-os motorral ellátott gépjárművek megvásárlására. Becslések szerint mintegy 560 ezer régi kocsi furikázik az utakon. 

Jelentős beruházást követel a közlekedési balesetekben segítséget nyújtó szervek reakcióidejének a csökkentése is. Egyes statisztikai adatok szerint ugyanis a közlekedési balesetekben sérültek közül sokan épp a kórházba való szállításukkor veszítik el az életüket. Tehát a mentőszolgálat, a tűzoltóság és a rendőrség közötti gyorsabb kooperációra, illetve ezeknek a szolgálatoknak a jobb felszerelésére is szükség lenne. 

A 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó cselekvési terv megvalósítása becslések szerint 83 millió euróra tehető.