A támogatások célzottabb elosztása miatt az utóbbi időben több változást is bejelentett a kormány, amelynek hatása lehet a lakáspiacra. Az MBH Bank elemzője megvizsgálta, mire lehet számítani az egyes intézkedések kapcsán. 

Városi CSOK helyett elindul a CSOK+ és átalakul a Babaváró  

Egy idén májusban elfogadott kormányrendelet értelmében 2024-től módosul a CSOK rendszere: a támogatást a nagyobb településeken kivezetik, ugyanakkor a preferált kistelepüléseken a kedvezmény összege megemelkedik – viszont kizárólag használt lakás vásárlására lehet igénybe venni. A „városi CSOK” idén év végi kivezetése miatt megnőtt az érdeklődés a termék iránt. 

A CSOK átalakítása után 2024-től várhatóan elindul a CSOK+, amelyről eddig viszonylag korlátozott információink voltak. Az eddigiek alapján biztosnak tűnik, hogy  

ez a támogatási forma a meglévő gyermekek után nem lesz igénybe vehető, ami azt jelenti, hogy az eddigi igénylők kétharmada eleshet a lehetőségtől. Ugyanakkor az első lakást vásárló családalapítók és a gyermeket előre vállaló házaspárok nagyobb támogatásra számíthatnak. 

A babaváró pedig úgy módosul, hogy  

jövőre a 30 év fölötti párok már csak folyamatban lévő terhesség mellett vehetik igénybe a hitelt, 2025-től pedig már csak olyan párok lesznek jogosultak, ahol a hölgy 30 év alatti – de esetükben a maximális limit egymillió forinttal, 11 millió forintra emelkedik.  

A feltételek változása miatt e termék iránt is erősödött a kereslet, az idei év végén pedig akár egy „miniroham” is várható, mivel  

a konstrukció iránt érdeklődők 60 százaléka jövőre várhatóan már nem lesz jogosult a kedvezményes kölcsönre.  

Az MBH Bank elemzői viszont nem számítanak arra, hogy a lakáspiac keresleti oldalára a támogatás jelentős mértékben élénkítő hatással lenne, és nem lesz komoly árfelhajtó hatása sem. 

A fentiek miatt a tranzakciószámokat nézve növekedést várunk a következő hónapokban, ezért az év hátralévő részében visszazárhat az ingatlanpiac a tavalyi szintre. Ennek ellenére egyre valószínűbb, hogy éves szinten az idén ezzel együtt sem fogjuk elérni az előzetesen várt 100 ezres adásvételi darabszámot – vélik az MBH szakértői. 

Indul a kamatplafon-szabályozás is 

A csökkenő hitelkamatok, az infláció mérséklődése, valamint a gazdasági kilátások fokozatos és érzékelhető javulása az idei mélypontról fokozatosan növekvő pályára állíthatja a lakáspiacot középtávon. Egyelőre úgy tűnik, hogy a lakáscélú kölcsönök kamatainak a csökkenése lényegesen lassabb lesz, mint akár az irányadó kamat, akár az éves inflációs ráta mérséklődése. 

Ezért a 8,5 százalékos kamatplafon (de főként a bankok ezen árazás alatt kibontakozó versenye) szükséges ahhoz, hogy érdemben csökkenő pályán tartsa az új lakáscélú kölcsönök kamatait, és ezáltal serkentse a hitelezést, amitől a lakáspiac erősödését is várják az elemzők. 

Összefoglalva: milyen lakásárak várhatók?  

A városi CSOK előre jelzett kivezetése előre hozott keresletet generált az ingatlan- és hitelpiacon, a falusi CSOK 2024-től eldöntött bővítése pedig kivárást hozhat az új konstrukció megjelenéséig a vidéki településeken.  

A babaváró hitelnél, akik jövőre kiesnek a támogatási körből, az idén még élénkítik a piacot, viszont kivárhatnak azok, akik jövőre is részesedhetnek a támogatásból. A babaváró, valamint a CSOK-támogatás iránti igényt érdemes október végén, de legkésőbb november elején beadni, hogy az év végi határidőt tartani lehessen. 

A kamatplafon bevezetése eközben serkenti a piacot az olcsóbb hitelek révén, így ettől a lakáspiac erősödését is várják az MBH szakértői. Mindez fordulathoz vezethet a lakásárak alakulásában, de reálértékben csak a jövő évtől lehet ismét növekedésre számítani – zárják elemzésüket. 

Fotó: MTI