Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza    

A mai döntés azt is jelenti, hogy bár a jegybank az előző havi közleményében óvatos monetáris politikáról és a szigorú monetáris kondíciók fenntartásártól beszélt, ez inkább csak kommunikációs szinten maradt meg, a kamatcsökkentést tekintve a nemzeti bank elment a falig. A falat a 12,2 százalékos inflációs ráta jelentette, hiszen a jegybank korábban hangsúlyozta, hogy a reálkamatot a pozitív tartományban kívánja tartani – ez végül is a 12,25 százalékos alapkamattal, ha csak minimálisan is, de megvalósul.  

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tényleges reálkamat ennél nagyobb, hiszen az októberi infláció 10 százalék körül alakulhat, azonban erre még tényadatunk nincs, ezt nem lehet összehasonlítani az alapkamattal.  

Mit vártak az elemzők? 

A 75 bázispontos csökkentés egyébként nem sokkal marad el az előző hónapokban megszokott 100 bázispontos ütemtől, bár az ismert volt, hogy olyan mértékben már nem fogja lazítani a jegybank a monetáris politikáját, de az is kérdéses volt, hogy egyáltalán lesz-e lazítás. 

Az alapkamat jelentős mérséklésének hírére a forint gyengülni kezdett, egy euró mintegy 2 forinttal került többe a döntés után. Ennek magyarázata, hogy a piac is kisebb lazítást várt, alacsonyabb kamatcsökkentést árazott be előzetesen.  

A nagyobb lazítás tehát a forintárfolyamot felfelé löki, ami bár az exportáló nagyvállalatoknak kedvező, a minimálisan magasabb infláció miatt a lakosság, illetve a kkv-k szempontjából kedvezőtlen. (Igaz, a döntést követő „első ijedtség” után újra erősödni kezdett a forint kedd délután – a szerk.) 

Mi várható a jövőben? 

A jegybanki lazítást a lassuló infláció és a folyó fizetési mérleg javuló egyenlege valóban lehetővé teszi, azonban a külső környezet alakulása gátat szab neki. A nagy nemzeti bankok jellemzően még nem kezdtek lazítani, sőt, a Fed a szigorítási ciklusát sem zárta le, így a csökkenő kamatkülönbözet kockázatot jelent – a hazánk adottságaiból következő kockázati felárat a piac elvárja.  

Kérdés az is, hogy hogyan alakulnak az olajárak 

Az elmúlt időszak világpolitikai konfliktusai az olajár esetleges elszabadulásán keresztül szintén kockázatot jelentenek az árfolyamra és az inflációra nézve, ami a lazítás ellen hat. Amennyiben a következő két hónapban az alapkamat a mostani ütemben mérséklődik, az év végére 10,75 százalékot érhet el – kérdés, hogy ez a csökkentési ütem fenntartható-e. A kamatok mérséklése a hitelezés beindítása szempontjából fontos: magas hitelkamatok mellett a hitelfelvételi kedv csökken, ami a gazdasági növekedés szempontjából kedvezőtlen.  

Összességében tehát a jegybanki kamatcsökkentés reálgazdasági hatásai ellentétesek: a magasabb infláció és a gyengébb forintárfolyam káros a gazdaságra, míg az élénkebb hitelezés hasznos. E két tényező között kell a jegybanknak egyensúlyoznia – úgy tűnik, hogy most inkább a hitelezés élénkítését helyezte előtérbe. 

Nyitókép: Shutterstock.com