Egyesült Államok–EU csúcstalálkozó: nincs megállapodás az európai gazdaságot sújtó kérdésekben

Szerző: | 2023. október. 21. | Geopolitika, Háború, Világgazdaság

Mint az várható volt, az Egyesült Államok és az EU közötti kereskedelemről szóló csúcstalálkozón az izraeli–gázai konfliktus és az Ukrajna folyamatos támogatására tett erőfeszítések domináltak, a fennálló kereskedelmi kérdések háttérbe szorultak. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Joe Biden amerikai elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken a Fehér Házban tárgyalt, és az erről szóló tudósítások is a konfliktusövezeteknek nyújtott támogatásokról szólnak. 

Joe Biden pénteken az Egyesült Államok–Európai Unió csúcstalálkozón kijelentette, hogy az Egyiptom és a Gázai övezet közötti határ 24–48 órán belül megnyílhat a segélyszállítmányok előtt a palesztin területen tartózkodók számára. Ehhez helyre kell állítani a palesztinok lakta területen vezető autópályát ahhoz, hogy a szállítmányok célt érhessenek.

Biden a találkozó témáit illetően az Egyesült Államok és az Európai Unió közös Ukrajna és Izrael melletti kiállását, valamint a Kína jelentette gazdasági kihívások egységes kezelését hangoztatta. Azt is elmondta, hogy

az uniós vezetőkkel tartott megbeszélés napirendjén szerepelt a tiszta energiaforrások felé való átmenet, a méltánytalan acél- és alumíniumbehozatal kérdése, valamint a mesterséges intelligencia jelentette esélyek és veszélyek.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tragédiának nevezte a Közel-Keleten zajló eseményeket. Kijelentette, hogy elítéli a Hamász által elkövetett cselekményeket, és hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, ugyanakkor ezt a nemzetközi és humanitárius törvényekkel összhangban kell megtennie. Megállapította, hogy az Európai Unió „békeprojektként” jött létre, és ma is fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy megtörje az erőszak körforgását. Hozzátette, hogy az EU folyamatosan igyekszik, hogy segítse a leginkább kiszolgáltatottakat Palesztinában, és hogy ösztönözze a kétállami megoldás felé vezető folyamat újraindítását.

Az Európai Tanácsot vezető belga politikus megállapította, hogy az unió és tagállamai eddig több mint 82 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajna számára, és ezt addig folytatják, amíg csak szükséges, valamint megállapította, hogy a világnak szüksége van az Európai Unió és Egyesült Államok szoros szövetségére.  

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy a Hamász támadásának izraeli társadalomra gyakorolt hatása nem hangsúlyozható eléggé, ugyanakkor kiemelte, hogy aktív munka zajlik annak érdekében, hogy a konfliktus eszkalációját megakadályozzák. Ukrajnát illetően Washingtonban kifejtette, hogy Kijev számára fontos a kiszámíthatóság a támogatásban, és az Európai Unió az eddig nyújtott összegeken felül a következő négy évben 50 milliárd euró támogatást szándékozik adni a háborúban álló országnak.

Pedig lett volna miről megegyezni a kereskedelmi kérdésekben is

A Reuters tudósítása a fókusz eltolódását már pénteken előrevetítette, amikor arról írt, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió tárgyalóinak nem sikerült megállapodásra jutniuk a régóta fennálló kereskedelmi viták rendezéséről a pénteki csúcsig. Igaz, Washington előre közölte, hogy továbbra is biztosít némi könnyítést az acélra és az alumíniumra kivetett vámok alól. Persze mindkét fél azt mondta, hogy a tárgyalások folytatódnak.

Az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak olyan régóta húzódó vitákról kellett volna megállapodnia, mint a Trump idejében kirótt vámok vagy az USA zöldtámogatásai. 

A Reuters arról is tudósított, hogy Katherine Tai, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője csütörtökön találkozott Valdis Dombrovskisszal, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökével, és a tárgyaló felek előtt olyan kérdések sorakoztak, mint az acélvámok vagy az Észak-Amerikában összeszerelt elektromos járművek (EV) vásárlására vonatkozó új amerikai adókedvezmények Európára gyakorolt hatása. 

Michel, amikor azt mondta az újságíróknak, hogy a két félnek „kölcsönösen előnyös” megoldásokat kell találnia, az is azt előre vetítette, hogy nincs közel a megállapodás. Michel és Von der Leyen reményeit felülírta a Közel-Keleten fokozódó erőszak, valamint az Ukrajnának szánt támogatás erodálásával kapcsolatos aggodalmak. 

Újságíróknak a találkozó előtt azt is elmondta, hogy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus miatt az Egyesült Államok és az EU számára ez egy kritikus időszak, hogy összetartsanak a közös értékek és a demokrácia iránti elkötelezettségük alapján. Nem volt hajlandó megjósolni, hogy a pénteki fehér házi találkozó előtt sikerül-e megoldani a szóban forgó kérdéseket, mondván, a tárgyalások „folyamatban vannak”.

Az Egyesült Államok felfüggesztette az uniós acélra és alumíniumra 2018-ban, Donald Trump akkori elnök által kivetett importvámokat,

de azzal a feltétellel, hogy mindkét fél e hónap végéig megegyezik, hogy miképp kezeljék a nem piacgazdaságokban, például Kínában meglévő túlkapacitásokat, illetve hogyan mozdítsák elő a környezetbarátabb acél piacát. A tárgyalók célja most az, hogy az év végéig megszülessen a megállapodás.

A transzatlanti partnerek között nincs egyetértés.

Washington nagyon szeretné, ha az EU a Kínából származó fémbehozatalra is alkalmazná a vámokat,

amire Brüsszel azt válaszolta, hogy ezt csak az egy évig tartó vizsgálat után teheti, hogy megfeleljen a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak.

Bernd Lange, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának elnöke, akinek esetleg jóvá kell hagynia a megállapodást, azt mondta, hogy a többletkapacitás kezelésére irányuló lehetséges intézkedéseknek objektív vizsgálatokon és nem politikai megfontolásokon kell alapulniuk. Azt még nem tudni, hogy ez véget vetne-e az amerikai vámok fenyegetésének, vagy csak a felfüggesztést hosszabbítanák meg.

A fenntartható acélt illetően a két fél megpróbálja összeegyeztetni az EU szén-dioxid-határvámrendszerét az USA azon megközelítésével,

amely támogatásokon keresztül kívánja előmozdítani gazdaságának környezetbarátabbá tételét. Az Egyesült Államok egy nagyrészt vámmentes zöldacélklub létrehozását javasolta, amely nyitott lenne más szövetségesek számára is, de olyan, az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó szabályokkal, amelyek lehetetlenné tennék Kína számára a csatlakozást. 

Szintén elérhetetlennek tűnt az amerikai inflációcsökkentő törvényből eredő hatások mérséklésére irányuló megállapodás, amely adókedvezményeket kínál a fogyasztóknak az Észak-Amerikában összeszerelt elektromos járművek vásárlásához.

Az egyik forrás szerint a két fél tett némi előrelépést egy olyan megállapodással kapcsolatban, amely lehetővé tenné, hogy az EU-ból származó kritikus anyagokat – kobalt, grafit, lítium, mangán és nikkel – tartalmazó elektromos járművek részleges adókedvezményben részesüljenek, de nem valószínű, hogy a megállapodást sikerül időben véglegesíteni. Mivel az EU-nak is szüksége van ezekre az anyagokra a környezetbarát átálláshoz, a blokkra gyakorolt kedvező hatás korlátozott lehet. 

Továbbra is érzékelhető az aszimmetria az EU és az USA között. Sajnos az unió vezetése nem tudott megállapodást kicsikarni az európai gazdaságot sújtó kérdésekben, csupán elsősorban az amerikai érdekeket érintő geopolitikai témákban jutottak megegyezésre. 

Forrás: Reuters/MTI

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn