Ha Kína Tajvan miatt háborúba bocsátkozik az Egyesült Államokkal, akkor minden bizonnyal az amerikai szankciók hatálya alá tartozó vállalatok globális hálózatát kellene létrehoznia, a határain belül amerikai vagyontárgyakat kellene lefoglalnia, és aranyban denominált kötvényeket kellene kibocsátania – írja a Reuters a kínai kormányhoz kapcsolódó kutatók állításaira alapozva, akik az orosz–ukrán háborúra adott nyugati választ tanulmányozzák. A Moszkva elleni szankciók több száz kínai közgazdászt, pénzügyest és geopolitikai elemzőt késztettek arra, hogy megvizsgálják, az ázsiai nagyhatalomnak hogyan kellene enyhítenie a szélsőséges forgatókönyveket, beleértve a dollárhoz való hozzáférés elvesztését – derül ki a Reuters több mint 200, 2022 februárja óta megjelent kínai nyelvű politikai tanulmány és tudományos cikk áttekintéséből. 

„A kiélezett kínai–amerikai stratégiai verseny és a Tajvani-szoros körüli konfliktus összefüggésében óvakodnunk kell attól, hogy az Egyesült Államok lemásolja ezt a pénzügyi szankciós modellt Kínával szemben” – írta Csen Honghsziang, a Kínai Népi Bank (PBOC) keleti Csiangszu tartománybeli fiókjának kutatója. 

Szerinte Kínának fel kell készülnie erre a forgatókönyvre is, hogy biztosítsa pénzügyi és gazdasági stabilitását. 

Oroszország tapasztalatait értékelve a kutatók közül sokan arra figyelmeztetnek, hogy az ázsiai nagyhatalom sokkal nagyobb gazdasága és a fejlett külföldi technológiától, valamint nyersanyagimporttól való függősége miatt a Nyugattal folytatott szankciós harc sokkal pusztítóbb lehet. Magas rangú amerikai katonatisztek azt mondták, hogy  

Hszi Csin-ping kínai elnök utasította a Népi Felszabadító Hadsereget, hogy 2027-re készüljön fel Tajvan lerohanására.  

Peking nem zárta ki, hogy erőszakot alkalmazzon a sziget elfoglalására, bár soha nem osztott meg részleteket a háborús előkészületekről. 

Kína már hadgyakorlatozik Tajvan partjainál Forrás: MTI 

Az amerikai szankciókról szóló viták azonban – többek között a kínai kül- és pénzügypolitikai intézményen belüli kutatók részéről – 50 százalékkal megugrottak az orosz–ukrán háború kitörését követő 12 hónapban az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest – derül ki a China National Knowledge Infrastructure, az ország legnagyobb tudományos szakirodalmi adatbázisának áttekintéséből. 

„A különböző lehetséges forgatókönyvek elemzése és Kína megelőzési, válasz- és ellenintézkedéseinek kidolgozása kétségtelenül prioritás a kínai döntéshozók számára” – írta Ju Jongding, korábbi jegybanki tanácsadó egy 2022 júliusában megjelent cikkében. 

Moszkva az intő példa 

A több mint 300 milliárd dollárnyi orosz jegybanki devizaeszköz befagyasztása és az orosz bankok kivonása a SWIFT bankközi fizetési rendszerből tavaly különösen aggasztotta a kínai szakértőket, tekintettel az ország több mint 3 ezer milliárd dollárnyi devizatartalékára és exportfüggő gazdaságára. 

„A kínai tengerentúli tartalékeszközök befagyasztásának kockázata egyre fenyegetőbbnek tűnik” – írta Vang Jongli (Wang Yongli), a China International Futures, az ország egyik legnagyobb áru- és pénzügyi határidős brókercégének vezérigazgatója. 

Vang és a PBOC több kutatója azt írta cikkeiben, hogy ha az Egyesült Államok Oroszországhoz hasonló szankciókat vezetne be Kínával szemben, Pekingnek be kellene fagyasztania az amerikai befektetési és nyugdíjalapokat és le kellene foglalnia a tengerentúli vállalatok eszközeit. A cikkek nem neveztek meg egyes cégeket mint lehetséges célpontokat. A kutatók – részben Moszkva politikája által inspirálva – nem hagyományos megoldásokat is megfogalmaztak Kína dollártól való függőségére. A pekingi székhelyű China Center for International Economic Exchanges (CCIEE), amelynek a vezetői között volt kereskedelmi miniszterek is szerepelnek, több elemzést is közzétett arról, hogy Kínának milyen tanulságokat kellene levonnia Oroszország példájából. 

Biden orosz szankciókhoz hasonló intézkedéseket fontolgat Kína ellen? Forrás: MTI 

Szun Hsziaotao (Sun Xiaotao), a CCIEE kutatója februárban publikált egy cikket, amely szerint  

Kínának több aranyban denominált kereskedelmet kellene szorgalmaznia, hogy megakadályozza a jüan nagyobb ingadozásait 

 – visszhangozva az orosz központi bank azon döntését, hogy az ukrajnai háború kezdete óta egymillió unciával növelte az aranytartalékait. Kérdés, hogy ezek a think-tankek milyen mértékben befolyásolják a kínai döntéshozatalt, de ismert, hogy vezető tisztviselők számára adnak tájékoztatást és jelentéseket írnak. Az ázsiai ország politikájának egy része igazodik a lapok ajánlásaihoz. A központi banki adatok október elején azt mutatták, hogy a PBOC a 11. egymást követő hónapban növelte hivatalos aranytartalékát. 

Energetika és átalakuló szövetségi rendszerek 

A pénzügyi szankciók mellett Oroszországnak az olaj-, gáz-, fém- és chipiparára gyakorolt nyugati nyomásra adott válasza is elgondolkodtatta a kínai kutatókat. Mou Lingcse (Mou Lingzhi), a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémia akadémikusa januárban azt írta, hogy Oroszország követelése, hogy a földgázért rubelben fizessenek, arra ösztönzi Kínát, hogy gyorsítsa fel az olyan nyersanyagok, mint például az elektromos járművek akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen lítium jüanban történő árazásának előmozdítását. 

A központi banki kutatók is ezt a véleményt fogalmazták meg, a Hajnan sziget tartományban működő PBOC egyik fiókjának munkatársa, Haszia Fan (Xia Fan) tavaly novemberben azt írta, hogy  

Kínának „fel kell gyorsítania a nemzetközi energiaelszámolás folyamatát” jüanban, hogy gyengítse a dollár dominanciáját az olajpiacon.  

A China Minmetals Corporation, az ország egyik vezető bányavállalatának kutatói júniusban azt írták, hogy vészhelyzeti tervekre van szükség a vas-, réz-, nikkel- és más stratégiai fémek ellátásának biztosítására, megjegyezve, hogy az ukrajnai háború következtében az orosz nikkeltermékeket felfüggesztették a londoni fémtőzsdéről. Más kutatók egy új gazdasági csoportosulás létrehozására szólítottak fel, amely megvédhetné Kínát a szankciókkal szemben. 

Je Jen (Ye Yan), a China National Oil and Gas Exploration and Development Company közgazdásza januárban azt írta, hogy az olcsóbb orosz olaj, amelyet Kína a nyugati szankciók következtében élvezhetett, mintát teremtett egy jövőbeli szankcióellenes vállalati hálózat számára, amely lehetővé tenné a tagországok számára, hogy kedvezményes áruval kereskedjenek. Kínai kutatók azt is javasolták, hogy Peking használja ki az Európai Unión belüli, valamint az Egyesült Államok és szövetségesei közötti repedéseket. Egy külföldi elemző szerint a Nyugaton belül hiányozhat az egység. 

„A Kínával szembeni szankciós koalícióval kapcsolatos széles körű nemzetközi konszenzus elérése nagyságrendekkel nehezebb lenne, mint Oroszország esetében, mivel az ottani befektetések volumene és a piacától való függés sokkal nagyobb” – mondta Martin Chorzempa, a washingtoni Peterson Institute for International Economics vezető munkatársa. 

Ursula von der Leyen már szubvenciós eljárásoknál tart Forrás: MTI 

Milyen megoldások léteznek? 

Egyes elemzők rámutattak a jüan nemzetközivé tételének korlátaira, és inkább azzal érveltek, hogy Kínának az USA-val és szövetségeseivel való gazdasági kapcsolatainak erősítésével kellene tompítania a szankciókat. Jü (Yu), a PBOC korábbi tanácsadója 2022-es tanulmányában azt írta, nem valószínű, hogy az USA ezer milliárd dollárokat foglalna le, vagy megtagadná a Kína által birtokolt kincstárjegyek tőkéjének és kamatainak kifizetését. 

Vang, a China International Futures tisztviselője tavaly hasonlóan érvelt, megjegyezve, hogy az arany a nagy mennyiségű fém szállításával és tárolásával járó költségek, illetve kockázatok miatt nem helyettesítheti praktikusan a dollártartalékokat. E problémák fényében a kutatók közül sokan azt javasolják Pekingnek, hogy tovább nyissa meg a hazai pénzügyi piacokat, hogy az Egyesült Államok, szövetségesei, valamint ezen országok vállalatai érdekeit Kínával kösse össze, növelve a szankciók költségeit. 

Részben erre válaszul az EU és az USA igyekezett csökkenteni a kockázatot és diverzifikálni az ellátási láncokat, valamint a chipek szárazföldi gyártását. Chorzempa szerint azonban ezeknek a politikáknak időbe telik, mire meglesz az eredményük. 

„Kína sokkal hangsúlyosabb szerepe a globális értékláncokban több lehetőséget adna neki a (szankciók) kijátszására is, és sokkal erősebb a képessége arra, hogy a külföldi technológiával helyettesítse a hazai termelést, mint Oroszországnak” – mondta. 

Csen (Chen), a PBOC kutatója mérlegelte Kína kiválását a SWIFT-ből, és arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államokkal való együttműködés fokozása a legjobb módja Kína pajzsának. 

„A kínai és az amerikai gazdaság kölcsönös behatolása elkerülhetetlenül gyengíteni fogja a pénzügyi szankciók bevezetésére való hajlandóságot” – írta. 

Egy másik aspektus: a Huawei profitálhat az amerikai chipkorlátozásokból 

A fejlett mesterséges intelligencia (MI) chipek Kínába irányuló exportjának korlátozására irányuló amerikai intézkedések lehetőséget teremthetnek a Huawei Technologies számára, hogy terjeszkedjen a 7 milliárd dolláros hazai piacon, mivel a korlátozások miatt az Nvidia visszavonulásra kényszerül a Reuters elemzése szerint. Míg az Nvidia hagyományosan a mesterséges intelligencia chipek vezető szállítója Kínában, a piaci részesedése meghaladja a 90 százalékot, a kínai cégek, köztük a Huawei, saját változatokat fejlesztenek az Nvidia legkelendőbb chipjeiből, köztük az A100 és a H100 grafikus feldolgozóegységekből (GPU).  

A Huawei Ascend MI-chipjei a nyers számítási teljesítményt tekintve összehasonlíthatók az Nvidia megoldásaival,  

állítják az elemzők és egyes MI-cégek, például a kínai iFlyTek, de teljesítményben még mindig elmaradnak. 

Csiang Jifan (Jiang Yifan), a Guotai Junan Securities brókercég vezető piaci elemzője szerint a kínai cégek számára a másik kulcsfontosságú korlátozó tényező az, hogy a legtöbb projekt az Nvidia chipjeire és szoftveres ökoszisztémájára támaszkodik, de ez az amerikai korlátozásokkal megváltozhat. 

„Ez az amerikai lépés véleményem szerint valójában hatalmas ajándékot ad a Huawei Ascend chipjeinek” – mondta Csiang a közösségi média Weibo fiókján közzétett bejegyzésében. 

Ez a lehetőség azonban számos kihívással jár. 

Jó néhány élvonalbeli mesterségesintelligencia-projektet az Nvidia által kifejlesztett népszerű programozási architektúrával, a CUDA-val építenek fel, ami viszont egy hatalmas globális ökoszisztémát hozott létre, amely képes lett olyan rendkívül kifinomult mesterségesintelligencia-modellek képzésére, mint az OpenAI GPT-4. A Huawei saját verzióját CANN-nak hívják, és elemzők szerint ez sokkal korlátozottabb a képezhető MI-modellek tekintetében, ami azt jelenti, hogy a Huawei chipjei messze nem helyettesítik az Nvidia chipjeit. Woz Ahmed, egy korábbi chiptervezési vezetőből lett tanácsadó szerint ahhoz, hogy a Huawei kínai ügyfeleket nyerjen az Nvidiától, meg kell ismételnie az Nvidia által létrehozott ökoszisztémát, beleértve az ügyfelek támogatását abban, hogy adataikat és modelljeiket a Huawei saját platformjára helyezzék át. 

A Huawei profitálhat Forrás: MTI 

Ahmed szerint a szellemi tulajdonjogok is problémát jelentenek, mivel számos amerikai cégnek már megvannak a GPU-k kulcsfontosságú szabadalmai. 

Ha a Huaweinek sikerülne megszereznie az Nvidia piaci részesedését, újabb győzelmet arathatna az Egyesült Államokkal szemben, amely 2019 óta exportellenőrzéssel veszi célba a céget. A Huawei még abban az évben piacra dobta az első Ascend GPU-kat, és ez egyike azon termékeknek – például a Harmony operációs rendszernek –, amelyek a vállalat szerint teljes egészében saját fejlesztésűek. Az elmúlt évben a távközlési óriásvállalat egy fejlett okostelefonchip bemutatásával és a chiptervezési eszközök terén elért áttörésekről szóló állításokkal jelezte, hogy visszavág az amerikai korlátozásoknak. 

Meng Vancsou (Meng Wanzhou) pénzügyi vezérigazgató a múlt hónapban azt mondta, hogy a Huawei számítástechnikai bázist kíván építeni Kína számára, és második lehetőséget szeretne nyújtani a világnak, burkoltan utalva ezzel a domináns szolgáltatóra, az Egyesült Államokra. A Huawei eddigi kínai partnerei közé tartozik az iFlyTek, egy vezető kínai MI-szoftvergyártó vállalat, amely az Ascend 910-est használja MI-modelljei betanítására. Az iFlyTeket az USA 2019-ben feketelistára is tette. 

Csütörtökön, az iFlyTek eredménybeszámolója során Csiang Tao (Jiang Tao), az Ascend 910B vezető alelnöke azt mondta, hogy az Ascend 910B képességei „az Nvidia A100-asához hasonlók”, és bejelentette, hogy a Huawei mellett általános célú MI-infrastruktúrát fejleszt Kínában. 

„Partnerségünk célja most az, hogy a hazai fejlesztésű LLM-ek mind hazai hardver-, mind szoftvertechnológiával készüljenek” – mondta Jiang. 

További partnerek közé tartozik a Tsinghua Tongfang és a Digital China állami szoftvercég. Egy júliusi konferencián a Huawei elmondta, hogy mesterségesintelligencia-chipjei már több mint 30 nagy nyelvi modellt (LLM) támogatnak Kínában, amely a generatív mesterségesintelligencia-őrületen megy keresztül, és jelenleg több mint 130 LLM-rel rendelkezik. Charlie Chai, a 86Research elemzője szerint az Nvidia ökoszisztéma-dominanciája  

nem jelent leküzdhetetlen akadályt, ha a hazai szereplők elegendő időt és nagy ügyfélbázist kapnak. 

Kína önellátási törekvése, amelyet Hszi Csin-ping elnök támogat, valószínűleg elősegíti ezt.  

„Röviden: egy kis zavar a rövid távú ellátásban, de nagy lendületet ad a hosszú távú önellátási programnak” – tette hozzá Chai.

Borítókép: MTI/AP