Suppan Gergely, az MBH Bank Nyrt. vezető elemzőjének kommentárja a friss kamatdöntéshez

Az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők többsége a nemzetközi hangulat romlása ellenére további javulást, stabilizálódást mutatott, aminek hatására Magyarország kockázati megítélése kedvező maradt, az infláció meredek csökkenése és várható további érdemi enyhülése pedig lehetővé tette az alapkamat 75 bázispontos csökkentését, ami így 13%-ról 12,25%-ra mérséklődik.

Az MBH az energiaárakról és a nemzetközi hangulatról

A kockázati környezet külső feltételei között bár az utóbbi hetekben megugrottak a gáz- és áramárak, továbbra is érdemben elmaradnak az év eleji szintekhez képest, az európai és hazai gáztárolók feltöltöttségi szintje megfelelő. A nemzetközi befektetői hangulat romlott, amit a geopolitikai feszültségek váratlan kiéleződése mellett a nagy jegybankok magas kamatok hosszabb ideig való fenntartása melletti elköteleződései okoztak, amit a fejlett piaci hozamok emelkedése kisért. Továbbra is belátható közelségben van a Fed kamatemelési ciklusának vége, míg az EKB igen nagy valószínűséggel elérte azt.

Mi a helyzet Magyarországon?

A belső feltételek közül a hazai devizapiac kisebb kilengéseket mutatott, de sikerült szűk sávban stabilizálódnia, stabil maradt az állampapírpiac, az aukciókon megfelelő a kereslet, valamint érdemi javulás után pozitívba fordult a folyó fizetési mérleg egyenlege, míg az uniós forrásokhoz való hozzáférésről kedvező értesülések láttak napvilágot, azonban ez még nem következett be. A korábbi üzenetek szerint jegybank a továbbra kiemelten figyeli, hogy a külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérlegben folytatódnak-e a pozitív tendenciák, tartós marad-e a cserearány javulása, fennmarad-e a piaci stabilitás a deviza-, az állampapír- és a swappiacokon, valamint hogyan alakulnak a jegybanki kamatpolitikák és a befektetői kockázatvállalás.

Az MNB a legutóbbi prognózisában a korábbi 16,5–18,5 százalékos sávról 17,6–18,1 százalék közé szűkítette az idei inflációs várakozását, míg a jövő évit – főként az üzemanyagok jövedékiadó-emelése, valamint az olajárak növekedésének áthúzódó hatása miatt – 3,5–5,5 százalékról 4–6 közé emelte. Az idei GDP-növekedési előrejelzését 0–1,5 százalékról –0,5–0,5 közé, a jövő évit pedig 3,5–4,5-ről 3–4 százalékra rontotta.

Kilátások középtávon

Mivel a jegybank, valamint a mi várakozásunk szerint is az év végére igen meredeken csökkenhet az infláció, valamint a hazai gazdaság sérülékenysége, az év utolsó hónapjaiban az alapkamat mérséklésének folytatására számítunk, ami decemberre 11százalékra csökkenhet, esetlegesen minimális lefelé mutató kockázat mellett. A kamatmérséklési ciklus a jövőre is folytatódhat, azonban a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így a jövő év végére a várakozásunk szerint 6százaléékra csökkenhet az alapkamat. A kamatmérséklési ciklus azonban némileg lassabb, elnyújtottabb lehet, mivel egyrészt az üzemanyagárak megugrása miatt az infláció, másrészt a fejlett piaci jegybankok magasabb kamatok hosszabb ideig való fenntartása melletti elköteleződése által okozott nemzetközi hangulatromlás óvatosságot indokol.

Az irányadó kamat csökkentésének várható folytatása ellenére sem várunk jelentősebb gyengülést a forint árfolyamában. Egyrészt a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg markáns javulása ellensúlyozhatja a kamatcsökkenések hatását, támaszt adva a forint árfolyamának. Másrészt a kamatcsökkentési ciklust, a hazai kamatok normalizálódását már beárazták a határidős piacok. Harmadrészt a reálkamat már pozitívvá vált, az infláció meredek mérséklődése miatt pedig a következő hónapokban érdemben tágulhat, így az elvárt hozam is csökkenhet. Negyedrészt a hazai gazdaság kockázati megítélésének a javulása a kockázati felárak szűkülését eredményezheti. A forintot ugyanakkor az elmúlt hetekben gyengítette a fejlett piaci hozamemelkedések miatti nemzetközi hangulatromlás, azonban átmeneti kisebb kilengés után stabilizálódni tudott az árfolyama.

Milyen forint-euró árfolyam várható?

A forint árfolyama így a kettős hatások eredményeképpen az év végéig a 380–390-es sávban stabilizálódhat, az év végére pedig kismértékben, 378-ra erősödhet,

bár kilengések nem zárhatók ki sem a gyengébb, sem az erősebb irányban, azonban jóval kisebb mértékűek lehetnek a tavalyi turbulenciákhoz képest. Gyengébb irányban esetlegesen nem várt nemzetközi piaci turbulenciák, erősebbe az uniós forrásokhoz való hozzáférés vezetheti az árfolyamát.

Fotó: Shutterstock.com